17. századi Dánia, IV. Keresztély király és a zene.
Egy varázslattal, elásott kincsekkel, bűbájjal, pajzánsággal megírt történet, ahol a jó nem nyeri el méltó jutalmát és a rossz sem feltétlenül lesz megbüntetve tetteiért.
Van ilyen, de még mennyi...
Tudod te, ki volt IV. Keresztély király? Na, mert én sem. De mindjárt kiderül Rose Tremain Zene és csend című regényéből, amely éppen ezzel hellyel és korszakkal foglalkozik, Dániával és annak akkori uralkodójával, IV. Keresztéllyel. A 21. század kiadó tette le az olvasók asztalára a szerző művei iránt érdeklődők (meg mindenki más) számára.
1629-ben, Koppenhágában, általában a Rosenberg Palotában járunk, amikor is az angyal arcú Peter Claire a ködös Albionból hajózott el Dániába, IV. Keresztély király udvarába, hogy lantosként működjön közre a király hangulatának oldásában. És ez bizony nem kismiska feladat, ismerve a muzsikálás körülményeit: a zene nagy általában a borospincéből történik, különféle csövek akusztikájának felhasználásával. A bibi csak annyi, hogy ez a hely baromi hideg, rettenetesen sötét és nyirkos, esetenként még a hópelyhek is beszállingóznak a helyre. Ugyan óvatosan és kerülő utak igénybevételével kérték már a királyt, hogy legalább bedeszkázhassák az ablakot, amelyen keresztül besüvít a szél és behordódik a csapadék, de IV. Keresztély hajthatatlan: a pincében lévő boros hordóknak lélegezniük kell, és ez sokkal fontosabb, mint holmi mitugrász zenészek kényelme.
Nos, az első pár tucat oldal meg is alapozza a regény hangulatát: mindenki saját érdekeivel van elfoglalva, hatalmának és kiszolgáltatottságának megfelelően basáskodva irányítja vagy beletörődve, lázadozva (ki hogy) tűri a neki jutó sorsot. Sok valós és kitalált szereplő játszik a regényben fontos szerepet, mindenekelőtt IV. Keresztély király, aki a kortársak szerint csúf arcú, hatalmas termetű, bátor és művelt uralkodó volt. Testi gyengeségeire még az orvos is zenehallgatást ír fel számára, így a király hangulatainak megfelelően a királyi zenekarnak folyamatos készenlétben kell állnia erre. Plusz van egy jóslat, ami beárnyékolja a művet: Keresztély 52. életévének betöltése után rá (vagy országra?) szenvedés és veszély várható. Nos, Keresztély Peter Claire-ben véli megtalálni az őrző angyalát. A király hiába imádja és gyűlöli szeretett Dániáját, hiába nagy műveltségű, tökéletességre törekedő, úgy néz ki, belerokkan országa csőd felé tántorgásába.
A király felesége, Kirsten Munk, hiú teremtés, akinek a szex a gyengéje. Harminc évvel fiatalabb az uralkodónál, és amíg kapcsolatuk kezdetén örömmel vette az egérke becézést és férje öleléseit, mostanra inkább szeretőjével töltené ezirányú idejét, és kipiszkálni igyekszik hites urát a hitvesi ágyból. Ami nála ridegnek, kiszámítottnak, rosszindulatúnak és hazugnak tűnik (mert az is), annak a regényben meglesz a maga magyarázata. 
A szerző, Rose Tremain
A 17. századi Dánia éppen viharos időszakát éli: egyszerre van jelen nyomor és csillogás, vesztes háború utáni pusztulás és Keresztély csodálatos vívmányai, amelyekkel alattvalói életét igyekszik javítani. Ebben a zűrzavaros háttérben jön-megy kábé tucatnyi főszereplő, akik színesen-szagosan élik mindennapjaikat, de még inkább zajosan vagy elhalkulva, ahogy egy szimfóniában illik. Elásott kincs, bűbáj, pajzán jelenetek és karakterek, varázslat, boszorkányok színesítik a cselekményt és tartják ébren az olvasó érdeklődését. A történet végére lehetne happyend, csak nem lesz. Igazi, kőkemény realizmussal él a szerző, ahogy az a való világban is elő szokott fordulni: a jó nem mindig nyeri el méltó jutalmát, a rossz pedig nem mindig lesz számonkérve és megbüntetve tetteiért. Bizony így van ez emberek, és nem másképp.
Arra azért készülni kell, hogy az 1943-ban született író történelmi korokban vagy nem kifejezetten a jelenben játszódó történetei időnként belecsúsznak némi túlírásba, mint például korábban magyarul megjelent regénye, a Színarany is. Ráadásul hűen adja vissza az adott korhangulatát, erkölcsi vonulatát, amely helyenként - isten bocsássa meg nekem - számomra helyenként érdektelenségbe fulladt. Eddig egyetlen művével voltam maradéktalanul elégedett, a Gustav-szonátával, amit kedvvel és nagy érdeklődéssel olvastam. Persze, ez csak az én véleményem, amely senkit nem kötelez a világon semmire.
Köszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak! A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron.
Kövess minket Facebookon!
