Lovagi túlélőtúra a rengetegben

2020. február 23. 07:31 - Tibitron79

Könyvajánló - Tonke Dragt: A Nagy Vadon titkai

A Levél a királynak folytatódik, a holland írónő könyve már egy kicsit bonyolultabb, mint a jók rossz elleni küzdelme.

Illusztráció az első kötet első kiadásából

Tonke Dragt totálisan a radarmezőmön kívül létezett egészen addig, míg a kezembe vettem a Levél a királynak című művét. A borító alapján valamilyen könnyed fantasyra számítottam óriásokkal meg egyebekkel, de elég hamar kiderült, hogy ez egy fiktív középkori lovagtörténet, mely mellőz minden fantasy elemet, persze ettől még lehet fantasztikus. És az is volt a maga egyszerű, de mégis érdekes, olvasmányos módján. Könnyed ifjúsági történet volt, könnyen értelmezhető jókkal és gonoszokkal, barátsággal, árulással, lovagi erkölcsökkel. A folytatása némileg ugyanazt hozza, de ígér már mást is.

Te, ki ellenségként jöttél,
fordulj vissza utadon,
mert elnyel a Nagy Vadon!
De te, ki barátként jöttél,
lépj ez ösvényre békével,
és kívánom, leld meg célodat,
soha ne tévessz utat,
és az Erdő Szellemei vigyázzák jártadat.

A Nagy Vadon titkai érettebb történet, érződik, hogy egy kicsit idősebb korosztálynak lett szánva, mint az első, bár azért nem vált túl komorrá, mint pl. a Harry Potter és az Azkabani fogoly. A jók és a rosszak között elmosódik a különbség, bekerülnek a motivációk, érdekek, okok, melyek magyarázzák, értelmezik a szereplők tetteit, árnyalják döntéseiket. És persze lévén, hogy idősebbek a szereplők, a romantikus vonal is erősödik, mely az előző regényben csak épp meg lett legyintve. A főszereplő most is Tiuri, de persze az előző történet szereplői is szinte kivétel nélkül megjelennek, és kisebb-nagyobb szerephez jutnak a történetben. Több szálon fut a történet mint A Gyűrűk Ura, melynek hatása itt is érezhető bizonyos elemekben, karakterekben.

Az írónő kalandosnak mondható élete, és munkássága érezhetően visszaköszön a regényben. Antonia Johanna Willemina Dragt, vagyis Tonke Dragt 1930-ban született a Hollandiához tartozó Holland Indiában, egy holland biztosítási ügynök lányaként. Az édesapja és a testvérei is érdeklődtek az irodalom és az írás iránt, és volt is egy saját magánkönyvtáruk, nagyra tartották az irodalmat mindig is. A boldog és kreatív éveknek a második világháború vetett véget, ami során a lány, az édesanyja és két húga japán fogságba került. Az ekkor 13 éves lány nagyon rosszul viselte a fogolytábor üres, mindenféle tevékenységet mellőző, könyvek nélküli bezártságát, és sokszor éheztek is a családjával. A lány írt is ekkor egy könyvet, enyhítve az ürességet, ezt rajzokkal is illusztrálta. Rendes papír híján régi, használt papírok hátuljára, margójára és wc-papírra írt. Egy másodikat is elkezdett, ezt azonban sosem fejezte be. Később ez a befejezetlen regény adta az alapját az első ténylegesen megjelenő művének. A japánok sértetlenül hagyták a családot, bár elválasztották az apától őket. 3 év fogság után felszabadították, ekkor a szüleivel és a testvéreivel együtt Hollandiába költöztek. Tonke Dragt soha többé nem akart visszatérni szülőföldjére, a későbbi Indonéziába.

A Levél a királynak folytatását fordulatos, sodró a hangulat jellemzi, a nyelvezete továbbra is olvasmányos, nincsenek benne hosszú leírások, helyette gyorsan pörgő párbeszédek, minimális tájleírás, elbeszélés. Ajánlani tudom bárkinek, de főképp fiataloknak, akiket érdekel egy kitalált középkori világ, és annak minden nyűgje, baja.

Köszönöm a lehetőséget a Kolibri Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a kötet kiadói oldala. A kiadónál jelenleg nem kapható, de könyvesboltokban még van belőle.