A norvég író, Karl Ove Knausgård hatkötetes memoárjában körbejárja az életét, szembesíti magát és minket mindazzal, amiket átélt. A sorozat harmadik része a Játék címet kapta, itt a gyerekkorába kalauzol.

Tromøy vagy Tromøya szigetének egy gyönyörű része

Karl Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban, és nem sokkal később családja egy norvég szigetre, Tromøy-ra költözött, amely Norvégia déli részén fekszik, és az ország legnagyobb szigete. Itt élte meg gyerekkorát, első szerelmeit, a gyerekkor és a felnőttkor közti rögös, veszélyes és szeszélyes utat itt járta be, ám útjára sötét árnyékot vetett a műveiben Halálként felbukkanó apa, egy zsarnok, aki elől folyton-folyvást menekül, de sehová nem bújhat a haragja elől. Knausgård hihetetlen szemléltető erővel mutatja be a hatvanas évek norvég társadalmát, a változásra kész nemzetet, amely még a régi, megrögzött dolgok szerint él, de már küszöbön a változás szele, ami végül mára Európa egyik legélhetőbb - de mint minden, problémákkal küzdő - országává tette a kontinens északi csücskét.

"Minden elmúlt. Ez is. A tett és a lelepleződés közötti sötétség rettenetes, amikor minden normálisnak néz ki, de nem az. Amikor a mozdulatlan és hétköznapi felszín mögött remeg minden."

A kis Karl Ove élete lehetne akár szép is, ha az apja nem olyan lenne, amilyen. Igazságtalanul bünteti, fizikailag bántalmazza, a lelki bántalmazás pedig mindennapos. Talán ezek az élmények is tették azzá az emberré, azzá az íróvá, aki ma - de ettől még mélyen felháborító és elítélendő az ilyesféle "nevelési" módszer. Ez a család lehetett volna boldog is, de nem volt az. Ahogy a legtöbb hasonlóan működő család sem. A múltból hozott rossz emlékek, a negatív berögződések, a kilátástalanság, ami sokféle módon és sokféle alakban jelentkezhet, mind-mind egy olyan családhoz vezet, amilyen Knausgårdé is volt. Egy boldogtalan, rengeteg elfojtással élő, megfeszült család. 

A felnőtt Knausgård sokszínű tevékenységet végez, ír, fordít, tanácsadóként vett részt pl. az újonnan készülő norvég Biblia-fordításokban is. Számos norvég és nemzetközi díjat kapott már írásaiért, első könyve 1998-ban jelent meg, és rögtön meg is kapta a Norvég Kritikusok Irodalmi Díját, a díj történetében elsőként ítélték oda elsőkönyves szerzőnek. Legismertebb műve a hatkötetes Harcom, amely az élettörténetét dolgozza fel. Nálunk egyelőre csak a Harcom első három kötete jelent meg - ez, a Játék a legújabb.

"Nem sejtettem még, hogy a táj minden apró részlete és minden egyes benne élő ember örökre belevésődik az emlékezetembe, pontosan és precízen, úgyszólván az emlékek abszolút hallása révén."

Bevallom, nem hallottam korábban Knausgårdról, de amikor láttam, hogy van egy ilyen könyv, egy norvég író életrajza, a gyerekkoráról szól a hatvanas évek Norvégiájában - rögtön lecsaptam rá. Szeretem az északi népeket, általában szeretem a skandináv szerzőket is, tetszik az élethez való hozzáállásuk, kérdés sem volt, hogy kell egy ilyen is. Knausgård pedig nem okozott csalódást - sőt, meglepett. Az a jó ebben a sorozatban, hogy igazából bármilyen sorrendben olvasható, ő sem kronológiailag követi az életét, mint látható, a harmadik kötete szól a gyerekkoráról. A szerző személyében az írásain át pedig egy egyedi hangú, igazán különleges írót ismerhettem meg, akinek keresni és várni fogom a további műveit is. Szokatlan, megrázó kötet volt ez.

"A csend nőttön-nőtt. Mindhárman észleljük, ez nem az a fajta csend, ami fel tud oldódni, inkább az a fajta, ami egy életen át tart. Persze meg lehet benne szólalni, szabad beszélni, de a csönd attól még nem szűnik meg."

 Köszönöm a lehetőséget a Magvető Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron.

Egy önéletrajz, ami egy szerelmes regény?

Kövess minket Facebookon!