Tudtad. hogy Rákosi Mátyás sosem írta alá az okmányait, és ezzel kvázi érvénytelen igazolványokkal létezett szinte egész életében?
Egy "megmondó ember", Sztálin magyar hangja börtönben, jólétben és száműzetésben. 

A korabeli újságképek az Arcanum adatbázis engedélyével kerültek a cikkbe.

(Főkép: História, 2002/05-06)

A Jaffa Kiadó tavaly jelentette meg egy történész - Ungvári Krisztián - és egy szovjet-orosz valósággal naponta szembesülő állandó moszkvai tudósító - Meruk József - tollából, Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai címmel. A mű apropóját 2016-ban, Ciprus szigetén fellelt műbőr táska 300 darabos kollekciója adta, amely Rákosi Mátyás irataival volt tele: diplomata útlevél, szovjet tartózkodási engedély, levelei Hruscsovhoz, Brezsnyevhez, magyar párt- és állami vezetőkhöz, valamint egyéb kiemelkedő személyiségekhez.

Rákosi Mátyás múltja - megítélésem szerint - a hatalmától számított jó pár évtized alatt kellően felgöngyölítésre került. Nem vagyok történész, nincs is kellő alapossággal elmélyült tudásom a témában. Csak arra a több oldalnyi irodalomra támaszkodva gondolom, amelyet megfelelő címszavak beütése után keresőkbe kidob a rendszer. Jelen kötet megszületésének oka a fent említett iratok fellelése, a megtalálás módszere vagy végtelenül egyszerű vagy végtelenül ködös - a való élet mozgatórugóival tisztában levőnek pedig megmosolyogtató. Csak úgy előkerült egy ciprusi szállodából. Persze, én meg most jöttem a hat huszassal. Kihangsúlyozottan műbőr táskában, mert ez fontos (miért is?). Mindegy, avatott kezekbe kerültek az iratok, a történész és az újságíró pedig kielemezte annak tartalmát.

Azt persze nem lehet tudni, hogy mi a kötet valódi célja. Újabb adalék az amúgy is vastag és aprólékos Rákosi életrajzhoz vagy egy mítosz szertefoszlatásának kísérlete? 
Bármelyik is a cél, nem az én tisztem eldönteni, mit, miért, hogyan.

168 Óra, 2004. május 1.

A kötet tartalomjegyzéke előzetesen kedvet csinál a mű elolvasásához. A legkorábbi darab 1941-ben keletkezett, a legkésőbbi pedig 1970-ben. Az okmányok és a kimenő levelek másolatai, bejövők eredeti volta azt vélelmezi, hogy a mappa (műbőr táska) személyes levelezések tanúit tartja egyben. Ezek történelmi kontextusba helyezve apró és nagyobb adalékokat jelentenek az egyébként kitűnő alapossággal feltárt és megírt eddigi életrajzhoz.

Miután a mű gyakran tartalmaz visszautalást Rákosi Mátyás életére, és bő 20 oldalban kap az olvasó egy zanzásított életrajzot róla, amit a diktátor életútjáról tájékozatlan embernek érdemes abszolválnia. Az első fontos dokumentum, amelyre a szerzők a Rákosi brand politikai marketingjének adujaként hivatkoznak, az Rakosi Matvej Joszifovics szovjet állandó tartózkodási engedélye. A tény és a lelet azért érdekes, mert Rákosi egész életében arról panaszkodott, hogy iratok nélkül kénytelen az életét tengetni száműzetésben, holott, ugyebár... természetesen ez az irat sincs aláírva, kvázi érvénytelen, de ki merte volna ezt neki felróni? Nevének felhasználásával a Szovjetunióban pénzhez és jóléthez jutott. Öt szobás lakás, ingyen lakhatás, élelem, havi 2000 rubel zsebpénz, nyári szállásnak dácsa. Ha nem ugrál annyit, talán meg is tarthatta volna, de nem, ő mindenáron haza akart térni. Kádáréknak ez valószínűleg úgy hiányzott, mint üveges tótnak a hanyatt esés, ezért aztán kérésüknek megfelelően a szovjetek megcsapolták a Rákosi család megélhetését, agyő szép ház, szevasz dácsa, üdv a mindennapokban.Diplomata útlevél - a kötetből kifotózott példány

Másik jelentős lelet Rákosi diplomata útlevele (amely szintén "érvénytelen aláírás nélkül, de fénykorában meg aztán pláne ki merte volna azt mondani neki, hogy Rákosi elvtárs, izé... ha aláírná...). A dokumentum tanulmányozása során történelmi kontextusba helyezve legalább egy eltitkolt szovjet utat kell feltételezni érvényességi ideje alatt.

