Annabel a férjét veszítette el, Marina a főnökét. Látszólag nincs kapcsolat a két ügy között. Látszólag...

Hercule Poirot bizarr új nyomozásában van három holttest rituálisan kiterítve, arany mandzsettagombok, rejtélyes monogram, üzenet a recepción és egy előkészített szoba a negyedik gyilkossághoz. Ebből vajon mi sül ki?

A legendává vált Hercule Poirot visszatért! Ez furán hangozhat elsőre, és megmondom őszintén, én is féltem tőle. Az Agatha Christie örökségét gondozó társaság felkérte a kiváló írónőt, Sophie Hannah-t, hogy adjon új megbízást Poirot-nak. Így született meg A monogramos gyilkosságok című regény, mellyel sikerült lenyűgöznie Christie családját és a nagyközönséget is, aztán jött még két újabb történet a világ egyik legismertebb detektívének kalandjairól. A Helikon Kiadó pedig az első rész után érkezik a következő könyvekkel is. A sorozat második részére nem is kell sokat várni: jövő hónapban érkezik A háromnegyed rejtélye címen.

Poirot immár nyugalmazott detektívként tengeti napjait Londonban, ám majd minden nap kopog egy ismerős, barát, hogy segítség kéne, ezért úgy dönt elvonul téli álmot aludni. Mindenki úgy tudja, hogy vidékre utazott, de a valóságban csupán az otthonától néhány lépésnyire foglalt magának egy szobát, hogy kikapcsolhassa az agyát pár hétre.

Itt ismerkedik meg a Scotland Yard fiatal nyomozójával, Edward Catchpoollal. Esténként kellemes társalgásokat folytatnak hétköznapi dolgokról, ám minden megváltozik, amikor tragikus, rémisztő dolgok történnek London egyik luxushotelében, a Bloxham Szállóban. 1929. február 7-én három holtestet találnak más-más szobákban. Két nő, egy férfi és egy bizarr közös pont: mindhármuk szájában PIJ monogrammal ellátott arany mandzsettagombot találnak.

Aznap feszülten érkezik vissza a szállására Catchpool, érthető módon felzaklatták az események és alig várta, hogy nyugodtan beszélgethessen Poirot-val. Ám neki is érdekes estéje volt. Szokásához híven egy kellemes kávézóban vacsorázott, amikor egy fiatal nő, Jennie zaklatottan, rettegéssel az arcán viharzik be a kávézóba. A nyugalmazott detektívet nem hagyja nyugodni a dolog és beszélgetést kezdeményez, mire a nő ijesztő és felkavaró dolgokat mond, majd elrohan. Azt állítja, hogy ma este meg fogják ölni, de a gyilkosát nem kell megkeresni, sem megbüntetni. De miért is?

Ezután Poirot órákon át rója az utcákat, hátha rátalál a hölgyre, de sikertelenül tér haza. Catchpool a rémisztő gyilkosságok hírével fogadja, amire egyből beindulnak a fogaskerekek: vajon van köze a rémült nőnek a gyilkosságokhoz? Az ifjú detektív és az éles eszű, rutinos róka együtt vág neki, hogy ezt a bizarr ügyet felgöngyölítsék.

Három holttest rituálisan kiterítve, arany mandzsettagombok, rejtélyes monogram, üzenet a recepción és egy előkészített szoba a negyedik gyilkossághoz. Vajon a két rendkívül különböző detektív mire jut ezekkel az információkkal? Ki és miért követi el ezeket a szörnyűségeket? És a rejtélyes, rettegő Jennie miként kötődik mindehhez?

Nem tudom milyen érzéseket vált ki a történet az Agatha Christie rajongók körében, én hallottam jót is és rosszat is. Utoljára AC regényt kb. 16-18 éve olvastam, így nem kifejezetten befolyásoltak az emlékek, mert eléggé szórványosak. Vannak azonban, akik nehezményezik, hogy Poirot nem lett tökéletes, értik ezt úgy, hogy nem hű a szerző a megálmodott detektívhez. Valakit ilyen apróságok is bosszantottak a regény olvasása közben, mint a kávé ívás, mert Poirot forró csokit és teát szokott inni korábban, de az is zavarta az olvasókat, hogy több az elejtett francia megjegyzés, mint korábban vagy a személyisége sokban eltér a megszokottól. Én az ilyesmin nem akadok fenn.

