Tizenegy éve egy sötét éjszakán Lindsey lányával elmenekült férje elől. A férfi erőszakos tetteiért börtönbe kerül, ami egy új életre ad lehetőséget. Azt gondolja már maga mögött hagyta a múltat, hogy végre mindketten biztonságban vannak, de nem is tévedhetett volna ekkorát...
A regény egy 2005-ös látszólag idilli családi nyaralással indul Mexikóban. De rögtön kiderül, hogy főszereplőnk, mesélőnk, Lindsey egy féltékeny, erőszakos, agresszív és iszákos férje által terrorizált nő, aki folyamatos félelemben élt, főleg mert ott volt kislányuk is, a hat éves kis Sophie.
A regény során megismerjük házasságukat. Már évekkel korábban, a kapcsolat elején is látszott, hogy Andrew nem éppen tökéletes. Na jó, mit szépítsem…egy seggfej, de Lindsey akkor még nem látta (vagy nem akarta észrevenni) és minden piálás, féltékeny kirohanás vagy veszekedés után elhitte, hogy most történt ilyen utoljára.
A következő évben olyan szörnyűség történt, ami lehetőséget adott a menekülésre. Fogta a gyereket és útnak indult az öccse segítségével. Aztán jött egy baleset és perbe fogták Andrew-t, majd egy évnyi bujkálás és menekülés után végül sittre vágták, ami lehetőséget adott anyának és lányának egy új életre.
„– Gondatlanságból elkövetett emberölés, ittas állapotban történő járművezetés miatt. – A rendőr továbbra is engem néz, összeszűkült szemmel, mintha azt várná, hogy térjek a tárgyra, de alig tudok megszólalni, ahogy elkezdenek tódulni az emlékek. – Nekiment egy másik kocsinak, a sofőr pedig belehalt. A csomagtérben találtak egy fegyvert. Azt mondta a rendőröknek, hogy engem akar megölni vele. Tíz évet kapott, a kiszabható maximumot.”
Azóta Lindsey megtanulta a leckét, összeszedte magát és felépített egy békés életet. Egy lepattant autóval kezdte a nulláról, de mára szépen épül a takarító cége, ahol már négy alkalmazottat foglalkoztat. Emellett van aktív tagja a helyi támogató csoportnak, mely a családon belüli erőszak áldozatainak segít, és az alkalmazottai is innen kerülnek ki.
„A legtöbb lány, akit felveszek, szintén a csoport tagja. Olyan nők, akik az életük cafatjait bőröndökbe, szemetesládákba vagy autók hátsó ülésére pakolva kezdik újra.”
Sophie lassan egyetemre megy, és ott van Greg is, akivel bár csak pár randin vannak túl, de teljesen levette a lábáról. Az életük sínen van, bár nem telik el nap, hogy valami ne juttatná eszébe azt a szörnyeteget, de mégis van remény egy nyugodt, új életre. Majd egy nap munka közben valaki járt a házban, ahol épp dolgozott, és az elhagyott utalásokból Lindsey rögtön tudja, hogy visszatért.
„Három hónap telt el azóta, hogy a bátyám felhívott, és elmondta, Andrew kiszabadult a börtönből, és valaki látta őt a Vancouver-szigeten. Emlékszem Chris hangjára, mikor felhívott, tétova volt, feszült. Már tudtam, mielőtt megszólalt volna. Erre a hívásra vártam. Andrew szabad ember volt és meg akart találni.”
Nagyon erős témát választott a szerző. Részletes képet kapunk egy bántalmazott nőről és, hogy miként óvta meg lányát erőszakos férjétől. Míg végül összeszedte minden bátorságát és menekülőre fogta. Ez a jól felépített történet beszippantott. Izgalmas, elgondolkodtató, dühítő, szomorú, magával ragadó, fordulatos. A múlt elmesélése alatt számtalanszor éreztem úgy, hogy ezt a pasit ki kéne lökni egy mozgó vonatból, a nőt pedig jól felpofozni, hogy miért nem fut már el. A későbbi paranoiája időnként ijesztő volt, de ahogy képet kapunk a múltjáról, teljesen érthetővé válik minden aggodalma. A Booklist túlélésnek nevezett hullámvasúthoz hasonlítja Lindsey életét, ennél találóbban én sem tudnám leírni. A regény végével pedig sikerült meglepnie a szerzőnek, aminek kifejezetten örültem.
Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!
Köszönjük, Álomgyár Kiadó!
Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket Facebookon!
