Milyen volt (lehetett) az élet Etelközben? Milyen gondok gyötörték Álmos fejedelmet? Hogyan kémlelhették ki az új hazának való földet? Sok érdekesség férfias humorral Urbánszki László Honfoglalás-trilógiájának második részében.
A Lazi Kiadó Urbánszki László Honfoglalás-trilógiájának második részét tette le az olvasók elé, Régi-új hazában címmel. A fedlap szemet gyönyörködtető, figyelemfelhívó, letisztult és azonnal sejthető róla a történelmi téma.
A kötet a honfoglalásról szól, azon belül is a Volga melletti Etelközről, amiről rettenetesen kevés hiteles forrás áll rendelkezésre, ezért ezeket a hézagokat a szerző saját fantáziájával tölti ki. Nyilvánvaló, hogy egy macsó férfiútól nem várhatunk el nyámnyila vonulatokat, és ő tőle telhetően, kellő alapossággal, felnőtten játékos gondolkodással és jó adag humorral felvértezve kínált mindenféle megoldásokat cselekménye során. Sőt, miután volt egy rossz szájízű vitája a moly.hu-n, ahol igen lehúzta valaki egyik teljesítményét - akár igaza volt az illetőnek, akár nem - Urbánszki felszívta magát, és dühében olyan jó kis könyvet sikerített ebből, hogy öröm volt olvasni. (Többet kell vele veszekedni - de szívből, igazán ám! -, jó hatással van rá.)
Urbánszki László műveinek montázsképe
Urbánszki László termékeny író, a történelmi kalandregényeken túl (amelyekből nagyon sok van) örömmel kirándul más műfajokba is. Idén megjelent könyvei közül az egyik ifjúsági regény Karacs címmel, amilyet Fekete István óta még nem olvastam ízben, humorban és szellemiségben, a másik pedig A nyughatatlan, amely szintén ifjúsági-féle, de fantasy műfajban - repesve várom-remélem, hogy mind a kettőnek lesz folytatása. Ugyanígy látok folytási potenciált például a tavalyi fantasyben, a Sápadtak, Újvérűek című munkában, most drukkolok neki, hogy a kiadója is így gondolja. Lírájában gyakori szereplők az állatok, akik az emberi humort fejelik meg sajátos gondolkodásmódjukkal.
Etelközben járunk tehát, 861-ben. A törzsszövetség megköttetett, de mindig vannak olyanok, akik vezetőként kipofáznak a sorból, dühösek, elégedetlenek, vagy csak szimplán irigyek, többre vágynak, mint ami jutott nekik. Álmos küzd sajátjaival, küzd az erős szomszédaival, tisztán érzi, hogy kell egy terv, ami elvezeti őket ebből a kutyaszorítóból - mert most még csak elvannak a szomszédokkal, de előbb-utóbb megerősödnek, és állandó életveszélyben sem a nép, sem a vagyon nem gyarapszik. Így aztán kémlelők kellenek, akik mind a közelben, mind messzi földön szemei-fülei lesznek a vezérlő fejedelemnek.
- "Egyszóval, édes fiam, mindenfelől veszély fenyeget, ki kell derítenünk, mi van nyugaton! ... Sokan mentek el arrafelé, nagyon kevesen jöttek onnan vissza. Hegyek vannak ott, csak szűk hágókon lehet átmenni rajtuk. Aki sikeresen átjutott, az egy jókora darab földet talált, ahol nagyszerűen lehet legeltetni. Néhány kereskedő jár arrafelé, de eggyel se tudtam beszélni. Másod-harmadkézből hallottam, hogy volt ott egy nagy birodalom, az avaroké, amit legyőzött egy frank nevű nép. Az avarok olyanok, mint mi, legeltetnek, lovon harcolnak, talán még rokonaink is élnek velük, a frankok olyan gyalogosan verekedő kutyák, mint a kijevi ruszok. Nem foglalták el az avarok területét, de addig rabolták, dúlták őket, amíg csak összevisszaság maradt. Nincsenek fejedelmek, vezérek, mindenki él, ahogy tud. Délebbre tőlük vannak a bolgárok. Ők is hozzánk hasonlítanak, ami elég baj, mert jól harcolnak. Nekik azonban van elég területük, csak rabolni járnak északra az avarokhoz. Látszólag rossz ott élni, ugyanakkor nincs akkora veszély, hogy a sok odavándorló nemzetség visszatérjen. Tízezrek indultak oda a mieinkből, és senki sem jött vissza. Ide kellene menned, alaposan kinyitva a szemed.
