Bohumil Hrabal: ne mondd, hogy semmi sem jut eszedbe róla! Könnyfakasztóan életszagú filmek, szextől sikamlós mindennapok, alkalomra éhes csábítók, cinikusan apolitikus hétköznapi emberek, az élni kell szentségét szem előtt tartó senkik, a humoros kifordítások, a szentül másképp gondolkodók sérthetetlen közönye, és a gyönyörű seggek imádója, Hrabal.
Elnézem az időskori fotóját, és még ebbe is beléje tudnék szeretni. Megvontam a vállam, miközben ezt leírtam: bocs, Jani. Remélem, nem fogod elolvasni ezt a recenziót. Ha mégis, majd megordítjuk a témát.
Ennyi kitérő után lássuk magának Hrabalnak szavait az őt körülvevő környezetről, a kommunizmusról, a nőkről, a halálról, a vallásról és egyáltalán… Hrabal mindenről leszedte a keresztvizet… de le ám…
„…csakhogy az igazi beszédnek és gondolatnak mindig valamekkora veszélyt kell jelentenie arra is, aki elmondja, és arra is, aki meghallgatja…Ezért a sörivás számomra megszentelt idő, és azt is tudom, hogy a kocsma és az asztal olyan menedékjogot ad, mint a régi időkben, ha valaki a templomba futott, és ott nem lehetett meggyilkolni.”
„Két fő ellenségem volt, illetve van: a mamám, most meg a feleségem. Az egyik átadott a másiknak, és mindketten folyamatosan nevelni és jobbítani akarnak.”
„Kerskoban mindig szép idő van, csak megfelelően kell hozzá öltözködni.”
„Az istenek nevetése az ellentétel csattanása.”
„A világ egyik pólusán adva van egy zseniális zsidó, Krisztus, a másikon egy géniusz, Marx. A makrokozmosz, a teljesség két specialistája. Minden egyéb nem több, mint vihar egy biliben.”
„Közép-Európában jobb nem kijózanodni és türelmesen várakozni, mikor jön el a konyec filma.”
„…nem vagyok sem külső, sem belső emigráns típus. Ha már, akkor az emberi örökkévalóságba menekülő emigráns vagyok… Picassora gondoltam, akit, amikor megkértek, hogy tiltakozzon a modern művészet elnyomása ellen, Platónt idézte: A költőket bottal ki kell verni az államból. És hozzátette: Igen, egy igazi költőben van valami prométheuszi. El kell lopnia a tüzet, majd fizetnie kell tettéért.”
Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre!
Köszönjük, Lazi Kiadó!
Az ivásnak ugyanaz a törvénye, mint a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. Érdekel? Kattints!
Kövess minket Facebookon!