Az alapsztori érdekes, nekem tetszett az ötlet, a felvezetés, még akkor is, ha időnként Az ABC gyilkosságok utánérzésem volt tőle. Akad pár csavar a végén, ami inkább hajaz a mai krimikre, mint a nagy klasszikusokra. Nem volt ugyan kiemelkedő olvasmányélmény, bőven olvastam már jobb regényt a szerzőtől, de pár órányi szórakozásra ez a kötet is tökéletes, Catchpool nyomozó pedig kifejezetten megnyerő karakter lett, aki miatt érdemes volt elolvasni a regényt.

A könyvet a Helikon Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet ezúton is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a kötetről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Jakob Jakobi már akkor is zavarban volt, amikor három éve istennel találkozott (ne nézzél, hol élsz te, hogy erről sem értesültél?!), és tudat alatt folyton ott motoszkált benne, hogy előbb-utóbb az ördög is tiszteletét fogja tenni nála. 
Bingó! Lottó ötöse jönne így be.

Szerencsés az a pár, ahol legalább az egyik fél szeret és tud is sütni-főzni. És érdekes kísérlet, amikor egy napon a másik fél próbálja meg.

Voltál már rákos?
Oké, felemeltem a kezem, megadom magam, hülye kérdés.
És rákos meg szerelmes is?
Igen, ez még a fentinél is hülyébb kérdés,
de mit tegyek, ha Chelle Bliss romantikus regényében
ez az alapfelállás. 
Történet a reményről, a szeretetről és az élet váratlan kihívásairól.

Bár amikor e sorokat írom, nem úgy tűnik, ugyanis szakad az eső és 4 napja borús-esős-viharos az ég, de a naptár nem csal: hamarosan itt a nyár, ez pedig azt jelenti, hogy jön a könyvmolyok második legnagyobb ünnepe: a könyvhét! 

"Az életünket a technológia alakítja, és a gépek irányította, ellenséges világ már egyáltalán nem is tűnik távolinak. Az Amazon, a Google vagy éppen az Uber működését figyelve érzékelhetjük, miképpen kezdtek el uralkodni felettünk az algoritmusok."

Tim O'Reilly technológiai kutató és vállalkozó az elmúlt évtizedekben folyamatosan a technológiai fejlődés, változás középen mozgott. O'Reilly nagyon érdekes és izgalmas kötete a Typotex Kiadó jóvoltából már magyar nyelven is elérhető. Címnek egy szójátékot hozott. A WTF elterjedt rövidítése a What The Fuck? kifejezésnek, de ő itt nem erre az obszcén kifejezésre gondol, hanem azt mondja, hogy What's The Future?, azaz Mit hoz a jövő?

Mindennapjaink nélkülözhetetlen lételemévé váltak a gépek, a különböző technológiák. Minden ember életében ezen a területen vannak WTF élmények. Ez lehet pozitív, pl. amikor bejött az online bankolás lehetősége és már nem kellett minden csip-csup hülyeséggel a bankba rohanni, de akár negatív is, amikor a gmail jön egy frissítéssel és valami olyan új funkciót vagy dizájnt hoznak be, ami nagyon nem fekszik vagy más helyre kerültek megszokott dolgok és keresgélni kell. De végül eljutottunk az évek alatt oda, hogy az ilyen újdonságok folyamatosan beépülnek a hétköznapokba és teljesen természetessé válik a használatuk.

 A kötetben O'Reilly végigvezet minket a technológia fejlődésén, összefoglalja az elmúlt évtizedek trendjeit, üzleti modelljeit, majd elemzi, hogy milyen technológiai újdonságok hová vezettek. Ezt a rengeteg tudást, amit a Szilícium-völgyben összeszedett próbálja felhasználni arra, hogy felvázolja mi várható a jövőben és miként tudunk felkészülni ezekre a változásokra.