– Tisztelettel, nagyúr, ha ilyen sokat tudsz, miért kellek még én is? Mit tudhatok meg, amit te…
– Szóbeszéd, részeg mesék, a bizonytalan tudás nem tudás. Benned megbízom, te nem hiszel, hanem megtapasztalsz, megnézel, megkóstolod. Okosan, óvatosan járj el! Kevés embert vigyél magaddal, ne higgye senki, hogy háborúzni mentek, de eleget, hogy tartsanak tőled! Fél század, mert akkor nem hősködtök feleslegesen, inkább elkerülitek a bajt. Kellően erőszakos embereket válogass össze, akik senkitől se ijednek meg, de azért legyen annyi eszük, hogy visszavonuljanak, ha muszáj. Ravaszkodjatok, bujkáljatok, és tudjatok meg mindent arról a híres földről! Gondolkodva figyelj! Ne csak azt lásd meg, ami a szemed előtt van, hanem a mögöttes dolgokat is. Hallomásból tudom, hogy az ott élő népből sokan látnának szívesen minket. Tudd meg, mennyien, és azt is, hogy kik azok, akik fegyverrel fordulnak ellenünk. Nem csak a barátokat, az ellenfeleket derítsd ki, a lehetőségeket is. Ne feledd, hogy nem csak harcban győzhetsz, hanem akkor is, ha két ellenfeled kiirtja egymást! Így cselekszik minden nagy birodalom, a kazárok, a bizánciak. Még a kis, nyavalyás városka, Kijev is ránk hozta a kipcsákokat. Derítsd ki, hogy ki, kire féltékeny, hogyan lehetne összeugrasztani az ottani szomszédokat. Van elég eszed, fiam, bizonyítsd be, hogy tudod használni!"
Párbeszéd Álmos és Karacs között
Ilyen szem Karacs is, aki a Kárpátokon túlra igyekszik más magyar töredékek után, felderíteni a terepet és jelentést tenni majdan a tapasztaltakról a fejedelemnek. Rá van bízva Árpád kisúr is, aki éppen a felnőttlét küszöbén tipródva kicsit több, mint kamasz, és kicsit kevesebb, mint felnőtt, hiába a hadúr gyermeke. El is indulnak egy nem túl nagy és nem is túl kicsi sereggel nyugat felé, hogy adatokat szerezzenek a Kárpátokon túli területek fontos ismérvei felől. Útközben rengeteg kaland, ugratás, veszély leselkedik hőseinkre, akik egyrészt vigyáznak a kisúrra, másrészt próbára is teszik, úgy mellesleg. Az ott folyó eseményeket gyakran enyhíti humorral Karacs kutyájának, Harapósdögnek és lovának, Nagydögnek illusztrikus tevékenysége.
– "Helyes! – mondta nevetve Álmos. – Ő a legkisebb fiam, alig van esélye, hogy az utódom legyen, viszont az életre nevelés sokat segíthet neki. Az emberek azt szeretik, ha a harc becsületes, ha a jobbik győz, ugyanakkor azt is elvárják, hogy a nemesebb célú ember diadalmaskodjon. Egy férfi, aki a családját védi, vagy egy nemzetség, amelyik a földjét. Elfogadják, hogy csatában minden eszközt felhasználunk, párharcban azonban ez nem illendő. Megesik azonban, hogy muszáj bevetni minden eszközt. A győztes utólag kimagyarázhatja magát, míg a vesztes csak szemrehányóan bámulhat a földről, miközben a vérét nyeldesi. Ha engem kihív egy besenyő törzsfőnök párviadalra, és tudom, hogy ha veszítek, rabságba vetheti vagy kiirthatja a népemet, akkor célszerű már előtte megölni. Késsel, méreggel vagy bármilyen alattomos eszközzel – egyszerűen nem engedhető meg a népem veszte, csak mert rosszabb vívó vagyok, mint az ellenfelem! Egy vezetőnek kötelessége mindent megtenni, ha népe érdeke ezt kívánja! Aki ezt nem teszi meg, azt le kell váltani! Ki a lápi lidérc farát érdekli, hogy én vagyok a vitézebb, vagy Huba? Ez ostoba énekmondók játéka, tábortüzek mellé való mese! Sohasem vallhatjuk be, nem büszkélkedhetünk vele, de muszáj értenünk az ilyesmihez. Erre is tanítsd a gyereket!"
