A népirtás és az emberiesség elleni bűntett fogalmának eredetéről

2020. november 21. 07:27 - GReni

Könyvajánló - Philippe Sands: Kelet-nyugati ​utca

"A Kelet-nyugati utca felejthetetlen keveréke az emlékiratnak és a történelmi detektívregénynek, elmélkedés arról, milyen sérüléseket okoz az emlékezet, a bűn és a bűntudat generációk egész során át."

fokep_92.jpg

Philippe Sands nemzetközi jogász munkaügyben utazott Ukrajnába, Lvivbe évekkel ezelőtt. Úgy döntött felkutatja családja történetét, mely végig a nemzetközi jog bölcsőjéhez vezeti: a nürnbergi perig. Rengeteg kutatómunkát végzett, beutazta fél világot, közben pedig sok-sok emberrel beszélt, hogy minél több információt gyűjthessen, ezáltal ez egy olyan non-fiction regényt írhasson, amelyben a lehető legrészletesebb képet ad szereplői útjáról.

A Kelet-nyugati utca központjában a nürnbergi per áll, de közel sem csupán ennyiről szól a kötet. A regényben négy főszereplő életén keresztül ismerjük meg a "népirtás és az emberiesség elleni bűntett fogalmának eredetét". Mind a négy szereplő kötődik Lviv városához, három jogász, egyikük, aki az imént említett fogalom két megalkotója, Raphael Lemkin és Hersch Lauterpacht, valamint Hans Frank, aki Hitler jogtanácsosa volt és a negyedik szereplő, aki kutatásra késztette a szerzőt: Leon Buchholz, Sands nagyapja. A regény során kiderül, hogy bár ők sosem találkoztak, négyük életén keresztül megismerjük az emberiség egyik legszörnyűbb időszakát.

_methode_times_prod_web_bin_9bb6490c-2285-11e6-8644-041f71209e1f.jpgPhilippe Sands nagyapja, Leo Buchholz családjával, 1913

Nagyapja történetén keresztül ismerjük meg a szerző családjának háború előtti életét és, hogy mi történt az akkor Lengyelország részét képező Lviv városával, amikor a megszállt lengyel területek főkormányzója főhadiszállássá tette a környéket. Hans Frank nevét biztos mindenki hallotta már, akit kicsit is foglalkoztat a második világháború. Ő volt Hitler jogtanácsosa és az egyik legkegyetlenebb, legvéreskezűbb náci tisztviselőként írta be nevét a történelemkönyvekbe.

Akkoriban még nem léteztek azok a fogalmak, hogy népirtás és emberiesség elleni bűntett, de aztán elérkeztünk 1946-hoz, amikor az emberiség történetében először egy állam vezetői a bíróság elé állva olyan vádakkal néznek szembe, melyeket két kiváló jogász, Lemkin és Lauterpacht történetén keresztül ismerhetünk meg. Ez a két vádpont alapján elemzi a szerző az elkövetett bűncselekményeket. Megtudjuk, miként zajlott per, milyen kapcsolatban állt ez a két férfi az ügyészekkel, hogyan tudtak hatni az események sodrására.

Számomra természetes (sajnos) ez a két fogalom és olyan hihetetlen, hogy akkor még nem léteztek. Minden alkalommal, ha a témában olvasok teljesen érthetetlen számomra, hogyan engedhették ezt megtörténni. A gyűlöletkeltés bármi iránt, ami kicsit is eltér a többségtől. Hátrányos megkülönböztetés vallás, rassz, nemi identitás, fogyatékosság alapján. Ez a gondolkodásmód mérhetetlen tragédiához vezetett és sajnos nem tanult belőle az emberiség, mert ezek ma is aktívan jelen vannak a hétköznapokban.

Történelmi jelentőségű ennek a két jogásznak a munkája. Adott volt egy brutális, embertelen háború számos vezetővel az élén, akik felháborító okból emberek millióit kínozták és gyilkolták halomra. Ők ketten megalkottak egy fegyvert a jog számára. Alapvetően a két fogalom születése körül mozognak az események, de ezzel a nürnbergi pert is láthatjuk. Hatalmas nyilvánosságot kapott az ügy, a világ minden tájáról ott voltak a sajtó képviselői. Az emberek követelték a megtorlást, amihez szükség volt új jogi fogalmak alkotására, de a nemzeti szuverenitás védelmét is szem előtt kellett tartani.

1703.jpgHans Frank, napszemüvegben (felső sor, jobbról a negyedik) a nürnbergi peren, 1946 (Fotó:Eddie Worth/AP)

Ez volt az a pillanat a történelemben, amelynek köszönhetően létrejött a nemzetközi igazságszolgáltatás modern rendszere. Féltem kicsit, hogy a sok jogi elemzéssel a kötet szárazra és nehezen emészthetőre sikerült, de szerencsére nem ez történt. A szerző nagyon jól ír, a kötet végig olvasmányos, lebilincselő és érdekes mindaz, amit megtudunk a perről és az oda vezető útról, közben pedig tragédiákkal tarkított élettörténeteken keresztül még közelebb kerülünk a történelem legsötétebb korszakához.

Nagyon tetszett, hogy megismertük Lviv városát, annak történelmét, melyet a szerző arra használt, hogy összekösse négy szereplője életútját, akik mind valamilyen módon kötődtek ehhez a történelmi múltú városhoz. Kapunk egy komoly ízelítőt a nemzetközi jog fejlődésének jelentős állomásáról, közben pedig a szerző családjának titkokkal teli múltját és a 20. század legsötétebb éveit is megismerjük .

sandsp_kelet-nyugatiutca_72.jpgKöszönöm a lehetőséget a Park Kiadónak!

A kötet elérhető a borítóra kattintva kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.

Fordította: Farkas Krisztina

Kövess minket Facebookon!

Auschwitzi bölcsődal

A Mengele-lány, aki túlélt négy haláltábort

Fekete föld

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2916288244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nomad_ 2020.12.03. 23:03:28

“ Számomra természetes (sajnos) ez a két fogalom és olyan hihetetlen, hogy akkor még nem léteztek.”
Egyetértek, megdöbbentem én is, dehát ez így van, akkor szokás törvenyt hozni valami ellen, ha valami megtörtént már... mondjuk sajnos sem az első sem az utolsó nemzetiségi/ ideológiai alapú borzalom...
Mondjuk szerintem mindig is alapvetés volt az ellenség démonizálása és a háborús bűnök elkövetése, illetve az ellenség ezen tetteinek hangsúlyozása. Tulajdonképpen ha már elindultunk ezen az úton simán nemzetközi jog alá vonnám mindenféle politikai negatív diszkrimináció és gyűlöletkeltés témakörét, meglehetősen feudális gondolkozás, hogy a politikai kommunikáció országspecifikus és max rossz nemzetközi sajtóvisszhangot eredményez...
persze mi tart jobban össze egy országot, politikai közösséget, versolvasó klubbok vagy a szomszéd népek, ideológiák utálata?
Hajaj, mondjuk a szeresd x-et (országod, településed, klubbod) házastársad, nem azt jelenti, hogy ne szeresd (annyira) a minden minusz x et? Képzeld drágám már nem csak téged szeretlek, hanem Piroskát is, de szerintem a szomszédasszonyt is fogom... hát nem jobb ember lettem?
Azt hiszem új elméletet alkottam, az exluzív szeretet problematikája lesz a neve ;)
Szeretheted a gyerekeid egyformán -> nincs gond
Nem szerethetsz más nőket mint a feleséged -> frusztráció, házassági gondok
Ne szeresd a többi országot, népet mint a hazád, nemzeted -> történelem
Te istened, mások istene -> elmélet-pokol, gyakorlat - máglya
Bizonyos állatokat dédelgetünk, többi az kaja

Lehet a szeresd felebarátod mint tenmagad nem is az annyira mint magad miatt érdekes, hanemhogy egyformán mindenkit... “aki nem hagyja el a családjat énértem” (ezen elvért) az nem érti a lényeget...

Kár, hogy már öreg vagyok a gruppenpartikhoz, alapíthatnék én is szektát, ha a világot nem is tenném jobbá legalább vicces lenne :)

Ja, nem is, az elv nem tűri a hetero mentalitást, ezennel visszavonom tanaim, utáljuk egymást tovább, menjetek békével, vagyis izé... ;)
süti beállítások módosítása