A festői Rolvaling-völgy

2019. október 12. 07:04 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Peter Zuckerman , Amanda Padoan: Felhőkbe veszve

Ismerjük meg a Himalája és a Karakorum térségének népeit és mítoszait! Elsőként a gyönyörű Rolvaling-völgyben élő serpák életét és hitét járjuk körbe.

A völgy fölé magasodó hegyek

A Park Kiadó egy, az én érdeklődési köreimbe tökéletesen passzoló könyvet hozott el nekünk nemrégiben: Peter Zuckerman amerikai oknyomozó újságírónak, és unokatestvére, Amanda Padoan gyakorlott hegymászó és sport-, túra- és hegymászómagazinok cikkszerzőjének a könyvét, amely egy tragikus 2008-as hegymászó-balesetet jár körbe a pakisztáni K2-n, a Karakorum-hegység legmagasabb, a világ második legmagasabb és a legtechnikásabb hegyén.

Ez a könyv azonban sokkal több egy baleset szimpla krónikájánál: a serpákra összpontosít, elmeséli az érintett serpa mászók életét, múltját, gyerekkorát és helyzetét, és közben bevezet minket a különös mítoszaikba és történeteikbe is. Az egyik ilyen mítosz Guru Rinpocse története.

A gyönyörű Rolvaling-völgyben járunk Nepálban, kb. 3700 méteres magasságban, 50 km-re a Mount Everesttől. A völgyben élő serpa közösség három falut is használ felváltva: a téli falu nyáron túl meleg lenne, a nyári falu télen túl hideg, Beding, a központi falu pedig ősszel a legjobb a takarmánynak és az állatoknak. Az itt élő emberek kecskét, marhát, bivalyt tartanak (illetve két utóbbi keresztezéséből született dzót), és állati takarmányt és burgonyát termesztenek, önellátóak. Nyelvük egy írásbeliséggel nem rendelkező, nepáli dialektusok keveréke, és tükrözi a völgy felé tett hosszú útjukat. A serpák az 1200-as évek táján érkeztek a völgybe, amikor a mongolok megtámadták Tibetet, menekültekként.

Hitük egyik változata szerint Guru Rinpocse és a felesége a 7. században érkezett ebbe a festői völgybe, melyet hatalmas hegycsúcsok és gleccserek vesznek körbe, a mélyén pedig a Rolvaling folyó fut. A Rolvaling-völgy egy bejül, azaz rejtett, szent völgy. Egyes változatok szerint maga Guru Rinpocse hozta létre azzal, hogy lovával felszántotta a hegységet, más változat szerint csak rátalált. A történetben fellelhetőek buddhista elemek is, de viszonylag kevés: az öregek szerint a Rolvaling-völgy az univerzum középpontja, és minden ember Guru Rinpocse és felesége, Jese Cögyal leszármazottja. E régebbi változat szerint a világ 800 évvel ezelőtt jött létre, és Guru Rinpocse és hitvese egy Beding melletti barlangba mentek meditálni. Két nap után megfogadták, hogy megtisztítják a völgyet a gonosztól. Kitörtek, és levágták a démonokat és egyéb sötét lényeket az istenek segítségével.

Az istenek ezután visszamentek a hegyekre, és Guru Rinpocse öt gyermeket nemzett, akiknek leszármazottainak nagy része elzüllött és szétszéledt a világban (ezek vagyunk mi is), kisebbik része pedig ott maradt, és az isteneknek tetsző életet élt (ezek a serpák). A mai öregek nem nézik jó szemmel, hogy a fiatalok zömmel elhagyják a térséget, és vagy hegymászókat segítő teherhordóként és hegyi vezetőként keresik a kenyerüket, szerintük az istenek bármikor eltörölhetik az emberiséget, csak a völgyben élőket hagyják meg. A fiatalok szerint azonban ezeket csak a nagyszüleik találták ki, hogy gyakrabban látogassanak haza.

Van azonban egy olyan mítosz, amelyben még a fiatalabban is nagyrészt hisznek: a buddhista történetváltozat szerint Guru Rinpocse békével érkezett a térségbe, nem ontott vért, hanem megtérítette a démonokat, és célja az volt, hogy megtérítsen mindenkit. A völgyet körülölelő sziklaszirteken élt ekkoriban öt nővér, akik a buddhizmus előtt évszázadokig megkövetelték a véráldozatot. Amikor megérkezett Rolvalingba, a legidősebb nővér, a krétafehér arcú Ceringma ráuszította a hópárducát, ám Guru Rinpocse doromboló nagymacskává változtatta, aki addig duruzsolt úrnője fülébe, amíg meg nem tért, és le nem mondott az emberhúsról. Ő a hosszú élet és a boldogság istennője, aki ma is Beding fölött, a 7134 méteres Gaurishankar hegyen.
Húga, a tiszta aranyszínű arccal ragyogó Mijolangszangma tigrise hátán a Mount Everest csúcsán él, a jólét és a bőség istennője. A halványkék arcú Tingi Salszangma, a gyógyítás és jóslás istennője a zebrája hátán fellovagolt a 8027 méter magas Sisipangma hegy csúcsára, a rubinvörös arcú Csöpen Drinszangma szarvasa hátán pedig a 8586 méteres Kancsendzönga hegy istennője lett, a kincsek őrzője.

A K2, a vérszomjas legifjabb nővér lakhelye

A legkisebb testvérük, Takar Dolszangma felült türkizkék sárkánya hátára, és elmenekült, ám Guru Rinpocse nem hagyta ennyiben, és utánaeredt. Egy gleccsertóban sarokba is szorította, a legkisebb nővér pedig bűnbánatot gyakorolt, megtért, és sárkánya hátán a biztonság istennőjeként a 8611 méteres K2, vagyis a Csogori istennője lett. Guru Rinpocse sosem kételkedett őszinteségében, de a serpák szerint talán nem ártott volna: a mai napig előszeretettel fogyaszt emberhúst, ezért is olyan nehéz megmászni a világ második legmagasabb hegyét.

Ha érdekel bővebben ez a mítosz, vagy a térségben élő serpák és bhótiják története és a K2 megmászására tett próbálkozások, a 2008-as baleset és az érintettek, a könyv borítójára kattintva elérhetitek kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól. Köszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak!