Még 48 nap van hátra karácsonyig...

2018. november 06. 07:59 - Arthur Arthurus

Tudom, tudom, rengeteg idő (a fenéket). De nálam a hosszú hétvége már a karácsonyról szólt. Hogy miért?

Mert van egy kicsit nagy család, és van egy (egyébként könyves) baráti kör. És szeretek szinte mindenkinek valami egyedi, kézzel készült apróságot is adni. Meg díszeket készíteni. Meg koszorúkat. Meg egyáltalán. Tavaly pl. kis Nutellás koszorúk készültek a családnak, elég kezdetlegesek, mert természetesen kb. utolsó pillanatban jutott eszembe a dolog. És hát ez a néhány ember alsó hangon is kb. 40 kis valamit jelent. Azt most nem fogom ecsetelni, hogy idén mivel készülök (pedig olyan szívesen tenném! Tényleg! De az érintettek közül tuti, hogy többen is leskelődnének...), de készülőben van 1-2 poszt arról, hogy tavaly miket műveltem :) 

Szóval nálam ez a hétvége már a karácsonyról is szólt. Persze még csak félgőzzel, mert rengeteg cucc még nem volt meg, vagy még nem érkezett meg, vagy még nem is kapható... Ennek örömére a szokásos alkotás mellé megérkeztek a karácsonyi zenék is. Igaz, azok jöhetnek szinte bármikor, nyáron is volt egy időszakom, amikor 40 fokban haldokolva karácsonyi filmeket néztem és karácsonyi zenéket hallgattam :) (Most ugyan ezt megszakítja néha Shawn Mendes is. Tehetséges a srác, tud valamit, alig 1-2 számot találtam, ami nem tetszik tőle. De mindegy.) Szóval karácsonyi zene.

A toplista elején 100%, hogy a Carol of the Bells áll. Ez az a dal, amit nagyon sokáig kerestem. Filmekben hallottam, de sosem tudtam utólag, hogy hol, és hát általában kicsit gyorsabb is ennél, nem is sokat értettem belőle. De valamiért ez a dal az igazi karácsonyi dal számomra. Egy kicsit creepy, egy kicsit varázslatos, és gyönyörű. Az eredetije egyébként egy ukrán népdal, újévköszöntő kántálás, amelyre 1914-ben (más források szerint 1916-ban) írt zenét Mikolaj Leontovics, és a kijevi egyetem diákjai adták elő első ízben, majd az Ukrán Nemzeti Énekkar repertoárjába bekerült, akik Európa- és Amerika-szerte elő is adták. Az eredetitől teljesen független angol szöveget 1936-ban írta Peter Wilhousky.

Aztán persze nem maradhat ki a Let it Snow, a Jingle Bells, sőt, némelyik Michael Bublé-feldolgozás sem. (Nem kedvelem egyébként túlságosan a zenéjét, de akad pár kedvencem tőle is.) A Bereczki-Szinetár-féle karácsonyi album is jöhet, és természetesen az All I Want for Christmas is You sem maradhat ki, és még a Last Christmas sem jön ki mindig a könyökömön :) Érdekes, hogy John Lennon Happy Christmasét kevésbé szeretem. Viszont nagy kedvenc valamiért a kb. két sorból álló Feliz Navidad :) Nem, ne kérdezzétek, miért. Én sem értem.

És persze a Carol of the Bellshez hasonlóan igazi karácsonyi dal számomra még a Deck the Halls, abból is van hatvanezerféle verzió, sokat végighallgatva talán ez tetszik a legjobban:

Na jó, hagyjuk is a dalokat. Inkább csak kérdezek, meg mesélek. Nálatok hogy telik a karácsony? És hogyan készültök? Bevallom, számomra két ünnep van: karácsony és szülinap, más nem érdekel, nem tartom, nem dekorálok, nem készítek ajándékot. És mivel a szülinapok azért el vannak osztva egy évben, a karácsony az, ami egyszerre több. Persze hatszázszor megbeszéltük már a családban, hogy csak a gyerekek kapnak ajándékot. Én mondtam, hogy oké, de úgyis fogok csinálni valamit. Meg sokan szeretnek olvasni is. És könyvet adni nagyon jó dolog ám. Szóval könyv, valami olyan, ami tetszene az illetőnek, és valami kézzel készült dolog. (Idén februárban pl. csörgött a telefonom, a nővérem volt. Hogy mennyire nagyon jó az a könyv, "tudod, amit karácsonyra adtál!" Aha, persze, hogyne tudnám. Csak kb. 30-an kaptak könyvet tőlem, és a franc sem tudja már, mit adtam neki végül a novemberi névnapjára, karácsonyra, meg a februári szülinapjára, ezeket mind megvettem már ősszel...)
Úgyhogy nálam nem jön be ez a "kapjanak csak a gyerekek" dolog, mert én szeretek gondolkodni rajta, szeretek készíteni valamit. Bevallom, még csak halvány sejtéseim vannak arra, hogy a családtagok mit kapnak. A barátok az más kérdés, az már a nyakamon van, mivel tavaly egy kissé besokalltunk. Amikor ott ültem a szoba közepén a tonna csomagolópapírral és a kb. 40 könyvvel, kicsit sok lett, na. (És ha már könyvek... ó, mik jönnek még idén! De majd lesz erről is poszt, érdemes odafigyelni a könyvekre idén is :)) Szóval eldöntöttük, hogy idén elmegyünk valahová hétvégére barátilag, és maximum egy kézzel készült apróságot kap mindenki, nem lesz könyv, meg nagy csomag, meg két könyv, meg apróság mellé, meg egyebek, hanem lesz egy együtt töltött, főzőcskézős, evős, játszós, beszélgetős hétvége, és valami kézzel készült apróság. Igen. Azt kell most sürgősen megcsinálnom, mert az előrehozott karácsonyt végül november végére hoztuk előre. (Ötlet van, és már minden meg is van hozzá, ma sikerült beszereznem a kellékek végét. A terv az volt, hogy a hosszú hétvégén kipróbálom, egyáltalán meg tudom-e csinálni, jó lesz-e, vagy elb...om az egészet, és életbe lép a B terv, de nem jött össze, mert néhány alapvető kelléket egyszerűen nem kaptam meg sehol múlt héten...)

Nálunk a családi karácsony úgy néz ki, hogy 24-én mindenki otthon, és 25-én vagy 26-án gyűlik össze az egész család nálunk. Idén még nem tudom, hogy 25 vagy 26 lesz-e, majd kiderül. (26 jobb, mert több idő van az előkészületre. Azért mégiscsak 17 fő ünnepi ebédjéről beszélünk.) Mindig van rántott hús, sült kacsa, és valami újdonság is, meg ilyenkor készül narancsos sült alma, egy rakat sütemény. Karácsonytól év végéig kb. nincs gondunk a kajával, annyi és annyiféle van... Ebédre érkezik mindenki, eszünk, aztán beszélgetünk, ajándékozunk, stb. Vacsira marad a morzsaparti, tunkolás, vagy olyan fogás megkóstolása, ami délben kimaradt. A gyerekekkel elvonulunk társasjátékozni általában, néha jön más is, a szüleik pedig addig kártyáznak vagy csak pletykálnak :) Gyerekkoromban is hasonló volt a helyzet, csak akkor az egész család társasjátékozott akár éjfélig vagy tovább is. Szerettem mindig is a karácsonyt :) Egyébként nincs semmi különösebb szokásunk, nem álljuk körbe a fát énekelve, nem csilingelünk, ha megjött a valamelyik mesebeli lény, egyszerűen csak vagyunk. Ez az egyetlen időszak, amire szeretek díszeket készíteni, készülni. És ezért is született most ez a poszt, mert jelenleg képtelen lennék egy könyvről írni, pedig olvasok egy egész érdekeset épp most. Most beindult nálam a karácsonyi szezon, ami december végéig nem áll meg :)

Meséljetek, nálatok milyen a karácsony? Hogy készültök? Mit készítetek?

Karácsony Apó leveleiért kattints ide!

Kövess minket Facebookon!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr9714355025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása