Két ország himnuszát is magyar ember írta

2020. január 01. 06:31 - Carbonari

Könyvajánló - Sal Endre: Mi, magyarok

mi_magyarok.jpg"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön:
az emberek és a magyarok." 

Isaac Asimov 

Így 2020. január elsejére egy izgalmas, érdekfeszítő művet választottam recenzálásra, a Libri Kiadó igényes albumját, Sal Endre Mi, Magyarok című kötetét. Mindenképpen előre kell bocsátanom, hogy hetek óta szemezek vele, de nem is! Nem ez a helyes kifejezés a könyv és köztem lévő kapcsolatra: valójában viszonyunk van. Abból is titkos. Hűtlenség a többi könyvemmel szemben, amelyeket szépen, sorjában olvasgattam, miközben fél szemmel Sal Endre művének kacsintgatásait lestem, majd enyhe izgalommal "engedtem" ölelésének: jól van, gyere, lássuk, mit ígérsz nekem ma estére!

A könyv pedig boldogan repült a kezembe, amolyan tudtam én, hogy képtelen leszel nekem ellenállni, és elmerített számos információjában. Érzéki kapcsolat van közöttünk, meg kell hagyni, amit a fenti sorok nem is tudnak teljes valójukban megmutatni az olvasónak. 

Mert van abban valami intimitás, amikor régen elhunyt nagyságok, hírességek vagy hírhedtségek kulisszatitkaiba néz be akár avatatlan, akár avatott olvasó. És ha ráadásul még büszkének is lehet lenni rájuk, hát az maga az olvasási endorfin koktél, a jóérzések elénk öntötte öröm. Miért titkolnánk, hogy volt kikre büszkének lennünk? francisco.jpg

Francisco José Debali (a képen jobbra) például két ország himnuszának zenéjét is megírta. A XIX. század szülötte, nem háború elől menekült külföldre, csak kalandvágyból vette nyakába a világot. Debály Ferenc dallamai ha felcsendülnek Uruguayban vagy Paraguayban, az emberek vigyázzban állnak és áhítattal hallgatják. 

De magyar volt a híres huszadik századi rendező, George Cukor, aki tudott bánni a világsztárokkal (Gázláng, My Fair Lady), Dékány Mihály, a különc bonbonkirály, akit Moszkvában a cári család is alkalmazott, William Fox, a tönkrement filmkirály, Josef Ganz, akinek ellopták az életművét, Peter Carl Goldmark, a színes tévé atyja, John Halas, az európai rajzfilmek atyja, Harry Houdini, a bilincstörő, Leslie Howard, akit Churchill helyett öltek meg a nácik, Vittorio Jano, az olasz versenyautók lelke, Jókay-Ihász Lajos, az űrmenü megalkotója, Kabos Gyula, aki belehalt a mellőzöttségbe, Orczy Emma baroness, a legolvasottabb magyar író, Pálmay Ilka, aki még a pápát is megbabonázta, Gabriel Pascal, aki egy fontból csinált milliókat, Emery Roth, a Nagy Alma megálmodója, és még sokan mások, akik helyhiány miatt nem kerültek felsorolásra (mint például Gábor Zsazsa szintén híres testvére). 

A cikkek néhány oldalban összefoglalva méltatják a megidézett személyek életének főbb eseményeit, mozgatórugóit, jelentőségét, kitekint összefüggésekre, fotókat citál, kortársak véleményeit, azokhoz való kapcsolódásait fedi fel az olvasók előtt. Régen elfeledett tettek, ismeretek kerülnek napvilágra, aminek tudására lehet, hogy éppen semmi szükségünk sincs, mégis - és ebben rejlik a kötet nagy erőssége - mégis elbűvöl, elvarázsol, hitet ad, reményeket gerjeszt, hogy lám, lám, nekik sem volt kolbászból a kerítés, és mégis jutottak nemhogy ötről a hatra, hanem elégedett, normális életet tudtak élni, alkotásaik fennmaradtak és ma egy elkötelezett szerzőnek hála, újra tudomást szerzünk arról, hogy élt valamikor egy ember, akire ma is büszkék lehetünk.salendre.jpg

Köszönjük, Sal Endre! (a képen jobbra a szerző)

Aki további ismeretekre is kíváncsi a szerző munkásságáról, ajánlom szíves figyelmébe az Újságmúzeum című Facebook oldalt, vagy Sal Endre írói lapját, ahol napi rendszerességgel szórja gyöngyeit az érdeklődő közönség elé. Amúgy mázsaszámra állnak nála eredeti újságok, igen, papírból, sok-sok évesek, innen szerzi napi posztjaihoz a muníciót. Megszállott? Az. De kinek árt vele? Senkinek. Akkor meg? Olvasd könyvét, posztjait, és... "a haza fényre derül." De te feltétlenül.

(Igen, a recenzió megírása előtt órákig elmerültem cikkeiben, sőt, még egy televízióműsort is megnéztem róla. Alig bírtam leszakadni az oldalairól.)

mimagyarok.jpg

A kötet elérhető kedvezményes áron a borítóra kattintva, közvetlenül a Libri Kiadó oldaláról.

Királyi játék

Csányi Vilmos édes Jankája

Álmaim őrzője

Drága kis szívem

Ha tetszett a cikk, vagy érdekelnek a könyvek és sok más érdekes téma, kövess minket Facebookon is, hogy ne maradj le a frissekről!

