Emlékszel még, milyen volt az első szerelem? Mennyire fontos, mennyire meghatározó - és ma mennyire szép emlékké szelídült, akár megmaradtatok együtt, akár nem? Emlékszel az első együtt töltött karácsonyra a szerelmeddel? Eszedbe fog jutni erről a könyvről. :)

Michael David Sorensen, egyik kedvenc festőm alkotása

Sierra Oregonban él a szüleivel, egy fenyőfarmjuk van, az egész életük a karácsony körül forog. Hálaadás előtt  felkerekednek, és megkezdik hosszú, 17 órás útjukat délre, Kalifornia államba, ahogy hosszú évek óta karácsonyfákat árulnak. Már a szülei is ott ismerték meg egymást, és aztán folytatták a családi vállalkozást, ami lassan 30 éve megy.

Csak karácsonyig vannak ott, összesen egy hónapot, és Sierrának mindig nehezére esik otthon hagyni Oregonban a barátait - ugyanakkor alig várja, hogy lássa a kaliforniai barátját, Heathert és a szüleit. Ahogy idősödik, egyre több fiúnak feltűnik, milyen csinos lány lett, ám a náluk dolgozó diákmunkásokat apja azonnal wc-pucolásra küldi, amint csak furcsán néznek rá. Értelme sincs sok belekezdeni egy kapcsolatba, amikor összesen egy hónapot tölt ott, ráadásul az sem biztos, hogy jövőre is visszajönnek. Aztán megismeri Calebet, és egyre jobban belehabarodik. De a fiú múltja nem egyszerű...

Aranyos, gyorsan olvasható, könnyed regény, ami igazi karácsonyi hangulatot varázsol még így májusban is, ráadásul javíthatatlanul romantikus, miközben komolyabb témákat is megpendít. Nagyon szeretem a karácsonyt, bármikor megnézek egy karácsonyi filmet, bármikor meghallgatom a karácsonyi válogatásomat, még 40 fokos nyárban is. És bármikor újra elolvasnék egy ilyen kedves, bájos történetet, ami aranyosan, kicsit idealizálva mutatja be az első szerelmet. De hát mégis mi a szerelem, ha nem maga a megtestesült idealizálás? Különösen az első. Amikor még semmiben sem vagy biztos. Amikor még megvan az izgalom a szülők miatt is. 

A fiatalok kapcsolata lassan bontakozik ugyan ki, mégis hamar elsöprő erejű lesz, és persze akad némi felesleges drámázás is, és romantikus pillanatok dögivel. Egy kegyetlen, véres krimi után kifejezetten jólesett ez a könnyed, kedves regény, ami az élet egyik legemlékezetesebb pillanatának állít örök emléket.

Tetszett, hogy Sierra szüleinek a szeretete egyértelműen megmutatkozott, és tetszett, hogy bölcs szülők, akik nem felejtették el, milyenek a fiatalok, és akik bíznak a lányukban. Heather szerintem jobb barátja volt Sierrának, mint Elizabeth és Rachel, annak ellenére - vagy épp azért -, hogy évente csak egy hónapig látja, bár ez talán azért lehet, mert a regényben ő van előtérben, ő van ott személyesen. Tetszett a különleges szavakkal való dobálózás, a csipkelődés, a finom, ironikus humor, és az a könnyedség, ahogy csak a fiatalok tudnak viselkedni egymással. Caleb és a családja kapcsolata is kiegyensúlyozott volt a múltbéli dolgok ellenére, és úgy általában szinte mindenki szerethető ebben a regényben. Vagy legalább érthető. Egy valódi karácsonyi romantikus történet ez, ami egy kicsit édes, egy kicsit cukormázas, egy kicsit idealizált, egy kicsit fenyőillatú, de ha jó pillanatban kap el, nagyon jólesik. 

Már csak egy mentás moccacinóra, egy uborkás-medvecukros testápolóra és egy karácsonyi gyertyára vágyom. Egyébként tavaly öntöttem életemben először gyertyát, igaz, nem a mártogatós-vagdosós-díszítős módszerrel, hanem üvegbe, szójaviaszból, zsírkrétával színezve, illóolajjal illatosítva. Nem állítom, hogy tökéletesek lettek - közel sem -, viszont nagyon élveztem a készítését. Biztos, hogy idén is csinálok, és bátrabban fogom keverni a színeket, illatokat. Meg fogom csinálni ezt a karácsonyi gyertyát. Sőt, még egy uborkás-medvecukrosat is, kétlem ugyanis, hogy testápolót vagy tusfürdőt kapok ilyet. És lehet, hogy ráveszem a barátaimat egy csúnyapulcsis karácsonyi partira is... :)

Köszönöm a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron, közvetlenül a kiadó oldaláról.

Érdekel egy magyar regény a szerelem egy másik oldaláról? Válassz engem!

Kövess minket Facebookon!