Csillagképeskönyv

2019. április 15. 07:05 - GReni

Könyvajánló - Gesztesi Albert: Csillagképeskönyv

Egy gyönyörű és tartalmas album, melyben megtalálható a csillagképek évezredes fejlődése, a különböző kultúrák mondái, csillagmeséi. A történelem során az emberek más-más alakzatokkal népesítették be a varázslatos égboltot.

milky-way-1023340_960_720.jpg

A Kossuth Kiadói Csoport egy gyönyörű, igényes albumban hozta közelebb a csillagokat, hogy el tudjunk igazodni az éjszakai égbolton. Sajnos a nagyvárosok ma már gátolják, hogy teljes pompájában csodáljuk az éjszaka csodáit a fejünk felett, az állandó rohanásban sokaknak talán eszébe sem jut felnézni erre az varázslatos világra. Világ életemben ámulattal figyeltem az eget, számos csillagképet felismerek és kifejezetten imádom a nyári csillaghullós estéket. Bár ehhez magam mögött kell hagyni a várost, amit sosem szoktam bánni. Nem is volt kérdés, hogy ez a kötet nekem kell és szerencsére nem is kellett csalódnom.

Gesztesi Albert remekül építette fel ezt az albumot. Mielőtt bevezetne minket a csillagképek történetébe, az első fejezetben rengeteg információt ad magáról az égboltról, számos csillagászati fogalommal ismertet meg, hogy biztonsággal tudjunk tájékozódni az égbolton. Miért látjuk az égboltot szabályos félgömb alakú kupolaként? Mekkora is ez a kupola? Milyen messze vannak a csillagok? Változatlan a csillagok világa? Minden csillag egyforma? Mozognak a csillagok? Milyen koordináták alapján tájékozódhatunk az égbolton? Ezek mind olyan kérdések, amikre választ kaphatunk a könyv olvasása közben.

big-dipper-constellation.jpg

Napnyugta után a kék égbolt halványulni kezd és, ahogy sötétedik előbukkannak a csillagok. Tudtátok, hogy egy tökéletesen derül, holdtalan éjszakán nagyjából 2500 csillagot láthatunk? A kötetben nagyon jól érthetően vannak leírva a tudományos információk, és abban is sokat segít a szerző, hogy laikusként miként is vágjunk neki az ismerkedésnek. Az egyik talán legismertebb csillagkép a Göncölszekér (Nagy Göncöl), mely a Nagy Medve része. Ha innen indulunk, szép sorjában számos izgalmas csillagképet fedezhetünk fel az égen.

Ezek után jöhetnek a színes, izgalmas történetek, melyekben megismerkedünk a csillagképek alakulásával, az ábrázolásuk fejlődésével egészen az ősembertől napjainkig. A legelső ábrázolások Európában a franciaországi Lascaux-barlangban találhatóak. A mintegy 17 ezer éves őskori festmények között egy bikát ábrázoló képen levő pontok a Fiastyúk csillaghalmaz lehet.

20120710-lascauxi-barlangrajzok-a-nagyszarvu-bika.jpg

Az ember jellemzője, hogy képes alakokat vélni a különféle élettelen természeti képződményekben. A különféle népek, kultúrák ugyanazokban a csillagokban más-más alakzatot véltek látni. Egy közös pont: a csillagképek alapjait mindig a legfényesebb, legfeltűnőbb csillagok jelentették. Ilyen többek között a Göncölszekér, az Orion, A Cassiopeia vagy a Castor. Például az ókori egyiptomiak isteneikkel és istennőikkel népesítették be az égboltot, míg Kínában vagy Indiában számunkra szokatlan alakzat jelentek meg.

Számos érdekességet tartalmaz a kötet többek között a babiloni zodiákus csillagképek történetéről, az asztrológiai vonatkozású adatokról, az egyiptomi ábrázolásokról és a Katalán manuscriptről. Aztán elérkezünk a középkorba, ahol a reneszánsz alatt, a csillagkép-ábrázolások csodálatos korszaka köszöntött be. Rengeteg művészi rajz, festmény, metszet, rézkarc készült a számos különleges égboltatlasz mellett. Mindezt megkoronázta a könyvnyomtatás, mely lehetővé tette, hogy széles körben elérhetővé váljanak ezek az alkotások. Az alábbi képeken: Bajer - Uranometria 1603-ból, az Egyszarvú ábrázolás a Flamsteed-atlaszban és Pardies 1674-es atlaszának egy lapja.

09-bayer-uranometria-1603.jpg

33632.jpg

plate5.jpg

A kötetben helyet kapott számos kultúra égboltjának története is. Köztük a kínai, a japán, az ősi hindu, az arab, az afrikai bennszülött, a Csendes-óceáni-szigetek lakói, az ausztrál és amerikai őslakók és, ami számunkra különösen izgalmas, magyar elődeink csillagos égboltja is. Az alábbi képen Toroczkai Wigand Ede könyvéből származó képet láthatjuk, az Égabrosz csillagait.

magyarcsillagok.jpg

Majd a kötet második felében a ma hivatalosan elfogadott 88 csillagkép részletes ismertetését találjuk számos izgalmas mese, legenda kíséretében, melyeket korabeli illusztrációk és térképek tesznek még érdekesebbé. A csillagok és az égbolt szerelmesei tutira imádni fogják a könyvet, de bárki, akit érdekel a történelem, a kultúrák, a legendák, az olykor vidám, néha szomorú csillagmesék, is örömét leli ebben az igényesen összeállított kötetben.

4995892_5.jpgA kötetet a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Orion, az óriás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr5314640914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása