Szeretnél többet is tudni a Hazám-díjról és azokról a kiváló emberekről, akik a 2017. évit megkapták?
Szeretnéd tudni, merrefelé halad az emberiség?
Azon belül mi, magyarok?
Olyan részeit fedezheted fel a mindennapi életnek, amely számodra is irányt mutathat,
megrémíthet, de meg is vigasztalhat.
És figyelj!
Hamarosan átadásra kerülnek a 2018-as díjak.
2016-ban ismételten átadásra került a Hazám-díj a XXI. Század Társaság kuratóriumának döntése alapján hét kiváló személyiségnek. Lejjebb olvasható a névsor, valamint a társaság és a Hazám-díj jelentőségének, alapvető elveinek sorai.
László Ágnes
Fotó: Grnák László (forrás: Kossuth Kiadó)
László Ágnes újságíró, a Kossuth Kiadó kommunikációs vezetője 2014 óta folyamatosan mélyinterjúkat készít a díjazottakkal: érzékenyen, alapos felkészültséggel, szakmája minden alázatával, ugyanakkor minden kíváncsiságával. Jól kérdezni tudni kell. Jól figyelni tudni kell. László Ágnes mindezt tökéletesen műveli: nem sok és nem kevés, pont olyan, amilyennek lennie kell az adott helyzetben, az adott interjú alannyal. Nem cinikus és nem pátoszos. Nem a felület érdekli, hanem a mélység. Nem csacsog, hanem odafigyelve érdeklődik. Nemcsak rákérdez, hanem a válasz is érdekli.
Értékteremtők
Bojár Gábor
„A tehetség nem kiváltság, hanem adottság, amely szolgálatra kötelez, nem előjogokra”.
Bojár Gábor fizikus, országos példaképül állítható innovátor, újító személyiség, a személyi számítógépre telepíthető szoftverek rendszerének megálmodója és hazai létrehozója. Sikerének egyik titka: a jó vezető nem versenyzik a beosztottjaival. Ha valamihez mégis jobban ért, mint embere, akkor azt rejtse el. S hogy fizikusként miért nem lett tudós: mert nincs meg hozzá a türelme. Ösztönös és intuitív, ami tökéletes tulajdonság a cégalapításhoz.
Csomós Mari
Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas színművész, a magyar kultúra fáradhatatlan robotosa, a Nemzet Színésze. Szerepeit ösztönösen, mélyről, önmagából formálja meg. Fontos számára, hogy a közönség annyit kapjon, amennyit ő adni tud és adni akar.
Iványi Gábor
Lelkész. Közismert, szegénypárti agitátor, aktivista, az elesettek patrónusa, akinek mottója, hogy „a kegyelem csak egyetemes lehet”. Észre kell venni, ha valakinek nem megy jól, és segíteni kell neki. Alkotni kell, és ami marad, az már adomány.
Kocsis Zoltán
Zeneművész, a magyar zene, Bartók és Kodály örökségének, de az egész zenei világ alkotásainak zseniális tolmácsa volt. A díj odaítéléséről tudomást szerzett, de átvenni halála miatt nem volt módja. Fontosnak tartotta, hogy aki nyitott lélekkel ül le egy-egy előadásra, abban az interpretált zene valami jót indítson el.
Komoróczy Géza
Történész, hiteles forrás, kulturális tudatunk örökségének értelmezője. „Az élet a történelem tanítómestere – az élet tanítja meg, mit lássunk a történelemben.” Meggyőződése, hogy az ember csak érti meg a történelmet, ha bele tudja élni magát. A történelem nem lehet csak adatgyűjtés és a cetlik időrendi sorrendbe rakása.
A díjazottak, vagy a nevükben átvevő személyek
(Miután Kocsis Zoltán és Esterházy Péter az átadás időpontjában már nem élt)
Szalai Erzsébet
Magát baloldali beállítottságú szociológusnak tartja. Megítélése szerint a magyar társadalom halálosan kimerült és apátiába süllyedt, ingerküszöbe megemelkedett, amelynek egyenes következménye az emberek közömbösségének növekedése. A jövő a robottechnológiáé, amely filozófiai problémákat is fel fog vetni. Egyre több ember lesz, aki lemarad, leszakad a társadalom többi részétől: őket még kizsákmányolni sem akarja majd senki. A gazdaság szerkezete Magyarországon mozaikszerű és rettenetesen sérülékeny.
Esterházy Péter
„Csak reménykedhetünk a mindenható nagyvonalúságában … Csinálni vagy írni, hogy csinálom”: örök dilemma. (Idézet Köves Gábor interjújából).
„Kiválóságok, akik a kultúrában, a tudományban, az üzleti világban maradandót alkottak. Olyan alkotó egyéniségek, akikről egyenként is érdemes könyvet írni.
Van már ilyen.
Lesz még ilyen.
