A legismertebb személy, aki kereszten lelte a halálát, kétségtelenül Jézus, de Spartacushoz is szorosan kapcsolódik, így a kereszt örökre összeforrt Rómával. De ez a halálnem elterjedt volt a világ több részén, korábban is, és nem is ők "találták fel". Nézzünk néhány adatot erről a kegyetlen kivégzési módról!

A keresztre feszítés ismert volt Perzsiában, az ókori Görögországban, Karthágóban is, és Nagy Sándor pl. kétezer embert feszíttetett keresztre, miután bevette Türoszt. Rómában a kereszthalál volt a legszégyenteljesebb halálnem, ezért szabad római polgárok esetében csak nagyon kivételes alkalmakkor használták, leginkább árulás vagy összeesküvés büntetéseként. A források először a második pun háború (i. e. 208-201) idején említik a kivégzési módot, melyet aztán az i. sz. 4. században Constantinus császár tiltott be.

Kép a Spartacus c. sorozatból

Ismertsége ellenére nem volt a legelterjedtebb kivégzési mód, feltehetően azért, mert az elítéltet sokáig hagyta szenvedni. Persze akadtak kirívó esetek, pl. a Spartacus-féle lázadás leverése után a Capuától Rómáig vezető úton 6000 rabszolgát feszítettek keresztre. (Legalábbis egy történetíró szerint. Ez az adat igen kétséges.) Viszont ha arról volt szó, hogy büntetésül hagyják kínlódni a szerencsétlent, a rómaiak igen alaposak voltak. Készültek olyan keresztek, amelyekre kis ülőke-félét eszkábáltak, így a halál napokkal tovább tartott, illetve a szögeket is olyan helyekre verték be, ahol a legnagyobb kínokat okozták a legkisebb "kárral". Különleges esetben engedélyezték, vagy egész vagyonokért lehetett megvásárolni a szívességet, hogy térd alatt eltörjék a keresztre feszített fogoly lábát, mivel ez jelentősen lerövidítette a haláltusa idejét.

A fennmaradt források azonban (Jézus esetét leszámítva) eléggé szórványosak, és kevés adatot tartalmaznak. Említés szintjén maradt fenn több provinciából keresztre feszítésről adat, pl. Hispániából, Africából. Britanniából egyetlen eset maradt fenn, és ezt éppen a Boudica vezette lázadók hajtják végre egy elfogott rómain, mintha előre is bosszút álltak volna rajtuk. Mindenesetre tárgyi bizonyíték, régészeti lelet nagyon kevés került elő, egy Jeruzsálem közelében, 1968-ban előkerült maradványt kivéve, amelyről többen állítják, hogy egy keresztre feszített ember maradványai. Ezt azonban sokan vitatják, és kétséges, hogy valóban így volt-e. 2006-ban a Pó folyó völgyében is találtak egy kb. kétezer éve élt férfi maradványát, akinek a jobb bokáján a csont oldalról át volt fúrva - azonban a felsőtest rögzítésére egyelőre nem találtak leletet. Az biztos, hogy a tenyéren keresztül nem rögzíthették, mert így - ülőke vagy alátámasztó nélkül - leszakadt volna a test a saját súlyától. Valószínűleg a csuklócsontok között rögzítették a keresztre az elítélt testét. A kevés tárgyi bizonyítéknak az is az oka, hogy a keresztre feszített embereket rendszerint nem temették el. A történetírók írásai mellett csak néhány hiteles forrás emlékezik meg erről a kivégzési módról, pl. pár fennmaradt törvény szövegezésében, egy pompeii gladiátorjáték programját ismertető falfestésen pedig a harcok közti programként ígérnek az érdeklődőknek egy kereszthalált. 

Jézus történetéből ismerhetjük, hogy a keresztet ő maga vitte fel a hegyre. Ez szinte bizonyos, hogy nem így történt: A függőleges fát már a helyszínen felállították, de a keresztfát, amelynek súlya nagyjából 50 kg lehetett általában, maga az elítélt vitte a börtöntől a kivégzőhelyig. A teljes kereszt súlya akár 150-200 kg-nál is több lehetett - ezt élő ember, még isten fia sem bírta volna elcipelni kilométereken át. 

A Fülöp-szigeteken elterjedt szokás, hogy Húsvétkor keresztre feszíttettik magukat több tucatnyian, hogy átéljék Jézus szenvedéseit. A képen egy ilyen ember szenvedése látható.

A keresztre feszítés nem véletlenül terjedt el úgy, mint az egyik legkegyetlenebb kivégzési mód: hosszú órákig, akár napokig tartott, amíg erős fájdalmak között, fulladozva elért a halál. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - igen kevés valós adat maradt fenn e történelmi kivégzési módról.

Érdekel más kivégzési mód is? Kattint ide!

Kövess minket Facebookon, ha érdekelnek az új és a régi könyvek, vagy más érdekesség!