"Egy 7 éves lány és egy 51 éves férfi szerelmének története." Megrázó vallomás egy nőtől, aki egy pedofil áldozata volt.
A könyv egyik külföldi borítójának részlete
Margaux Fragoso torokszorítóan őszinte visszaemlékezésében elmeséli, hogyan hálózta be kisgyerekként egy férfi, és hogyan tartotta a markában 15 éven keresztül. 7 éves korában, egy uszodában találkozott először Peter Currannel. A férfi, aki ekkor 51 éves volt, nagyon kedvesen bánt vele, és meghívta a kislányt édesanyjával együtt a házába. Ezzel vette kezdetét viszonyuk, aminek végül a férfi öngyilkossága vetett véget. A kislány számára a férfi otthona egy egzotikus állatokkal teli mesebirodalomnak tűnt, ahol menedékre lelt az otthoni pokol elől: anyja szinte állandóan pszichiátriai kezelés alatt állt, apja pedig alkoholista volt. A szexuális visszaélések csak egy idő után kezdődtek, míg végül eljutottak a születésnapi ajándéknak nevezett aktusig. Curran elrabolta a lány fél életét. Az elszakadás iránti vágy végig tetten érhető Fragoso elemi erejű könyvében. Saját naplója és a férfi hátrahagyott levelei, fényképei és feljegyzései segítségével zavarba ejtő részletességgel, mégis lírai hangvételben idézi fel az átélt szexuális és pszichikai visszaéléseket.
Az átoknak négy fala és egy ablaka van, azon keresztül bámulunk az életre, amit élhetnénk.
Ez a könyv inkább elgondolkodtató, mint megrázó. Háromféle pedofil van szerintem, és Peter közülük a lelkibeteg, sérült, zaklatott gyerekkorú pedofilok közé tartozik, aki fél a nőktől, mivel gyerekként nők bántották. Kedves, szereti Margaux-t, a kislányt, aki problémás családból származik, akire nem figyelnek oda a szülei, ért a nyelvén - és ki is használja a gyerek tapasztalatlanságát, érzelmi kiszolgáltatottságát.
Nagyon érdekes, hogy Margaux esélye végig megvolt arra, hogy nemet mondjon. Persze egy kicsi gyerek, aki még nem érti ezeket a dolgokat, nem is tudja, mi ez az egész, de később már ő maga akarta, hogy Peter hozzáérjen, és rosszul érezte magát, ha nem tette. Természetesen tudom, hogy Peter manipulálta úgy a lányt és alakította úgy a dolgokat, hogy ő ezt akarja, de akkor is, megvolt a lehetősége, hogy nemet mondjon, hogy kiszabaduljon. És Peter szerintem nem tudatosan manipulálta őt. Margaux szerette, ez tisztán érezhető, nem, mint férfit, inkább mint egy apát, egy idősebb mentort, aki eligazította az élet útvesztőjében. Közben belevezette a saját útvesztőjébe, de ez már más tészta. Az ő kapcsolatuk, amellett, hogy beteges, és amellett, hogy Peter nem gátlástalanul ugyan, de kihasználta a kislányt, rendkívül összetett. Peternek nem sok esélye volt egy "normális" (mi is a normális?) életre olyan múlttal, ami neki volt, és egy hihetetlenül gyenge, megtört ember, amiért még ha fel is ismerte, hogy rossz, amit csinál, nem tudott ellenállni a késztetésnek. Margaux ebben a történetben egy áldozat áldozata, aki később, már tizenévesen maga is manipulálta a férfit, mert neki sem volt esélye, lehetősége másra. A szülei által elhanyagolt, szinte elfeledett gyerek, aki talált egy olyan embert, aki megérti őt. Mert ő maga is gyermeki lelkületű, de emellett beteg, sérült ember.
A gyerekek megértik a távolságot köztük és a felnőttek között, ahogy a kutyák is tudják, hogy mások, mint az emberek, és bár a felnőttek játszhatnak gyerekjátékokat, mindig megmarad az érzés, hogy nem olyanok, mint ők.
Margaux Fragoso 1979-ben született New Jersey-ben, és az elhanyagolt lány hamar a Peter Curran álnevű ács vonzáskörzetébe kerül. 15 évig, a férfi öngyilkosságáig tart beteges kapcsolatuk, és búcsúlevelében Peter azt javasolja a lánynak, hogy írjon, írja meg a történetüket. Margaux később angol irodalomból és kreatív írásból szervezz diplomát, több verset, novellát is írt. 2011-ben jelentette meg Tiger, Tiger címen a történetét. Margaux Fragoso 2017. nyarán petefészekrák következtében elhunyt.
A könyv amellett, hogy felnyitja a szemünket bizonyos dolgokkal kapcsolatban, rendkívül elgondolkodtató. Ahogyan az is – és el tudom képzelni, hogy a legtöbb helyen ez így van –, amikor az a börtönőr azt mondta, hogy a pedofilok a legjobb, legtiszteletteljesebb rabok. Igen, mert ők egyszerűen a legtöbb esetben szelíd, jólelkű, félénk, de kétségtelenül beteg emberek. Maguk sem látják feltétlenül a rosszat abban, amit tesznek. Összetett kérdés ez… Ajánlom olyannak, aki nem csukja le a szemét ilyesmi láttán. Ettől még létezni fog. És a habzó szájú bosszún kívül kicsit több, kicsit más kell, hogy megértsük, és esetleg gátat szabjunk neki.
Kövess minket Facebookon is!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2011
398 oldal
ISBN: 9789633100547
Fordította: Bozai Ágota
2019. szeptember 27-én ünnepli harmadik születésnapját a KultúrPara, ennek örömére egy napokon át tartó nyereményjátékkal várjuk olvasóinkat a Facebook oldalunkon, ahol több tucat könyv talál majd boldog gazdára. Kövess minket, hogy ne maradj le! :)
