Sekélyes mindennapok, pikáns házasságtörések, permanens párkapcsolati válságok és az amerikai álom 1984-ben.
A 21. Század Kiadó még tavaly letette voksát a John Updike életmű-sorozat újra kiadására, és ahogy telik az idő, úgy jönnek sorra a szerző jobbnál jobb kötetei a magyar könyvpiacra. Habár Updike eme könyve nem könnyen olvasható és nem is hamvas leánykáknak szól - annak ellenére, hogy a kapcsolatok hajnalán nem ártana mindazzal tisztában lenni, amit tárgyal a mű, biztosan kevesebb lenne a céltalan bóklászás párkapcsolati témában -, hanem már bő harmincasok járják táncukat szingliként. Szingli, nem is tudom, az eredeti megjelenés évében, 1984-ben ismerték már ezt a fogalmat Amerikában?
Azért sem ártott neki az új és komoly külsőben történő kiadás, mert elképesztően ronda fedlapok jellemzik egyes régebbi kiadványokat. Teszem azt, láttad már az 1986-os könyv külsejét? Nekem számtalanszor szemem elé került könyvesboltokban, könyvtárakban, antikváriumokban, és miután számomra visszataszító volt, sosem bírtam magam rávenni, nem, nem hogy elolvassam a művet, hanem hogy egyáltalán kézbe vegyem, fülszöveget elolvassak. Igen, most, 54 évesen abszolváltam először a történetet. És nem, a műből készült filmet sem láttam soha teljes terjedelmében, mindig csak az adók közötti szörfölés közben bukkantam rá, de rövidesen haladtam is tovább, hogy ez túl harsány nekem, Nicholson ide vagy oda. Hozzáértők szerint nem veszítettem semmit, talán a könyv első fele lett feldolgozva, más lett a befejezése is. Azt hiszem, a szereplőgárda nagyágyúi ellenére (Cher, Jack Nicholson, Michelle Pfeiffer, Susan Sarandon) és a magyar operatőr, Zsigmond Vilmos dacára kihagyom az életemből ezt az élményt.
De most komolyan, hasonlítsd össze a 21. Század kiadós megjelenést ezzel a fentivel... akkor is, ha ez olcsóbb, zsebkönyv kiadásban jelent meg. Ég és föld, nem?
Amiről elkezdtem az előző fejezetben írni: nagyon patent lett a most újra piacra dobott Eastwicki boszorkányok fedlapja. Külcsín és belbecs igazi ritka találkozása ez, az igényesen kialakított kemény kötés, rajta kedvcsinálóra sikeredett borítógrafika csalogatja az olvasót: idenézz ránk, sugallja az összehajló három szimpatikus női arc. 
Oké, más befejezés, csak a mű első fele lett feldolgozva, de attól még az 1987-ben készült Az Eastwicki boszorkányok című filmet népszerűsítő színészekre jó ránézni. (Nagy isten, Susan Sarandon szalmaboglyával a fején:)))
Ugyanis a címszereplő boszorkányok szimpatikusak. Legalábbis a nyitott személyiségű olvasóknak. Azért boszorkányok, mert varázserejük van: ki merik mondani a valót. Ez akkor, abban a miliőben, amely a múlt század képmutató amerikai álmát képviselte, egyenlő volt az ördöggel cimborálással. Három független, gyerekeket nevelő szépasszony (özvegyek, elváltak) egy álmos, huszadik századi poros USA-beli kis városban! Juj! Akik imádják a férfiakat és megélik szexualitásukat! Juj, juj, és juj! Talán még a ma asszonyai is felhúznák szemöldüket, ha az ingerszegény környezetben férfivadászat címszóval nézne körbe ez a három pajkos nő (marhaságokat beszélek, nem talán, hanem biztos: van, ami nem változik), de a mű idejébe és környezetébe helyezett cselekmény egyenesen boszorkányoknak kiáltja ki őket. S amikor megérkezik a városkába a szívtipró, független és jómódú Férfi, így nagy F-fel, akkor minden megváltozik. Megindul a harc még közöttük is a pasasért.
Az egyik magyar színház is feldolgozta Updike eme művét, ahol a gonoszt Gáspár Sándor alakította. Kicsit hajaz is Nicholsonra, nem?
Nem könnyű olvasmány, plusz még hangulat is kell hozzá. Fiatal lányok hagyják a csudába, Updike múlt századi okoskodásai, eszmefuttatásai már a maga idejében sem huszas éveiben járó naiváknak szólt, és most sem ők a célközönség. Itt már nem árt egy-két tapasztalat párkapcsolati téren, csak a csalódások kikövezte izzadmány teheti hitelessé a művet. Nem árt legalább áttételesen tudni és érteni a maga valóságában, mi az: elhanyagolt házasság, döglődő párkapcsolat, futó viszonyok, különösebb tét nélküli szexualitás. Hogy szintet emeljen a szerző a cselekményen, kerül mágikus szál is bele: a hölgyek valamilyen módon valóban boszorkányok, különleges képességekkel, amely apró szurkálódásoktól az időjárás megváltoztatásán keresztül akár tragédiába torkolló cselekmény okozását is jelenthet, párhuzamot húzva a salemi vonallal, már ha érted. A Férfi pedig... mintha maga a megtestesült Gonosz lenne, nagy G-vel. Vagy inkább ördögi..? Szóval, mindenki kavar, Updike meg tobzódik ebben a fanyar humorú fekete komédiában.
A szerző, John Updike (1932-2009)
Az események fősodrát folyton megszakítja a szerző moralizálása a párkapcsolatok mibenlétéről, éppen hol tartó válságáról, egyetemes intellektuális gondolatokban ás le egyre mélyebbre és mélyebbre. Nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog a szerző ilyetén kalandozása - ha nagyon unod, nyugodtan lapozz párat, mert amúgy igazán remekművet tartasz a kezedben. csak nem mindegy, milyen korszakodban olvasod. Komolyan. Mondjuk, ha éppen minden rendben van körülötted, semmi izgalom, habos-babos rózsaszín álom éppen az életed, GYORSAN DOBD EL! De ha becsaptak, megcsaltak, társas magányban tengődsz, és legalább gondolatban vétkeznél: neked írták. A könyv hatására néhány tabut tuti, ledöntesz, és mindazt, amit eddig egy oldalról láttál, most simán át fogod értékelni. De vigyázz, hogy mit kívánsz, mert még megkapod, aztán... nincs visszaút. Se így, se úgy.
Valóban rosszak a főszereplő asszonyok? Vagy csak nemet mondanak képmutatásra, elvárásokra és ezért lettek rossznak kikiáltva?
Hiszen nem működik ez másként ma sem.
A kötetet a 21. Század Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk. Ha érdekel a kötet, a borítóképre kattintva kedvezményesen megrendelheted a kiadó honlapján!
Tetszett az összeállítás?
Kövess minket a Facebook-on is!
A farm: uralkodni, menekülni, kitartani