A következő részek a Rákosi imázs felépítéséről ejtenek szót, milyen módszerekkel, hogyan sikerült a bebörtönzése után Moszkvában elcsípni a jó szelet és válni Sztálin legjobb tanítványává. Amikor hazaérkezik Magyarországra, hatalomra kerülése után sem hagy fel kedvenc módszereivel, a besúgással, rágalmazással, jelent a környező országok kommunista vezetőire, akik e befeketítést nem mind éltél túl. Itthon minden különösebb skrupulus nélkül állít félre barátot, ellenséget, bárkit, aki reá és céljaira bármilyen halvány veszélyt is jelenthet. Az országról Moszkvába egyértelműen csak rajta mehet keresztül információ. Ennek érdekében szovjet állambiztonsági tisztek is vannak kapcsolati hálójában.

Található az iratok között beadvány arra vonatkozóan, hogy a felesége használhassa a luxus lakás ingóságait. A szerzők szerint azért pikáns a helyzet, mert éppen mindenki menekült, amerre látott, 1941. október 15-én éppen német betöréstől lehetett tartani. Mondjuk itt én nem csodálkozom. Minden normális férj törődik azzal, hogy a nevére szóló ingatlanból a feleségét ne lehessen kisemmizni...

Rákosi Mátyásné (Feodora Fjodorovna Kornyilova, rövidebb nevén Fegya Kornyilova) - a kép jobb oldalán. Képes Figyelő, 1947. április

A teljesség igénye nélkül sorolom tovább az iratokat: Rákosi feleségének folyamodványai férje rehabilitálásra vagy hazatérésének engedélyezésére, az akkori formulák tiszteletben tartásával (mindig kihangsúlyozva, hogy mióta pártag, amely jellemző valószínűleg fontos értékmérő lehetett a maga korában, amikor minden más régi előjog megszüntetésre került), Rákosi nyugdíjfolyósítási kérelme 1969-ből, valamint újabb és újabb hazatérési alkuk tervezete egészen haláláig. Egy levél abból az időből, amikor Rákosi túl sokat ugrált és magyar kérelemre az oroszok átmenetileg lecsökkentették jövedelmi és életviszonyait csóró tokmaki nyugdíjas szintjére (a kötetből kifotózott példány).

A kötet a maga részletességével, az iratok, dokumentumok fotográfiáival, igényes magyarázataival újabb adalékot jelenthet Rákosi Mátyás életének száműzetésben eltöltött 15 évéről, és folyamatosan visszanyúl fénykorához, illetve a második világháborút megelőző korszakához. Mai szemmel pikáns a szovjet ötvenes, hatvanas évekbeli politikai korrupció (pl. családi nyaralások felkapott helyeken vaskos boríték átadásával indult, amely több évi átlagfizetést tartalmazott, nehogy szűkölködnie kelljen illetékes elvtársnak a költőpénzzel), mint ahogy Rákosi meggyőződése is bugyuta azzal kapcsolatban, amikor még 1969 is úgy gondolja, hazatérési követelése ügyében alku pozícióban van. Nem azt mondom, hogy ebből a műből mindent megtud az olvasó Rákosi Mátyásról, de azt feltétlenül, hogy kiváló adalékanyag az érintett életéből néhány fehér folt beszürküléséhez. A szerzők deklarált célja ezzel a kötettel az, hogy a Rákosi-dokumentumok legfontosabb elemei a legújabb orosz kutatási eredmények tükrében bemutatva kerüljenek a téma iránt érdeklődők kezébe.

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron, a kiadó oldaláról.

Ha érdekel néhány célt tévesztett férfi története, kattints ide!

Kövess minket Facebookon!