Lepattant világok

2019. október 06. 06:34 - Carbonari

Könyvajánló - Drew Williams: Gazdátlan csillagok

Némi űrcsata, sok piszkálódás, humor, izgalom, kalandok, valamint a jó és a rossz élet-halál háborúi a galaxisban - ez mind megtalálható Drew Williams Gazdátlan csillagok című regényében.

Az Agave Könyvek új sci-fivel örvendeztette meg olvasóit Drew Williams tollából, Gazdátlan csillagok címmel. A kötet nyáron jelent meg és máris nagy megosztottságnak örvend molyos körökben (ez jó! Jobb, mintha langyos fogadtatása lenne). Az értékeléseket olvasva két táborra oszlanak az olvasók: vagy nagyon tetszik nekik, vagy nagyon nem. Én a nagyon tetszik oldalt erősítem. Miért? Mert tele van helyzetkomikummal, mert reálisan látja a történéseket a katona szempontjából, mert a kamasz reagálása is nagyon kamaszos, mert nincs üresjárat a történetben, és amikor mégis, akkor okkal: felvezeti a következő olvasói gyomrost, mondván, elkényelmesedtél, picinyem, azt hiszed, csak ennyi telik tőlem?

Olyan sci-fi ez, aminek remélem, hogy lesz folytatása. Bár magyar oldalakon nem találkoztam erre utaló megjegyzéssel, de mások külföldi oldalakról mintha valami ilyesmit mazsoláztak volna ki. Nagyon megérné, ha folytatódna!

A cselekményből egyértelműen kiderül, hogy az erőszakos lefegyverzésen alapuló béke kivitelezése is szerezhet néhány tucat kellemetlen évtizedet az ismert világoknak. Létezik ugyanis az úgynevezett Igazak szektája, akik világuk létének fenyegetésekor túl korán vetették be az Impulzus névre keresztelt találmányukat, amely aztán beláthatatlan, de főleg kezelhetetlen következményekkel és területi kiterjedéssel járt. Ők csak lokális eredményeket vártak el tőle, ami helyi szinten bénít meg korszerű fegyvereket, ám az megbokrosodva az egész galaxist, világok ezreit lökte vissza különböző fejlettségi szintekre: az egyik világot az elektromosság és belső égésű motorok kora előtti időkbe, másokat egyenesen kora középkori feudális, vagy akár kőkorszaki viszonyokba. Voltak szerencsés kevesek, olyan bolygók, akik lakóinak viszont mindenük megmaradt: űrutazás, elektromosság, számítógépek, mesterséges intelligencia, szóval: minden. A galaxisban senki sem tudja, kik okozták az Impulzus nevű kártételt, az Igazak pedig erős bűntudattól áthatva elrejtőztek a világ elől, és keresik az Impulzus elleni leghatásosabb védelmi lehetőségeket. Mert az Impulzus kártételénél már csak az a rosszabb hír, hogy a jelenség nem múlt el, jelenleg a galaxis szélénél kavarog, de minden jel arra mutat, vissza fog térni, és hogy akkor mi lesz hathatós védelem nélkül, abba senki sem szeretne belegondolni sem.

A főhős Kalima, aki igen koros szépasszony, túl van már a százötvenen is. Korához mért fittségét nanotechnológiával tartja formában, a testébe beépített komoly implantátumokról nem is beszélve, amellyel harc közbeni hatékonysága lényegesen magasabb bármely halandónál. A nő zsoldos a titkos Sanctum bolygón, az Igazak szektájában. Igazi, veszélyes ellenfél. Kedveli a szárazföldi harcot, puskával a kezében szinte veszélyesebb mindenkinél, de űrcsatában egyszerűen érinthetetlen. Kalima mindent tud az Impulzus valódi természetéről, még az ő életében, mondhatni, beleegyezésével eresztették szabadjára.

Jelenlegi küldetése egy telekinézis képességével bíró, tizennégy éves, árva kislány, Essa kiemelése szülőbolygójáról, és biztonságban a Sanctum világába szállítása. A lány képességének születése az Impulzussal van összefüggésben, az Igazak tőle és hasonszőrű, különleges képességekkel rendelkező gyerekek kiképzésétől várja az Impulzus visszatérésekor a jelenség feltartóztatását.

