Tilos a számítógép, a mobiltelefon, a kávé és az egyik legveszélyesebb
drogként nyilvántartott csilipor is. Jó hír: a szex viszont szabad!
Légy üdvözölve az euszisztokrata rendben!
A Metropolis Média a disztópia iránt érdeklődők számára új kötetet tett le, Johanna Sinisalo: A nap magja című könyvet.
Vanna Neulapää, a könyv főhőse együtt él Jare Valkinennel Finnországban, ahol az euszisztokrata rend szerint léteznek az emberek. Ez elég kínos berendezkedés, mert szinte minden tilos, ami bármilyen módon függőséget okozhat az embernek. Tilos a számítógép minden fajtája, a mobiltelefon, az alkohol és a kávé is, sőt, az egyik legveszélyesebb drogként nyilvántartott csili és annak minden formája is. Enyhén hitetlenkedve követtem a cselekményben ezt a szálat: mert miért pont a csilit kiáltotta ki ellenségnek a szerző, fogalmam sincs. De kövessük tovább a cselekményt. Finnországban a szex viszont szabad! És államilag ellenőrzött, mint minden.
A megfelelő lány engedelmes, alázatos, befogadó és odaadó, erre az állam egy új alfajt hozott létre a korábban nőknek hívott egyedek egy részéből. Kérem, a szex arrafelé a legfontosabb fogyasztási eszközzé vált, és ezzel egyenértékűen állami monopóliummá is tették. Ezek a lányok szépek és termékenyek, eloiknak hívják őket. Velük ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők, ergo, még fiatalkorukban sterilizálásnak vetik alá őket, és onnantól alantas munkákra fogják őket. Bár, mellette nem bánják, ha atomfizikáról is olvasnak.
Vanna (Vera) és húga, Manna egy kis félreeső helyen nevelkedtek, szabad szellemű nagyanyjuk felügyelete alatt, aki idejekorán felismerte a rendszer hátrányait és a Vannára leselkedő veszélyt. Így aztán finoman, de határozottan megtiltotta Vannának, hogy amikor állami felügyelők jönnek a házhoz, nem játszhat kisautóval, nem böngészhet könyvet, hanem ugyanúgy babáznia kell, mint Mannának, méghozzá saját érdekében. Manna mindig is más volt, mint nővére, aki egész életében meg nem szűnő felelősséggel gondol rá: Manna szőke hajú, édes lelkű, kiváló eloi válik majd belőle, míg Vanna bizony morloch-féle, akire - ha ez kiderül - sterilizálás vár. A nagyanyjuk, amíg csak lehet, otthon tartja mindkettőjüket.
A szerző, Johanna Sinisalo
Mire kötelezően állami helyre kerülnek a többi kislánnyal együtt, ott valami félreértés esik a testvérek között, majd Manna... Mannával történik valami. Eltűnik, és Vanna megszállottan keresni kezdi. Árnyalja a képet Vanna csilifüggősége, nyomozásának nehézsége húga után, csiliültetvény lehetséges álcázási módja, a gender kérdés aspektusainak tárgyalása, a komor, szürreális minimalizmus, és az alternatív történelmi események taglalása jegyzőkönyvekben, törvényszövegekben, levelekben, és hol van még maga a cselekmény! És ha mindez még nem elég, ebben a társadalomban a szex, a szeretet és a szabad akarat mind-mind az állam irányítása alatt állnak!
Azért gondolj bele egy kicsit: minden ellenőrizve van, ami meg nem, az tiltva is. Igazi diktatúra, az enyhébb, de mégis veszélyes formából, ami elengedhetetlen része a disztópikus felépítménynek. Finnországban létrejött a huszadik századi Hitler legszebb álma a fajelmélettel kapcsolatban. Mi történik, ha egy társadalom ennyire védekező álláspontot vesz fel a különféle traumák ellen, a közjó érdekében? Egyáltalán, milyen folyamat eredményez ekkora engedelmességet? Vannak-e, akik ki akarnak törni belőle, és lehetséges-e véghezvinni? És milyen áron? Mi fog történni Vannával, Jareddal és Mannával? És mi a Nap Magja? (És az isten szerelmére: miért pont a csili?!) A végét elolvasva pedig az az érzésem az egésszel kapcsolatban, hogy nem más, mint egy vaginálisan belőtt főszereplő agymenése drog hatására... vagy ilyesmi, és mint ilyen, vagy nagyon fog tetszeni neked, vagy nagyon nem. Középút nincs.
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket a Facebookon is!
