Adott egy könyv, amiről NEM TUDOK írni. Tényleg. Semmit. Vagy lelövöm a poént, amire jelen esetben tényleg úgy gondolom, hogy sokkal, de sokkal jobb, ha az olvasó jön rá olvasás közben, vagy nem mondok róla semmit. De valamit mégis kéne. Ilyen helyzetben még nem voltam.  

Mármint olyan valóban félelmeteset. Nem? Tégy egy próbát Josh Malerman első könyvével: én megijedtem tőle! BrotherOstavia képe Slendermanről

Most egy hatalmas nagy titkot árulok el: én szerettem, szeretem a Twilightot. Filmeket is, könyveket is. Persze láttam a hibáit, de értetlenül álltam a kereszteshadjárat előtt, ami ellene folyt. Viszont nem szerettem A burok c. könyvet. Nem jött be. Ennek folyományaként érdeklődve és félve álltam…

Apám megölte az anyámat.Az anyánkat. A húgom folyton látogatja apámat a börtönben. Meg tudnám fojtani érte.Hogyan tovább?Minden felmerülő kérdésre nincs válasz. Vajon vannak-e jó kérdések, amelyek megválaszolhatók?

A történet hősnője ..."mit tud valójában, vagy mit mer beismerni magának"...?

 Hová lett a jó kis élete, bejáratott útjai, kényelmes állása, normális családja, gyereke?Párhuzamos univerzumok között vagy itt van... vagy ott... vagy amott.De sosem ott, ahol éppen szeretne létezni.

Lenyűgöző első regény... Ez az izgalmas mese minden ízében felnőtt kezekbe való."Publishers Weekly

  "Lélegzetelállító. Az év egyik legjobbja."The New York Times...ez a ma regénye a holnap embereinek.

  "Amerika még mindig mi magunk vagyunk.Amerika mindig is mi magunk leszünk." Olvastad a szerző Egy másodperccel később című művét?Igen: ez a folytatása.A világ vége után két évvel járunk.

Milyen volt a film? Néha már kicsit zavart, hogy Tom Hanks-en nem láttam mást, csak a vigasztalhatatlan, halálra rémült, összezavarodott arckifejezést.