A könyv a technológiák gazdaságban és társadalomban betöltött szerepeire fókuszál. Olyan cégeket mutat be, amelyek nekünk is mindennapjaink részét képezik. Többek között Google, Amazon, Facebook, Apple. Emellett részletes képet kapunk az internet szerepéről, az on-demand szolgáltatásokról, a nyílt forráskódú szoftverekről, platformokról és a mesterséges intelligenciáról.

Az online világ térhódítása mindenhol jelen van, nem csak az üzleti életben. Ott van az oktatásban, az államigazgatásban és a szabadidőnk eltöltésében is jelentős szerepe van. Rövid idő alatt hatalmas változásokat hozott a technológia hihetetlen fejlődése, amikhez fel kell nőnie az emberiségnek. Sokan próbálnak a változás ellen menni, de ehelyett O'Reilly szerint - ebben amúgy nagyon-nagyon egyetértek vele - a lehetőséget kell benne látni és azt, hogy lehetőségünk van a jövőt alakítani, ha nem állunk ellen a változásnak.

Sokan azért félnek a technológiáktól, mert azt látják benne, hogy az ember helyettesíthető gépekkel. Ez részben így is van, de közben arra is használhatjuk, hogy a képességeinket fejlesszük és olyan dolgokat vigyünk végbe, amelyekre sosem volt korábban lehetőség.

A kötetben olvashatunk sikerekről, félelmekről, túlzásokról, lehetőségekről, és mindezt Tim O'Reilly kissé provokatív, de optimista szemlélettel (bár itt-ott érezhetően borúlátó is tud lenni) és kiváló olvasmányos stílusban tárja elénk. Tényeken keresztül vezet be minket a mai világ működésébe és, aki eddig félt ettől a nagy mértékű változástól, annak mindenképpen ajánlom ezt a könyvet. Rengeteg elgondolkodtató információ bújik meg ebben a közel ötszáz oldalban.

Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak!

A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron a kiadó oldaláról.

Tényleg csökken az erőszak a világban?

Kövess minket Facebookon!

Elena Craig Fecske, édes kis, céltudatos, 
KGB markában lévő madárka, 
akinek a hetvenes évektől egyetlen feladata lesz, amíg él: 
politikailag jelentős személyhez feleségül menni Nyugaton. 
A többit a KGB megoldja, rendszerváltás ide-vagy oda a keleti tömbben. 
Fedőneve: Jégmadár. 

Nina Olssen a különleges, finom, tápláló és egészséges ételek szakértőjévé vált az elmúlt években. Szenvedélye a vegetáriánus konyha, weboldalán is számos izgalmas receptet találtok angol nyelven. Legújabb kötetében, a Kézműves vega burgerekben a manapság rendkívül trendinek számító vegetáriánus burgerek világába vezeti be az olvasókat. A világ különböző tájai inspirálta, izgalmas receptek tucatjai, isteni házi bucik, szószok, mártások, feltétek kaptak helyet a kötetben.

A leírások mind könnyen értelmezhetők, még olyanok is bátran neki állhatnak, akik nem túl rutinosak a konyhában. Pontos leírást találunk a megfelelő állagról, ízről, lédússágról és a sütési módokról és a szükséges eszközökről is. Ráadásul a kötetben található feltétek, hozzávalók felcserélhetőek gluténmentes, laktózmentes vagy vegán alapanyagokra is, így biztosan mindenki megtalálja a számításait a könyvben.

A puding próbája az evés, úgy döntöttem burger-napot tartunk itthon. Bár a szerző megnyugtatja az olvasókat, hogy bármely alapanyag bátran felcserélhető, még ennyire nem mertem kísérletezni első alkalommal, így a gombás pogácsákat rögtön át is lapoztam. (Igen, sajnálom, nem szeretem :) Évente próbálkozom, de még mindig nem találtam olyat, ami ízlett volna, de nem adom fel. :D ) Még nincs igazán zöldségszezon, így nehezebben választottam, de végül egy könnyebben elkészíthető amszterdami ihletésű recept mellett döntöttem.

