A Kossuth Kiadó gondozásában újabb dokumentumregény jelent meg, amely a híres-hírhedt Harmadik Birodalom életéről szól, azok jellegzetes tárgyain keresztül. A könyv írója Roger Moorhouse, címe: 100 beszédes tárgy a Harmadik Birodalomból. Pontosan arról szól, amit a cím ígér.
A képen Hitler és a náci birodalom egyik ikonikus jelképe, a Blutfahne (Vérlobogó)
Megítélésem szerint kevesebb annyira érdekes kor létezik közelmúltunkból, ami ennyire foglalkoztatná a ma emberét, mint a második világháborúban a náci Németország. Mi miért történt, hogyan történhetett egyáltalán meg? Milyen erényekre támaszkodva volt képes teret nyerni a gonoszság? Jól emlékszem egy kijelentésre, ami régebben hangzott el a jelenlétemben: tudom, hogy milyen szörnyűségeket tettek a nácik a háború során, de hogy menetelni nagyon tudtak, az biztos! Évtizedekkel ezelőtti élményem ez, akkoriban még nem voltam elég érett arra, hogy a maga mélységében megértsem az illető kijelentésének valódi jelentését. Azaz nem szabad minden eredményt csak azért eltörölni vagy elhallgatni csak azért, mert annak kitalálója, végrehajtója gonosz ember vagy rettenetes elképzelései megvalósítására vitte véghez kísérletét. A kapott eredmény nem jó és nem rossz, nincs indíttatása és nincs érzelme, az eredmény csak eredmény, semmi más. Jó célra való felhasználásának ugyanúgy van létjogosultsága, mint bármilyen más eredmény esetében. Ne légy naiv! A német tudósok elért eredményeit a partraszálló szövetségesek külön csoportja vadászta és küldte tovább tanulmányozásra, lehetséges hasznosításra megfelelő helyekre. Megtörtént, nincs mit tenni, de ha egyszer valami megállapítódott ott és akkor, szabad felhasználni más időkben mások segítségnyújtásának céljából. Ennyi idő elteltével talán már szabad áldozatnak és vétlennek egyaránt fejbólintással pecsételni az elfogulatlanságot. Talán. 
A munka szabaddá tesz - az auschwitzi munkatábor kapubejárójának felirata
Nem, nem rajongok én semmilyen bokacsattogtató birodalom gondolatáért sem, amikor egy állam életében tömegesen megjelennek az egyenruhás fiatal-középkorú férfiak, már tudom, hogy baj lesz. Hazug mítoszok, álhősök generálása olyan félelmet és aggodalmat kelt bennem, aki sosem éltem meg eddig háborút, hogy legszívesebben összeütném a kakaskodók fejét: térjetek már észre! Persze, ez csak egy buta, visszhang nélküli kiáltás az éterbe. 
A híres Enigma
Ott tartottam, hogy az eredmény az eredmény, ideológiától függetlenül. A kötetbe beválogatott tárgyak egytől egyig a Harmadik Birodalom ideológiájának gyakorlatáról regélnek, méghozzá igen szemléletesen. Le kell szögezni, hogy Hitler számára az ikonok, tárgyak és szimbólumok rettenetesen nagy jelentőséggel bírtak, így a horogkeresztes zászló egy különös válfaja, a vérlobogó (Blutfahne) a nácizmus egyik szent jelképévé vált. Ez a zászló vett részt a sikertelen müncheni sörpuccsban, amikor több résztvevő halála is súlyosbította a helyzetet és vérük a zászlóra került. Ezután ereklyévé lépett elő a tárgy, ezt érintve tett esküt az SS tagja, ezzel a zászlóval érintve lettek megszentelve más horogkeresztes zászlók is.
Milyen viszony fűzte Geli Raubalt, Hitler unokahúgát Hitlerhez? Egy 40 centis fejtorzó állt Hitler hálószobájában róla, annak öngyilkossága után. Vajon miért nyilatkozta azt Hitler rokona halála után, hogy mostantól szabad, hogy innentől "egyedül a német népnek és küldetésemnek szentelem magam"? 
A hírhedt Védőőrizeti parancs (Schutzhaftbefehl), emberrablás bürokratikus mázzal.
Az "Arbeit macht fre" az egyik leghazugabb állítás volt a koncentrációs táborok kapufelirataként, de a Védőőrizeti parancs (Schutzhaftbefehl) se volt kutya a maga nemében: nem volt az más, mint emberrablás bürokratikus mázzal. Miért mondom? A náci Németország szeretett precízen, pontosan dolgozni, törvényességet betartani. Nos, ez a dokumentum kiküszöbölte a bizonyítási kényszer pepecselős munkáját: innentől ilyen csekélységgel nem kellett foglalkoznia a törvényesen eljárni akarónak. Elviszlek, korlátozom a jogaidat, mert csak, kábé ennyi a laikus nyelvre lefordítható jelentősége. 
A szerző, Roger Moorhouse
De voltak ott irigylésre méltó fejlesztések is: az Enigma rejtjelező gép, amely azért adott fejtörést a szövetségeseknek, mielőtt feltörték a kódot, de a máig is alkalmazott marmonkannák formájával vagy az álcazubbonyok kialakításával megelőzték kortársaikat. Propagandából is van mit irigyelni tőlük: mindent megtettek annak érdekében, hogy eszmerendszerük minél szélesebb körben ismertté váljon, képesek voltak önmagukat állandó jelenlétben tartani levelezőlapokkal, lépten-nyomon felbukkanó jelképekkel. Eljutottak fiatalokhoz, öregekhez egyaránt. Nyeles gránát, U-Boot, Stuka, Mercedes-Benz, Luger-pisztoly, Azonosító cédula, ami minden hadseregben a jövőben dögcédula elnevezésre váltott át a szlengben, az örök zsidó filmplakátja, a sárga csillag, Zyklon-B doboz, Wermacht egyujjas kesztyű, katonacsizmák, élelmiszerjegyek és még sok más, a náci Németországra jellemző tárgy kap itt szerepet és bőséges történeti kitekintést a téma szakértőjétől, Roger Moorhouse-tól.
Köszönöm a lehetőséget a Kossuth Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron.
Azok a hatvanas, hetvenes évek
Bálint gazda 2020-as kertésznaplója
Tetszik, amit olvastál?
Akkor kövess minket a Facebookon is!
