Anyuuu! Mi az a prütykölés? Kaphatok egyet karácsonyra?
Kíváncsi vagy, melyik az a könyv, amit nevetéstől pukkadozva olvastam végig, egy huzamban, szombat alkonyattól vasárnap hajnalig? Igen, miatta lett csak fél kettőkor vasárnapi ebéd. Bingó! Kathryn Wallace alkotása, Vannak tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük című kötetét az Álomgyár Kiadó gondozásában.
Teljesen véletlenül kezdtem bele a fenti műbe. Biztosan ismered azt az érzést, hogy most nagyon nem szeretnék semmi nehéz igazságokkal terhelt, fájdalmas tartalmú könyvet kézbe venni, ne lőjenek, ne háborúzzanak benne, ne borzasszanak bántalmazással, gyerekprostitúcióval, Auschwitz-cal, egyszerűen csak olvasni akarok valamit kikapcsolódásképpen ezen a szürke, ködös, téli délutánon. Így került a kezembe Kathryn Wallace: Vannak tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük című könyve. Belelapoztam, aztán benne ragadtam.
Két negyvenhez közelítő asszony a kötet főhőse. Az egyik Gemma, a folyton időhiánnyal küszködő, két gyerekes, egyedülálló anya, teljes munkaidőben, örökös szétszórtsággal és késéssel, bizonyításkényszerrel és megfelelnivágyással. Viszont nagyon szuper hangulatú munkahelye van, bár az éppen csőd felé tendál, amitől Gemmának cafatokban lógnak az idegei. Gyerekei: Ava hét, Sam kilenc éves, akikre - milyen meglepő, sosincs semmi ideje sem. Szomszédjukba költözik a párkapcsolatban élő Becky, férje, Kedves John és gyerekei, a hét éves Rosie, valamint Ella, aki kilenc hónapos. Van még egy idegtépő golden retrieverük is, Borisz, aki izgága, ragaszkodó, és totálisan idióta. Becky kezdi unni a sárgarépapüré, gyerekfelvigyázó projectet, mint ahogy Gemma is a két éve tartó szexuális nélkülözést. A két nő véd és dacszövetséget köt a fenti két ügyben, hogy az egyiknek méltó partnere, a másiknak pedig megfelelő munkahelye legyen.
Eddig vágod, ugye, miről van szó?
Teljesen szokványos könyv lenne, ha nem szórakoztatna pimasz, meghökkentő, sőt, az általános rózsaszínű, púderszagú anyasággal szembemenő kiszólásokkal. Mondanom sem kell, félig komolyan, félig viccelve, ilyen tartalmú mondatokat gyakran hallani gyakorló szülők társaságában, pár órai masszív piálás után, amikor a test és lélek felszabadul a gátlások alól. Például, hogy mekkora szerencse is az, hogy egyetlen gyereknevelési könyv sem részletezi egészen pontosan, mit is takar a gyermekvállalás. Ha netán visszakérdez valamelyik gyakorlatlan egyedülálló, hogy ez miért szerencse, hahotázva dől hátra az illuminált társaság több tagja is, és valamelyikük feltétlenül ezzel folytatja: mert már kihalt volna az emberiség, picinyem. Igen, az alvásmegvonás, a szétkent ürülék a falon, a kinek a munkája fontosabb, és ezért ki menjen érte a gyerekért / ki vigyázzon a gyerekre harcok, a dackorszak, a kamasz verekedésben betépett zsebei kontra világmegváltó szülőmegvetés - ezeket csak túlélni lehet.
Mert mit lehet mondani ilyen gyerekkiszólásokra, mint:
- anyuuu, a lábam bámul, nem hagy aludni,
- anyuuu, a tesóm ne merészeljen ilyen közel jönni hozzám, amikor levegőt veszek, mert az az én levegőm,
- anyuuu, mi az a perverz bunkó? Kaphatok én is egy olyat?
- ti most akkor el fogtok válni? És a gyerekeket is ketté választjátok? Nekem biztos a nagyobb kéne, a kilenchónapos szaros pelenkáival birkózzon csak az apuka.
De az sem kutya, amikor társkeresőre való felregisztrálásnál Gemma a hobbi kategóriába beíratná, hogy 5 percig egyedül a ház legkisebb helyiségében, de Becky gyakorlottan hárít: nem, nem, az nem számít hobbinak, ha végre egyszer egyedül ülhetsz a vécén, bár egyetértek, ritka kiváltság.
A szerző, Kathryn Wallace
A két asszony igyekszik talpon maradni, gyakorlott kézzel kezelni munkahelyi, magánéleti válságokat, összefogással kríziseket túlélni, szókimondó kíméletlenséggel szemeket felnyitni, döbbenten küzdeni rasszizmus és munkahelyi zaklatás ellen, randizni és állásinterjúkra járni, és jobb anyáknak lenni tized fokkal a tegnapinál. Sokat nevettem a meghökkentően szókimondó sorokon.
Persze, azért van remény, nem ennyire sötét a kép, mint fentebb írtam. Ez a mű irodalmi alkotás, szókimondó, pimasz, de mégiscsak irodalmi alkotás, pontos dramaturgiával, és mint ilyen, szükségszerűen zanzásított, örömöket, bánatokat, traumákat kiélező, egymásra halmozó regény. Itt nem lehet valós értékében, idejében megmutatni a fél órás csiganézést vagy a bilire szoktatás hónapokig tartó küzdelmét: az olvasó hamar le is tenné a könyvet a kezéből. A mű egyértelmű üzenete nem más, minthogy a gyereknevelés egyszerre öröm, felelősség és fáradtságos munka, amin kiváló állóképességgel, jó munkaszervezéssel, amikor szükséges, segítségkéréssel és mindenekelőtt humorral érdemes átlendülni. A mindennapok taposómalmában újabb és újabb kihívásoknak kell nekifeszülni a talponmaradáshoz, legyen az gyermekkel, házasélettel, randizással vagy munkahellyel kapcsolatos kérdés.
Köszönjük, Álomgyár Kiadó!
Érdekelnek a könyvújdonságok? Hogy mit olvass és mit ne? Kövess bennünket Facebookon!