Nézzük, hogyan is készül a csípős-fűszeres lóbabburger fasírtja.

Olajon megdinsztelünk egy hagymát, hozzáadunk 30 g-ot egy póréhagyma apróra vágott fehér részéből egy percre. Ezeket egy tálban összekeverjük a további hozzávalókkal: 40 g pörkölt kesudió, 300 g konvervlóbab lecsepegtetve és villával összetörve, 1 ek olívaolaj, 1 chiamagtojás (1 ek chiamag 3ek vízben elkeverve 15 perc állás után kész is van), 2 gerezd fokhagyma összezúzva, 200 g zsemlemorzsa, 12 g élesztő, 1 ek chili szósz, 1 tk gyömbér, 1/4 tk fekete bors, 3/4 tk só, finomra aprítva a következők: 16 g friss kapor, 3 g koriander, 8 g petrezselyem.

Összegyúrjuk az egészet és 15 percig a hűtőben pihentetjük, majd a masszát 4 egyenlő részre szedjük, fasírtformát gyúrunk belőle, növényi olajjal lelocsolt serpenyőben oldalanként 3-4 percig sütjük közepes lángon.

A bucihoz is vannak jó receptek a könyvben, de elsőre maradtam a pékségben kínált mellett. A fasírt mellé az alábbiakat pakoljuk a buciba: karamellizált hagyma, friss paradicsom, paprika és uborka. (A recept javasolta még a grillezett padlizsánt, de nem sikerült szépet találnom, de anélkül is finom volt.) Majd mehet bele az öntet: a négy burgerhez fél csésze majonézt és fél citrom levét keverjük össze és már mehet is bele.

Kísérőnek gyökérchipset készítettem. Igazából ezzel kezdtem, mert amíg sült, majdnem el is készültem a fasírtokkal is. Gyökérchipset készíthetünk édesburgonyából, céklából vagy akár sima burgonyából is. Fél kilót meghámozunk, 2-3 mm-es szeletekre vágjuk, meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, majd egy bélelt tepsire pakoljuk őket, úgy hogy a szeletek ne legyenek átfedésben. 160 fokra előmelegített sütőbe tesszük 20 percre, de kb. negyed óra után érdemes ránézni, nekem már akkor elkezdtek pirulni a zöldségeim. Ekkor megforgattam őket és újabb 10 perc sütés és már kész is volt minden az ebédhez.

A kép a könyvből származik, az enyém nem lett ennyire szépen tálalva. Féltem kicsit tőle, mert eléggé kétesélyes volt a végkimenetel, de szerencsére nagyon finom lett. Ezután bátrabban próbálkozom majd, és legközelebb már a zsemle sütését is bevállalom. :)

A hitelesség kedvéért azért le kell szögeznem, hogy nem vagyok vega. Imádom a csirkepaprikást, a töltött káposztát, a kolbászt és természetesen a marhahúspogácsás burgert. Még hosszan sorolhatnám a húsos finomságokat, de emellett szeretem a zöldségeket és a különleges fűszerezéseket, újdonságokat, ezért örömmel csaptam le erre a könyvre. Jól tettem! Annyira jól vannak leírva a receptek, hogy szerintem lehetetlen elrontani bármelyiket. Arra azonban fel kell készülni, hogy akadnak olyan fűszerek, amelyek nem minden élelmiszerboltban fellelhetők, de beszerezhetetlen hozzávalóval nem találkoztam. A következő hetekben biztosan bőven fogok még kísérletezni, akadnak még ínycsiklandónak tűnő finomságok a kötetben. Ráadásul a legtöbb fasírt bármilyen körettel tálalható szerintem, nem kell feltétlen hamburger formában fogyasztani őket.

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted, de még egy beleolvasót is találsz!

Köszönjük, Bioenergetic Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Kövess bennünket Facebookon!

Ha nem tudod elképzelni a burgert hús nélkül, kattints!