Ebben a kötetben aktuális gondolataikat, érzelmeiket, hitvallásukat, pályaívüket, fontos és tanulságoktól sem mentes életrajzi történeteiket, humorukat és bölcsességüket ismerhetik meg az olvasókegy-egy portréinterjúban.
Ők heten kapták meg 2016-ban a Hazám-díjat értékőrzés értékteremtő életművük elismeréseként.”
A XXI. Század Társaság Hazám-díjának megalapítása
I.
A XXI. Század Társaságot – a történelmi jelentőségű XX. Század Társaság példáját, értékelveit és hagyományait felelevenítve – 2000. január 31-én alapította meg harmincöt tudós és közéleti személyiség. Eltökélt szándéka, hogy független társaságként aktív innovatív fóruma legyen a gyökeresen új kérdések és kihívások elemző, megoldást ígérő megvitatásának egy igazságosabb társadalom megteremtése elkötelezett híveként.
Mindezek keretében úgy véli, hogy megkerülhetetlen újragondolni a szűkebb és tágabb értelemben vett értelmiség szerepét, hitvallását, felelősségét a megváltozott világtörténelmi viszonyok között s egyben a magyar társadalomfejlődés sajátosságait hangsúlyosan figyelembe véve. E szerep és felelősség bonyolultabb, mint az elmúlt századokban volt; lényege azonban vélhetően változatlanul ugyanaz: a szellemi kezdeményezés, a lehetséges jobbító megoldások felvázolása, az igazságosságra törekvés példamutatása, az egyes ember és az egész társadalom eszméltető mozgósítása.
A XXI. Század Társaság mindezek szellemében 2001. október 31-én megalapította József Attila szonettkoszorújának címéről: a Hazámról elnevezett díjat, amit az arra érdemes hét személyiségnek adományoz évente héttagú kuratóriuma javaslatára értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként a magyar történelem első köztársasága kikiáltásának napján, november 16-án.
II.
1. A Hazám-díj 16. alkalommal kerül átadásra.
2. József Attila 1937-ben, halála évében írta a Hazám című, hét szonettből álló költeményét. Sem József Attila, sem felbecsülhetetlen értékű életműve, sem a Hazám nem szorul arra, hogy magyarázzuk: miért is közkincs és mérték számunkra – s meggyőződésünk szerint nem csupán Magyarországon, de Európában, sőt ezen az „Akár egy halom hasított fa, / hever egymáson” világon is.
3. A Hazám (más „nagy” versei mellett) esztétikai, szociológiai, történelmi tanúságán és tanulságán túl jelképi erejű és értékű is.
4. A versről elnevezett díj mindazt magába sűríti és remélhetően szétsugározza, amit maga a költemény teljességében jelent.
5. A díjat a Hazám szonettkoszorú szellemiségét teljesítményében, értékében folytató és újrateremtő azon hét személyiségnek adományozza életművéért a XXI. Század Társaság, akiket az adott esztendőben arra érdemesnek ítél.
6. A daj elnevezése – a konkrét verstől eltekintve – önmagában is jelképezi azt a személyes, bensőséges és átélten őszinte viszonyulást múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz, amit a haza fogalma jelent.
7. A díj átadására a rövid életű, különböző külső és belső okok és körülmények miatt elbukott első magyar köztársaság kikiáltásának napján, november 16-án kerül sor.
8. A díj a feledés elleni emlékezést, valamint példát adó értékeink megbecsülését szolgálja.
A HAZÁM-DÍJ KURATÓRIUMÁNAK TAGJAI
Dr. Vámos Tibor
akadémikus, villamosmérnök, a kuratórium elnöke
Ágh Attila
professor emeritus, politológus
Gönczöl Katalin
professor emerita, kriminológus
Kocsis András Sándor
a XXI. Század társaság elnöke
Romsics Ignác
akadémikus, történész
Spiró György
író
dr. Varga Gyula
professor emeritus, közgazda
Szeretnél többet is tudni ezekről a kiváló emberekről? Szeretnéd tudni, merrefelé halad az emberiség? Azon belül mi, magyarok? Olyan részeit fedezheted fel a mindennapi életnek, amely számodra is irányt mutathat, megrémíthet, de meg is vigasztalhat. A képre kattintva a Kossuth Kiadónál kedvezményesen meg is vásárolhatod a kötetet!
Köszönjük, Kossuth Kiadó!
Kövess minket Facebookon!
Átélte a háborút, átvészelte az orosz megszállást, a Kádár-rendszert, ott volt a rendszerváltásnál, és látja, amint ez a rendszer halad visszafelé, a múltba. Szakmailag pontos és megkérdőjelezhetetlen, előadásaiban és könyveiben sziporkázó, ám a magánéletében, különösen a férfiakkal, balszerencse kísérte útját. Idén volt - október elsején - 87 éves, de szellemileg még a régi. Ki ő?
Érdekel? Kattints!
