Mit tehet 1943-ban, Németországban az, aki állampolgára az országnak, de nem náci?
Regény bátorságról és erkölcsről.
Mit tehet az a német állampolgár 1943-ban, Németországban, aki nem náci, de ha túlélni akar, legalábbis úgy kell tennie, mintha egyetértene velük? Milyen az a kor, amikor bizonyos körülmények között gyávának lenni bátorság? Erről szól Eoin Dempsey Fehér rózsa című regénye, amely Ipacs Tibor fordításában, a Maxim Kiadó Mont Blanc válogatásában megjelent kötet.
Tehát 1943, a szövetségesek már partra szálltak az olasz csizma ormán és Sztálingrádnál is áll a bál - egyre messzebb kerül Hitler az áhított győzelemtől, de az átlagember ezt még nem így érzi Németországban, csak arról van fogalma, hogy abban az esetben, ha nem feltétlenül ért egyet a náci vezetéssel, akkor isten igazából annyi választása van, hogy hallgat és túlél: mindenfajta lázadás és ellenállás egyértelmű a halálos ítélettel. Így gondolja Franka Gerber is. Apja hiába felvilágosult professzor, ő maga is másként gondolkodik, de egy Fehér rózsa nevű, felvilágosítónak szánt röplap létrehozásánál annyira megégeti magát, hogy csak családjának hírneve tudja megmenteni a haláltól. A rendszer úgy gondolja, hogy a nőt csak megtévesztették, megszédítették, és némi átneveléssel még minden helyrehozható.
Franka azonban elvesztette szerelmét is a Fehér rózsa akcióban, és a könyv elején éppen eldobni készül az életét, amikor a nagy hóban egy Luftwaffe pilótát talál, lábatörötten. Muszáj elnapolnia öngyilkossági terveit, mert bár gyűlöli az egyenruha jelképezte rezsimet, de azt nem akarja, hogy a férfi meghaljon. Emberfeletti erőfeszítéssel a Fekete erdőben lévő, kihalt nyaralóövezetben lévő házukba húzza el, és veszi gondjaiba a férfit. Már azon tűnődik, hogy síléccel be kell mennie a legközelebbi járható útig, ahonnan a városba tud eljutni, bejelenteni az ottani helyőrségben szolgálatot teljesítőknek, hogy mi történt és ki van nála, amikor a férfi lázálmában angolul kezd el beszélni. 
A szerző, Eoin Dempsey
Franka megrémül. Mi van, ha mégsem német az illető? Mit keres itt? Milyen feladata lehet? És ahogy múlik az idő, úgy nőnek az esélyek arra nézve, hogy ő maga is bajban van, mert miért nem jelentette azonnal, hogy kit talált az erdőben? Ennél kevesebbért is büntetés jár a Harmadik Birodalomban. A birodalom árulóival kapcsolatban megengedhetetlen a részvét.
És ha még nem lenne amúgy is bajban a férfi miatt, őt is meg kell győznie arról, hogy nem lesz ártalmára. A német egyenruhás férfi ugyanis végtelenül bizalmatlan vele szemben: Philadephiából származik, a szövetségeseknek dolgozik és fontos feladattal bízták meg, amely így, lábatörötten kútba esett, ráadásul itt ez a német asszony, aki minden bizonnyal náci is. Mi a feladat és tud-e, akar-e segíteni neki Franka? A férfi pedig el tudja-e fogadni a segítséget?
Minden másként gondolkodó könyve lehet ez a mű. Lefesti a tipródást, amikor csak túlélésről lehet szó a zsarnokságban, a lélek vergődését, a nem akarom, nem szeretem viszketését az elviselni muszáj létben, ahol ott és akkor lázadni, ellentmondani hiábavaló, ahol csak óvni lehet az élet lángját, úgy, ahogy lehet, ameddig lehet. Ahol a gyávának lenni bátorság. És tudni muszáj, hogy mindennek ellenére ezt a bátorságot mikor válthatják fel a tettek. Mert akkor viszont lépni kell. Erről szól a könyv.
Köszönöm a lehetőséget a Maxim Kiadónak!
A borítóra kattintva elérhető a könyv a kiadó oldaláról, kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
Amikor az álmaink ránk találnak
Közel a horizonthoz - megrázó történet egy fiúról és egy lányról
