Mindenki tudja, hogy az izzót Edison találta fel, és a tervei nyomán világították be egész Amerikát. Nos, nem volt ez mindig ilyen egyértelmű...
Westinghouse, Edison, Tesla. Három név, amiből legalább kettőt senkinek nem kell bemutatni: a 19-20. század nagy elméi és feltalálói, az elektromosság úttörői, akiknek a munkássága nélkül ma nem úgy élnénk, ahogy. Fényt gyújtottak az éjszakában, és mára az elektromosság tökéletesen nélkülözhetetlenné vált a fejlett világban. Elég csak belegondolni, mi minden nem működne - és mi minden lépne működésbe -, ha nem lenne áram. Mármint soha többé, nem csak pár órára. Ijesztő, ugye?
– Fiam, az egy dolog, ha az ember kitalál valamit. Thomas Edison mindenféle vackot tervezett már. Na de olyasmit feltalálni, amit le is lehet gyártani, és ami működik, az bizony egészen más!
A regény valós alapokon nyugszik. 1888-ban járunk New Yorkban, amikor a lámpagyújtogatók még fontos és nélkülözhetetlen munkát végeztek szerte a világban. A főszereplő Paul Cravath, egy fiatal ügyvéd, akit rögtön a mélyvízbe dobnak: egy sokmillió dolláros üzlet sikere múlik rajta. Az egyik oldalon George Westinghouse, a másikon Thomas Alva Edison, a kérdés pedig az, hogy ki az, akinek a szabadalom a tulajdonában áll, és kinek a tervei alapján gyújthatnak fényt az éjszakában egész Amerikában - akár az egész világon: Tesla vagy Edison, váltó- vagy egyenáram? Edison markában van egy csomó újságíró, a nagy J. P. Morgan is őt támogatja, és saját kémhálózata is a segítségére van, ravasz, dörzsölt fickó, vele szemben Westinghouse-nak nem sok esélye van.
Manapság sorra dőlnek meg a nagy ikonok. Ez is lopta valakitől az ötletét, amivel milliárdos lett, az is valaki más ötletét dolgozta át, hogy dőljön hozzá a pénz. De abban biztosak vagyunk, hogy Bell - telefon, Edison - izzó (meg egy rakat más dolog). Nos, nem Bell találta fel a telefont valójában, csupán ő nyerte meg a versenyt. És Edison sem volt az a magányos zseni, akinek képzeljük, bármilyen meglepő, ő is ember volt, és biztos, hogy nagyon sok találmánynál, amely a nevéhez fűződik, valójában lehet, hogy kevesebb része volt a létrejöttében, mint másnak. Ideje annak, hogy végre embereket - akár gyarló, sőt mi több, akár tolvaj, önhitt, sikerorientált embereket lássunk a "nagy" nevek helyett. Senki sem szent, és senki nem is volt az. Ez az, amire rávilágít a regény, miközben egy izgalmas, letehetetlen, már-már krimiszerű történetet mesél el, és közben bemutatja a századforduló előtti Amerikát, egy országot, amely nem sokkal később - és azóta is - világszintű változásokat hozott, és amelynek sorsa befolyásolja a világ alakulását is.
– Nem másoltam le Edison izzólámpa-szabadalmát. Hanem javítottam rajta. Rengeteget. Az én izzólámpám olyan az övéhez képest, mint az automobil egy lovas kocsihoz képest.
Műfajában - valóságon alapuló, fiktív részletekkel színezett regény, amely egy adott valós történelmi eseményen alapszik - az egyik legjobb, és örülök, hogy az Agave sorra hozza az ilyen regényeket kis hazánkba is. A Terror, A halál angyala, Vesalius titka, Éhség - a sorba szépen beleillik, és talán ezek közül ki is magaslik Az éjszaka fénye, amelyről ha szerencsénk van, valamelyik nagy streaming szolgáltató készít egy szuper sorozatot. :)
Köszönöm a lehetőséget az Agave Könyvek csapatának! A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron, a kiadó oldaláról.
Kövess minket Facebookon!