Álmos utasítása Karacsnak, Árpád nevelését illetően
Etelközben sincs egyszerű dolga Álmosnak, muszáj diplomáciával (is) előre haladni olyan népek között, akik csak erődemonstrációból értenek, még sajátjaik között is nehéz dolga van, nehogy idegen népeknél. Egy fejedelem - egy vezető bármely korban - sosem az igazságot nézi, hanem népe érdekeit: az igazság mindig sokjelentésű és nézőpont kérdése. És ha ehhez még az asszonyok szövetségének hírszerzése is hozzájárul... egy megrebbenő mell, egy csók több hírt szerezhet, mint egy zacskó pénz vagy egy hadsereg ereje. (No meg, ha asszonyként nem vagy olyan erős, mint egy férfi, használd azt, amid van, vesztegess étellel, öleléssel, kacsintással, szelíd, okos szóval.) Álmos figyel, elemez, tűr, ha muszáj, néha odacsap, ahová kell, máskor kémekből, foglyokból énekli vagy énekelteti ki a megoldást az adott eseményre magyarázatként. Egy jó vezetőnek mindenre gondolni kell, és felkészülni a váratlan eseményekre. A magyarok perpillanat pont azért vannak veszélyben, mert annyira jó helyen élnek, hogy arra a területre mindig lesz valaki, aki fenekedik rá. A cselszövések továbbra is folynak Bizánc részéről, a kipcsákok fel vannak lázítva, a magyarokat csapdába igyekeznek húzni. 
Urbánszki László
A kötet helyszínről helyszínre ide-odaugrál. Hol Karaccsal vagyunk a hágónál, máskor Kijevben, utána a Varuch-parti magyaroknál, olyan kalandokon átgázolva, amelyek csak nekünk, olvasóknak kaland, az akkori embereknek az lehetett a mindennapi élet. Ha nem is ennyire gyorsan ment az idő számukra, mert a szerzőt csak köti a dramaturgia, de azért kicsit vadabb, kicsit természetközelibb, kicsit veszélyesebb volt az a mindennapi élet, mint mostanában járja.
Karacs helyzete Árpáddal jól leképezi a jókor vagyok jó helyen élethelyzetét. Nem véletlenül igyekeznek a mai szülők is versenyistállókban képeztetni gyerekeiket, mert nem mindegy, kit ismer meg fiúk-lányuk már gyerekkorban, majd ifjú felnőttkorban, akik ismeretségéből helyzeti előnyként vagyon kaszálható, de kísérleti gyógyszer a haldoklónak, életterv megvalósításához apró bólintás megfelelő ember felé vagy egy telefon a megfelelő helyre. Szóval, a világ sosem változik, legfeljebb a megtett tétek.
Életre nevelés, férfias játékok, harcok, cselszövések, nagypolitika a hétköznapi emberek szemén, cselekedetein keresztül - honfoglaláskori sajátosságok bombázzák az olvasót. A mellékszereplőkön keresztül szinte zsigereikben érezhetik az akkori életet: Hanga és Koppánd története jó példa arra, milyen esélyei vannak a túlélésre a megtámadott és kifosztott település pusztai lakóinak.
Ahogy írtam fenn: a szerző felszívta magát, és kanyarintott egy remek második részt, ami amúgy mindig gyengébb szokott lenni, mint az első. Hát.. itt nem.
Köszönöm a lehetőséget a Lazi Kiadónak! A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron.
Karacs, egy ősmagyar kiskamasz kalandjai
Érdekelnek a könyvújdonságok? Akkor kövess minket a Facebookon is!
Cím: Régi-új hazában - A Honfoglalás-sorozat második kötete
Szerző: Urbánszki László
Kiadó: Lazi Kiadó
Sorozat: Honfoglalás
Oldalak száma: 352
Megjelenés: 2020. november 04.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789632674926
Méret: 22 mm x 135 mm x 204 mm
