Lassan itt az év vége, szerencsére sikerült idén is sokat olvasnom, és sok jó könyvbe is belefutnom. Meg persze ért néhány csalódás is. Nézzük, milyen volt 2018 könyvekben!

Amikor ezt írom, december 27. délután van, szóval simán lehet, hogy még becsúszik egy-egy könyv, de ilyentájban keveset olvasok. Pihenek, társasozunk, macskázunk inkább, stb. Az év végi elemzésben mint mindig, most is a molyos profilom segít, ahol pontosan vezetem, mikor miket olvastam. Sajnos az, hogy hány könyvet szereztem idén, nem pontos, mivel valamikor tavasszal töröltem az összes könyvemet molyról, majd felvittem újra mindet, ezáltal a moly rendszere szerint 1181 könyvem van (+ kb. 300 dobozokban, és még néhány tucat plusz mínusz, a legújabbak közül pl. még nem mindet vittem fel, ahogy nem is mindet töröltem, amit ajándékba adtam és megvolt már korábban).

2018-ban 110 könyvet olvastam el, ami 38906 oldalt jelent. Tavaly egyébként 114 könyv és 35891 oldal volt a vége, és amióta vezetem a molyos statisztikát (negyedik éve), azóta idén olvastam a legtöbbet oldalszámokat tekintve. Ebben persze nagy szerepe van a blognak is.

Legjobb könyv, amit 2018-ban olvastamHát... nem szeretem az ilyen kedvenc meg legjobb kérdéseket, mert általában nagyon-nagyon nehéz egyet kiemelni. Most nem is tudnék. Ezért most négyet fogok megjelölni, amelyek nagy kedvenceim voltak idén. Az első a második könyv volt, amit elolvastam, és... szóval nagyon szerettem. Természetesen Colleen Hoover könyv. A másodikat februárban olvastam, Sarah J. Maastól az ACOTAR (és a második része). De nagyon szerettem Victoria Schwabtól az Egy kegyetlen dal és Egy sötét duett könyveket, vitathatatlan kedvencekké váltak. Fel tudnék még sorolni vagy két tucat könyvet, amit nagyon ajánlanék, de maradjunk most ennyinél :)

Legjobb folytatás, amit 2018-ban olvastam

Ebből is akad egy pár, bár nem sok. Csak azt veszem alapul, aminek az első (vagy korábbi) részeit nem idén olvastam. Így csak kettő marad: Anthony Ryantől A láng légiója, a Draconis Memoria második része (és már nálam van a friss ropogós harmadik, amibe hamarosan bele is kezdek), Lights in the Shadows, Fény az éjszakában A. Meredith Walterstől. Ezen kívül olvastam még pár Hole-kötetet is, de azokat nem tekintem klasszikus folytatásnak.

Legnagyobb csalódás

Olvastam jópár könyvet, amelyek nem igazán tetszettek, de a legtöbbtől nem is vártam sokat. Amire azt hittem, hogy tetszeni fog, szeretni fogom, és nagyon szép a borítója is, az az Ikrek hava Ashley Carrigantől, illetve a Kilenc perc is olyan volt  Beth Flynntől, amitől többet vártam volna. És bár Dennis Lehane sosem tartozott a kedvenceim közé, ezért ettől sem vártam sokat, mégis ki kell emelnem a Titokzatos folyót, amiből megnéztem a filmet, és az tetszett, de a könyv akkor sem. A stílusa nem.

Legnagyobb meglepetés

Innen semmiképp nem hagyhatom ki Noam Chomsky könyvét, a Miféle teremtmények vagyunk? címűt, melyről két posztot is írtam. Gondolatébresztő és rendkívül bonyolult könyvecske volt. Illetve Paul Auster könyvei is megleptek, mert nem számítottam rá, de eddig amiket olvastam, nagyon tetszettek. Ezen kívül Susannah Cahalan: Lángoló agy c. könyve is nagyon nagy meglepetés volt, ami egy szörnyű betegséggel, a Dalmau-szindrómával ismertetett meg.

Kedvenc új szerző

Ide csak olyanokat számítok bele, akiktől korábban nem olvastam. Az egyik kétségkívül Paul Auster, de köztük van Sarah J. Maas és Victoria Schwab is. 

Legújabb kedvenc karakter

Kettő is van, mindkettő nagy-nagy kedvenc lett. Az egyik Rhysand, az Éjszaka Udvarának főura az ACOTAR sorozatból, a másik pedig August, a Verity szörnyei duológia legjobb Sunai-ja :) De nagyon megszerettem Liamet is az Álmaim őrzőjéből. 

Rhysand, ahogyan Charlie Bowater képzelte

Egy könyv, amin sírtam

Victoria Schwab: Egy sötét duett. Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok! Jessica Koch: Közel a horizonthoz. Paul Auster: Timbuktu. Colleen Hoover: Velünk véget ér.

Egy könyv, ami boldoggá tett

Ezt a pontot nem tudom igazán értelmezni. Klasszikusan boldoggá egyik sem tett, maximum azzal, hogy egyáltalán megszületett, megjelent. De legyen egy: Kirsty Molesley: The Boy Who Sneaks in my Bedroom Window - Álmaim őrzője.

Kedvenc filmadaptáció, amit idén láttál

Hűha, nem is tudom, milyen könyvből készült filmeket láttam idén. A Legendás állatok 2 nem ér, ugye? Jaj, persze, tudom! A Love, Simon! Imádtam! Igaz, a könyvet még nem sikerült megszereznem. (Nem, nem vagyok hajlandó leírni a magyar címét. Szörnyű!)

A legszebb könyv, amit idén olvastál (borító alapján)

Ilyen kegyetlen kérdést... sok-sok borító nagyon tetszik. De legyen Sarah Pinborough: 13 perc

Új megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél

Nem, nem. Nem állok neki sorolni. Sok-sok novemberi-decemberi könyv sok-sok kiadótól. Mondjatok random egyet, és esélyes lesz erre a címre :) 

Könyvek, amiket el akartam olvasni idén, de nem sikerült

Az a helyzet, hogy a nyár nem úgy alakult, mint terveztem. Nagyon nem. Tavaly nyáron volt vagy két hónapom, amikor volt időm azt olvasni, amit csak akartam. Most nem volt, és hónapok óta, vagy már több mint egy éve tolok magam előtt könyveket, amiket arra tartogatok, amikor nincs nálam recenziós példány, ami posztra vár. Na most viszont márciusig, ha törik, ha szakad, egy csomó "saját" könyvet is el fogok olvasni, olyanokat, amiket tényleg szeretnék is. Egyébként egy szavam nem lehet, mert nagyon-nagyon jó könyveket olvastam a nyáron, de frusztrált mégis a tény, hogy nem azokat olvasom, amiket szeretnék. 

Sok-sok jó könyvet olvastam, meg néhány olyat is, amit egyébként a kezembe sem vennék. Idén kevés nagy rátalálás volt, de azért most is lettek új kedvencek, új kedvenc szerzők, új kedvenc művek (meg olyanok, amiket kerülni fogok). Kíváncsian várom, mit hoz 2019 könyves téren :)

A tavalyi évértékelőmet itt találod.

Kövess minket Facebookon!