A könyv az alábbi kérdésekkel foglalkozik: 
- mi a szerepe a táplálkozásnak az egészségben: halál a tányéron? 
- miért lehetnek veszélyesek a mell és prosztata szűrések? 
- miképp csúszott ki az irányítás az orvostudomány kezéből?  
- melyek az orvostudomány önellentmondásai? 
- téves paradigmák útvesztőjében az orvoslás? 

A Jaffa Kiadó tavasszal dobta piacra Szendi Gábor új, összefogó jelleggel megírt könyvét, Tévutak az orvoslásban címmel.

Magam képzettsége a témában nulla. Nekem, ha azt mondja egy orvos, hogy ezt vagy azt szedjem be, csináljam meg: egyértelmű, hogy bízom tudásában és ítéleteiben. Ugyanakkor tavasszal, amikor komoly félelmeim voltak saját egészségemmel kapcsolatban, körbejártam lehetőségeimet a témában. Mammográfia volt a legvalószínűbb vizsgálati módszer, amellyel pro vagy kontra eldönthető lett volna a kérdés. Aztán amikor azt olvastam a módszerről, hogy amennyiben valóban rákos baj lehet a panaszok eredője, akkor több kárt okoz, mint amennyi haszna van, inkább elmentem magánpraxisba és fizettem bődületes összeget más és komplex vizsgálati módszerekért mammográfia helyett. És az összeg egyetlen fillérjét sem sajnáltam.

Mihelyt saját magunk vagy szerettünk egészségéről van szó, abban a pillanatban már tétje van a fenti kérdésekre adható válaszoknak. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok a nyugati ember táplálkozási szokásaiban naponta túlsúlyba kerül más, hasznosabb tápanyagokkal szemben. Nemrégen került kezembe egy másik, komplex tudást kínáló, összefüggéseket szokatlan szövegkörnyezetbe helyező szerző, Harari történészprofesszor lebilincselő és provokatív megállapítása, amikor azt mondta, az emberiség a letelepedéssel és a gabonafélék óriási termőterületen való termelésével évezredeken átívelő csapdába ejtette magát (Yuval Noah Harari: Sapiens, Az emberiség rövid története).

Mégis, még a közismert imádság is azt a fohászt küldi az égbe: mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Az emberek zöme szerintem sosem fog kikerülni a gabona bűvöletéből.

A szerző, Szendi Gábor

Tegnap tévé előtt hímeztem, és D. Tóth Kriszta műsorait néztem vissza a műsorszolgáltató videótárából. Az egyik vendége Zacher Gábor volt, a Honvéd Kórház sürgősségi orvosa (mellesleg főorvos, toxikológus, címzetes egyetemi docens), aki érdekes dologgal vágott mellbe: hja, megszólják a drogosokat, de az a kövér ember, aki 17 féle gyógyszert szed, az persze nem tehet a betegségéről, mi? Muszáj voltam mélyen magamba nézni.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, ahogy belelapoztam Szendi Gábor könyvébe. Időszakonként leteszem a kenyeret, tejet és a cukrot, és olyankor egészen másként érzem magam. Könnyebb mozgásúnak, világosabb gondolkodásúnak, fittebbnek. Ugyanakkor baromi nehéz szocializációs szokásaimnak hosszú távon pá-pát inteni, úgy mint zsíros deszka, húshoz kötelező köretként a krumplinak, és így tovább. Nincs mese, vagy beledöglök jóval hamarabb az ételeimbe vagy a már általam ki és megtapasztalt helyes úton haladok tovább. Ezt a dilemmát csak az tudja igazán megérteni, aki már járt hasonló cipőben.

Szendi Gábor könyve, a Tévutak az orvoslásban vaskos kötetben tárja elénk a szerző szerinti orvosi tévedéseket. Szót ejt gyógyszerlobbiról, megkövesedett orvosi nézetekről, vitaminok helyzetéről, Alzheimer-kórról, cukorbetegségről, szív- és keringési betegségekről, szűrések veszélyeiről és még sok másról. Megítélése szerint sok olyan fontos tény és adat felett siklik el az intézményesített orvoslás, amely sok-sok ember idő előtti elpusztulásához vezethet.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, kedvezményesen beszerezheted!

Köszönjük, Jaffa Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok? Hogy mit olvass és mit ne? Kövess bennünket Facebookon!

Mi az, hogy vészkorszak? Miért bízz a hangban? Érdekel? Kattints!