"Mi ​jut eszünkbe a hidegről? Nagykabát, feltűrt gallér, didergő bosszúság a buszmegállóban. Legfeljebb a téli sportok, a fotelből nézve. Ki hinné el ilyenkor, hogy a hideg milyen jó szövetségese lehet az emberi testnek, hogy olyasmire is rá tudja venni a szervezetet, amit el sem tudnánk képzelni magunkról? Wim Hof, vagy ahogy a rajongói és tanítványai hívják, a Jégember naponta győzi meg követőit arról, hogy a hideggel szembeni edzettséggel és a megfelelő légzőgyakorlatokkal nem csupán le lehet győzni a mínuszokat, de a közérzet és az erőnlét javításán túl különféle betegségek gyógyításában is segíthet."

Wim Hof, a világhírű Jégember, aki saját módszerét kidolgozva rengeteg embernek segített már erősebbé válni, betegségekkel szemben ellenállóbbnak lenni, és egyáltalán, a Hof-módszert követők minőségi életmódváltozásról számolhattak be. Túlságosan is függünk a 20-25 foktól, ha ennél melegebb van, akkor klíma kell, ha ennél hidegebb, fűtés, hőszigetelés. Ez pedig puhánnyá, gyengévé teszi a szervezetünket, jobban ki vagyunk téve a vírusoknak, betegségeknek, ezáltal a hangulatunk is romlik. A kényszeres hőmérsékletváltoztatás környezeti hatásairól nem is beszélve. A meleghez túlságosan hozzá tudjuk szoktatni a testünket, pedig alváshoz sem jó, ha 17-18 foknál több van. Wim Hof szerint pedig a hideget fel is tudjuk használni, hiszen javítja a vérkeringésünket, feszesíti a bőrünket, fényesíti a hajunkat, növekedni fog az energiaszintünk, jobb kedvünk lesz, egészségesebbek leszünk.

Wim Hof 2015-ben ebben a szerelésben mászta meg a Kilimandzsárót

Természetesen mindez semmit sem ér, ha nem táplálkozunk megfelelően. Mint minden gyökeres életmódváltásnak, ennek is a táplálkozás az alapja. Viták folynak a mai napig is arról, hogy pontosan mi a megfelelő étkezés. Bőséges reggeli, szerény vacsora? Vagy fordítva? Napi három vagy napi öt-hat étkezés? Lefekvés előtt 3 órával már ne együnk? Este hat után ne együnk? Szerintem egyéne válogatja, mi a legjobb számára. Wim Hof pl. kizárólag vacsorázni szokott, illetve délután öttől kezdve eszik, de akkor este 10-ig annyit, amennyi beléfér. Senkit sem bátorít, hogy kövesse ezt az étrendet, egyszerűen ő ösztönösen így eszik. Egy orvos, Bert Herring kezdte el vizsgálni, hogy a jóléti társadalmakban miért hízunk el 30-40 éves kor felett. Szinte kivétel nélkül mindenki. Semmiféle fiziológiai ok nincs erre, mégis kétszer akkora hájmennyiséggel rendelkezik a többség, mint kéne. Újrafelfedezte az ún. fast-5 étkezést, aminek az a lényege, hogy 24 órából 5 órán keresztül eszel, de akkor azt és annyit, amit és amennyit szeretnél. A ragadozó emlősök többsége is csak egyszer eszik egy nap, és nagyon kevés köztük az elhízott, cukros vagy rákos beteg. Kipróbálta ezt a módszert Herring is, és pár hónap elteltével a testsúlya ismét normális lett, és olyan helyen bukkantak fel látható izmok a testén, ahol csak azért tudta, hogy van, mert egyébként orvos. Az őseink is volt, hogy napokig nem nagyon ettek, csak keveset, hiszen nem tudtak minden nap vadászni, nem volt mindig sikeres. Arról nem is beszélve, hogy mérföldeket kellett futniuk egész nap. Szóval lehet valami ebben a módszerben.

Hogy valójában mennyire hatásos? Nem tudom, de van benne valami. A könyv végén egy harmincnapos próba is van, ami során ki lehet próbálni és felírni a különféle értékeket. Akit érdekel, tegyen vele egy próbát! Állítólag a módszer sokat segített a Crohn-betegségben szenvedőknek, a szívbetegeknek, a kettes típusú cukorbetegeknek, a magas vérnyomással, rákkal, reumával, gyulladásokkal küzdőknek, és az tény, hogy a vírusos megbetegedéseket is visszaszorítja a hideg.

Köszönöm a Jaffa Kiadónak a lehetőséget! A borítóra kattintva elérhető az oldalukról a könyv, kedvezményes áron.

Hallottál már a tarahumarákról, akik akár 72 órán át is képesek futni? Kattints ide!

Kövess minket Facebookon!