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr8115369066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pyrrhus 2020.01.01. 22:33:48

A szlovák himnusz pedig egy magyar népdal.

kgaba82 2020.01.02. 20:47:25

Tehetségtelen képmutató senkik szeretnek mások árnyékában hűsölni és az egyéni teljesítményeket a hozzájuk hasonlóan szánalmas elemekből álló csoport kiválósága bizonyítékaként beállitani. Azzal mintegy a maguk sebzett önbecsülését helyreállítani.

Pipas 2020.01.02. 20:47:34

A magyar himnuszt is magyar ember írta. :)

agarik 2020.01.02. 20:48:03

Hát nem kár, hogy magyarországnak jelenleg nincs törvényes himnusza?

G.Tibor 2020.01.02. 20:48:08

@Pyrrhus:
A sajátunkkal együtt az már négy. :-)

szánmonoxid 2020.01.02. 20:48:24

@Pyrrhus:
Nem, a szlovák himnusz egy szlovák népdal, a címe Kopala studienku (a dallam), arra írtak új szöveget.
A dallamot a magyarok is átvették, ami teljesen megszokott egymás mellett élő népeknél, de a dallamvezetése nem magyaros, hanem szlovákos.
Ne nekem hidd el, hanem Kodály Zoltánnak. Szerintem jobban értett hozzá nálad.
Ezt írta róla:
"Néha nem könnyű megmondani, melyik honnan ered. Értelmiségünk leginkább még ezeket ismeri, s persze mind magyarnak tartja, mint legutóbb is a tót himnuszt. Pedig annak formája, ritmusa, helyzete a két nép dalkincsében: mind tót eredete mellett szól."

Valamint Magyar Néprajzi Gyűjtemény:
"Kétségtelenül idegen a magyar hagyományban néhány elszigetelt dúr-moll dallam, amely fölfelé terc-szekvenciával építkezik, vagy lefelé szekund-szekvenciával, általában kis hangterjedelemben. Ezek közt vannak kétségtelenül szlovák eredetűek, mint a „Harangoznak Szebenbe” (Pt 229) és a teljesen hasonló felépítésű műdal: „Azt mondják, nem adnak engem galambomnak”..."

Ugyebár eszerint a magyar verzió még csak nem is népdal, hanem műdal. Már ha tudod, mi a különbség.

Egyébként a finnek és az észtek himnuszának zenéje pl. ugyanaz, tehát annak a szerzője is 2 ország himnuszát szerezte.

Az meg, hogy 10-15 millió emberből néha akad egy híresség, nem annyira nagy szám, minden más nép esetében is kb. hasonló arányban fordul ez elő.

szánmonoxid 2020.01.02. 20:48:33

Ja, még valami:
"A dal az 1848/49-es szlovák nemzeti mozgalom során lett népszerű, bár csak 1851-ben publikálták először."

Mondanom sem kell, nem Magyarországon, nem magyarul.
Magyarul először Bartóknál bukkan fel 1908-ban. Azaz 57 évvel később.

gigabursch 2020.01.03. 12:09:10

Érdekes, hogy hànyan dobták el a zsidóságtudatukat, hogy magyarnak vallhassák magukat.

Célkereszt 2020.01.03. 12:09:23

@Pipas: Persze, tudott magyarul.

agarik 2020.01.03. 18:55:52

@szánmonoxid: Az emberi jogok Egyetemes Nyilatkozatának aláírása óta. azaz már először az Alaptörvény előtt sem volt legit.

szánmonoxid 2020.01.03. 19:02:04

@gigabursch:
Nézz utána, a Gugli a barátod.
Én nem fogok helyetted dolgozni.

Senki A. 2020.01.03. 19:02:11

@szánmonoxid: Bocs, nem vettelek észre, leragadtam az első idiótánál!

Senki A. 2020.01.03. 19:02:16

@Pyrrhus: Vagy szlovák népdal.
Kodály Zoltán: A magyarság a zenében:

"Mint nyelvünkön, valószínűleg zenénken is nyomot hagyott minden érintkező nép, bár ezt ma még nem tudjuk kimutatni. Szomszédainkkal való évezredes érintkezés eredménye a sok közös dallam. Néha nem könnyű megmondani, melyik honnan ered. Értelmiségünk leginkább még ezeket ismeri, s persze mind magyarnak tartja, mint legutóbb is a tót himnuszt. Pedig annak formája, ritmusa, helyzete a két nép dalkincsében: mind tót eredete mellett szól. "

mek.oszk.hu/06000/06022/html/gmkodaly0002.html

De ha neked jobban tetszik, azt gondolsz amit akarsz!

agarik 2020.01.04. 10:47:26

@gigabursch: Hányan? És eldobták-e, vagy megint csak a gójok orruknál fogva vezetéséről van szó?

gigabursch 2020.01.05. 19:49:52

@Senki A.:
Én köszönöm a linket, amben @szánmonoxid: nem segített.
Érdemes volt az egész írást elolvasni.

Két kérdésem lenne:
Az akkori tót himnusz és a mai az ugyanaz?

Kodály definiált a bárhol, hogy mit tekintett népdal szempontjából autentikus magyar területnek?
Mert a német től való elkükönülést jól meghatározza, de a többi nekem nem állt össze...

gigabursch 2020.01.05. 19:50:07

@agarik:
Teller Ede? És ő csak egy...
Radnóti sem kapaszkodott a zsidóságáért.
A zsidók kidobták, a magyarok vegyesen kezelték...