Igen ám, de egyszerre két nehézség is adódik akció közben: a lányra egy mesterséges intelligencia vigyáz, egy báriusz, valamint nemcsak Kalimának kell begyűjteni Essát, hanem vele egy időben egy teljes pax csillagflotta foga is fáj a lányra. Háború robban ki, amelyben a bolygó csaknem elpusztul, Kalima pedig menekülni kényszerül a lánnyal és őrzőjével, a Prédikátor nevű báriusszal.

A történetben a pax vonulat képviseli a nyers erőt, a hódításokat és a gonoszt. Bolygójuk érintetlen maradt az Impulzustól, űrtechnológia, mesterséges intelligencia és erős fegyverzetük maradt szándékuk szerinti gyarmatosításhoz. Tipikusan az a helyzet áll elő náluk, hogy a szerencsét összetévesztik a kiválasztottsággal.

A báriuszokról is szót kell ejteni, akik egyik példánya, Prédikátor (amúgy Alexi54328 a neve, de azt nagyon utálja), Essára vigyáz. Hosszú életű robotok, akik valami régi, letűnt kor lényeinek, az Elődöknek, szolgáltak asszisztenciával. Amikor ezek a lények eltűntek a világokból, kitörölték az összes létező dokumentációt, amely a báriuszokkal kapcsolatos. Ráadásul az Impulzus hatására nincsenek már báriusz javító-gyártó üzemek, tehát lassú kihalásra vannak ítélve. Emiatt (is) kissé be vannak rágva az Impulzust előidéző, egyelőre számukra ismeretlen elkövetőkre.

Amíg Kalima a Seherezádé nevű mesterséges intelligenciájú csatahajójával világról világra ugrálva menekíti önmagát és értékes ember rakományát a paxok elől, egyre több kérdés merül fel benne saját, jól eldugott világával kapcsolatos biztonságról, és ugyanakkor egyre több, kényelmetlen kérdésre kell neki választ adnia az Impulzusról. A Sanctum bolygó, amely biztonságát eddig megtévesztés, diszkréció és dezinformáció védte, a paxok jóvoltából összeomlani látszik. Kalima eddigi világos, érthető és követhető felfogásában az események hatására egyszerre összekeveredik minden a jó és a rossz fogalmával kapcsolatban.

A szerző, Drew Williams

A cselekmény bővelkedik helyzetkomikumokban. Kalima realizmusa, gyakorlati hozzáállása a dolgokhoz kellő humorral átitatva táncol az olvasó idegein: "Él, sértetlen, és elég jól érzi magát ahhoz, hogy panaszkodjon – az én olvasatom szerint rendben volt", vagy ez sem kutya: "De most, ebben a húsz percben olyan problémával álltam szemben, amit meg tudtam oldani, nem lőtt vissza, és nem kellett megölnöm. Ezt tettem hát: megjavítottam a hajtóműveket."
A báriusz tulajdonságai mosolygásra késztetnek: élesebb érzékekkel és érzékelőkkel rendelkeznek, mint bárki más, erősek, fél kézzel emelgetik a tömege miatt másoknak stabil pontra kárhoztatott fegyveket, csuklójában beépített energiaágyút rejteget. Alaptulajdonságuk, hogy utálják a többi mesterséges intelligenciát, ebből kifolyólag állandóan piszkálja a Kalima űrhajóján szolgálatot teljesítő Seherezádé nevűt (meg mindenki mást). Abból is sok kalamajka támad, hogy a báriuszok hírhedten kocka társaság, mindenük a logika és az értelem. Pech, hogy rettenetesen könnyű őket feldühíteni és mértéken felül haragtartók. "Nyaralókat építenek a harag világában, és vissza-visszajárnak a dühükhöz, ha nosztalgiázni támad kedvük."

Mi lesz a 17 értelmes fajt tömörítő galaxissal? Mit akarnak a paxok, és elég tökösek-e hozzá? Mi lesz a kislány, Essa sorsa? Mit tudnak tenni az Igazak világuk és a galaxis fennmaradásáért? Honnan tud a báriusz olyan sok mindent az Igazakról? Mindig jó-e arra a törvény, amire létrehozták, vagy néha át kell hágni a benne foglaltakat ahhoz, hogy a biztonság ne sérüljön?