"A szavak nem kerülnek semmibe és annyi mindent el lehet hitetni a másikkal!" A Biblia az emberiség krónikája. Lássuk, mit képes ebből kihozni az evolúcióbiológus (Carel van Schaik) és a történész (Kai Michel).
A Typotex Kiadó újabb ismeretterjesztő gyöngyszemet tett le az olvasók asztalára, Kai Michel és Carel Van Schaik tollávól, Az ember három természete címmel. A mű a Bibliával foglalkozik, de nem teológiai, hanem a történész és az evolúcióbiológus szemszögéből áttekintve a sok-sok oldalt. Egy mondatba sűrítve a lényeget, a szerzők szerint a Biblia nem más, mint a Homo sapiens kulturális evolúciújának leírása, annak a történelmi fordulatnak részletes hírvivője, amely a vadászó-gyűjtögető életmódból földművelésbe ment át.
Természetesen a fenti mondatot egy az egyben a Bibliára alkalmazni badarság volna, pusztán egy fontos tény nagyon fontos vetületéről van szó. A Bibliát ezer éven át írták, bő kétezer éve befolyásolja döntő módon az emberiség jelentős részének sorsát, és több, mint kétmilliárd ember tiszteli még mindig szent könyvként. A szerzők nem kívánják egyetlen más hit és szent könyv felé sem emelni a Bibliát, mindössze megpróbálják más szemmel történt olvasásuk eredményeit, következtetéseit megosztani az olvasóval. Biológiai, antropológiai szemmel rátekintve a műre, azon kapták magukat, hogy egyes talányos részek fényt kaptak és leszállítódtak a csodák szintjéről a megértés világosságába. Ha a Bibliából kivesszük a vallási színezetet, fel lehet tárni a szövegek profán rétegeit is - ezt cselekszi meg a két szerző is: történeti forrásként kezelték és tanulmányozták. Tudták, hogy mi történt, mielőtt megírták a Bibliát, és tudták, hogy mi következett utána. Mondhatnánk, egyszerű dolguk volt, tudtak mindent, de ez pont olyan leegyszerűsítése volna a dolgoknak, mintha valamire azt mondanám, hogy kék. De milyen kék? Világos? Sötét? Királykék vagy enciánkék? Esetleg ultramarin? Lássuk be, a Biblia szentségtelenítése csak az első lépés ahhoz, hogy közel ötszáz oldalas értekezést írjanak belőle, amelyből ennek egy tizede jegyzetek, szószedetek. Mi is történt az emberiséggel akkoriban, amiről a bibliai történetek regélnek? Példátlan sikertörténet a gyűjtögetésből áttérni az egyre szaporodó létszámú emberiségnek a földművelésre, városokat kialakítani, amelynek ugyanakkor árnyoldalai is voltak (vannak). Mert mi történt még? Az erőszak ekkor vált általánossá, először nem volt törvény többé-kevésbé igazságosan megosztani egymással az ennivalót, sokan egyre több munkával egyre kevesebb javakhoz jutottak hozzá, míg mások csak dolgoztattak (társadalmi egyenlőtlenségek), kialakult a magántulajdon, az állatok háziasítása és sok ember kis területen való koncentrálódása soha nem látott betegségek táptalaja lett. Igazságtalanság és elnyomás vette kezdetét, amelynek - máig is sok helyen - elnyomott első számú áldozatai a nők lettek.
Kellett valami, amivel ezt sok ember torkán le lehetett nyomni. Az ember elővette legnagyobb adottságát: a kumulatív kulturális evolúciót, amellyel nagy tömegeknek orvosságot tudott nyújtani, elhárítva kevesek feje felől sokak haragját. Mert mennyivel egyszerűbb egy felső hatalom megmásíthatatlan akaratába belenyugodni, mint egyszemélyi felelős hátsóját szétrúgni, akinek pénze, katonai ereje és befolyása van, az ilyen ember nyugalmának megzavarási tilalmáról nem is beszélve. Ez az - általam méltatlanul - leegyszerűsített séma kulturális megoldásokat kívánt, aminek folytán egyfajta kulturális ősrobbanás következett be. Mert a szavak nem kerülnek semmibe, és mégis, mennyi mindent el lehet hitetni a másikkal! Figyelj csak: a szabadsághoz a törvényhez való hűségen át vezet az út. A csomagolás mindent visz, nemdebár? Ha hű vagy ahhoz, amit én mondok neked, akkor megvédelek. Ha nem: pusztulj. Egyszerű és világos képlet, nem? Évezredek óta ezek jegyében ölik egymást az emberek. Halleluja!A szerzők, Kai Michel, Carel Van Schaik
A két szerző szépen, fejezetről fejezetre új megvilágításba helyezi a Biblia egész történetét. Hogyan lett a Genezis még nem teljhatalmú istenéből Mindenható? Hiszen a Biblia elején még nem több, mint egyéb más politeista isten: még kommunikál, megbeszéli egyes emberekkel a dolgokat. Nem kinyilatkoztat, nem exkatedra, hanem amolyan dumáljuk meg a problémát, te mit gondolsz isten. Ebből fejlődött ki az, amit ma ismerünk: beszélhetünk hozzá, de ő már csak papjain keresztül magyaráz. Már ha magyaráz. (Nem szeretik, ha megírja az ember, hogy a legtöbb bibliai epizódnak a mai napig nincs általánosan elfogadott teológiai interpretációja. Hogy is lehetne, ezt már csak én teszem hozzá.)
Mostanában ez az egyetlen olyan ismeretterjesztő munka, ami elém került és amit laikusoknak írtak, érthetően, lenyűgöző stílusban: nagy örömmel lapozgattam. Persze, nem árt hozzá ismerni a Bibliát, legalább alapszinten. És kedvet kaptam ahhoz, hogy újra elővegyem (7 évesen ebből tanultam meg olvasni, más könyv nem volt mifelénk), és bő négy évtized után néha belekapjak egy-egy fejezetébe, hogy lássuk csak.. aztán ezt a művet tettem magam elé, hogy aha, szóval így is lehet értelmezni. Páratlan élményt jelentett a két szerző radikális bibliaértelmezése. Briliáns!
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak!
A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron a kiadó oldaláról.
Kövess minket Facebookon!