Egy idegen civilizáció első nyomai

2021. január 23. 07:08 - GReni

Könyvajánló - Avi Loeb: Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai

"...a mérhetetlenül nagy űrben és a világegyetem élete során léteztek vagy léteznek-e más intelligens civilizációk, amelyek a miénkhez hasonlóan felfedezték a csillagokat, és bizonyítékokat is hagytak az erőfeszítéseikről?"

avi_loeb_foldonkivuli_b1.jpg

Léteznek földönkívüliek? Ez egy olyan kérdés, amivel mindenki találkozott már életében és rendkívül megosztó téma. Ha engem kérdeztek, hatalmas nagy gőg lenne azt gondolni, hogy egy univerzumban, ahol több százmilliárd galaxis található, a Föld lenne az egyetlen olyan bolygó, ahol gondolkodó, intelligens lények, életformák, civilizációk léteznek. Ez a téma tudományos körökben is rendszeresen vitákat generál.

Legutóbb egy 2017-es esemény okozott fennforgást. A Harvard egyik elismert csillagásza, Avi Loeb állt elő egy elmélettel, miszerint a Naprendszerünket egy fejlett földönkívüli civilizáció látogatta meg. Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai című kötet január 26-án a világpremierrel egyidőben jelenik meg magyar nyelven is az Agave Könyvek égisze alatt.

Rögtön az elején le kell szögeznem, hogy ez a könyv lebilincselő. Volt szerencsém megjelenés előtt elolvasni, ami úgy nézett ki, hogy egy csütörtök reggel nekiültem és aznap el is olvastam. Megosztó, izgalmas, érdekes, provokatív. Egy könyv, amely arra készteti az olvasót, hogy álljon meg egy pillanatra, nézzen fel a csillagos égre és legyen merész, kíváncsi és, ami a legfontosabb: nyitott az újra. Imádtam!

szerzo_portre_loeb_avi_lres.gifAvi Loeb a Harvard egyik legjobb csillagásza, akit nem mellesleg az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere között említ a TIME magazin. Szakmai karrierjét az univerzum iránti kíváncsiság jellemezte. A Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője, a Harvard Black Hole Initiative (BHI) alapító tagja, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ Elméleti és Számítástudományi Intézetének igazgatója, a Breakthrough Starshot Initiative vezető kutatója, az Amerikai Tudományos Akadémia fizikai és csillagászati elnökségi testületének elnöke, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein: Visualize the Impossible elnevezésű digitális platformjának egyik vezető tanácsadója, valamint az elnöki természettudományos és technológiai tanácsadói kar tagja Washingtonban. 

„Vannak, akik nem fogadják el annak lehetőségét, hogy más civilizációk is léteznek” – nyilatkozta Loeb a New York Post-nak. – „Úgy vélik, különlegesek és egyediek vagyunk. Azt hiszem, ez egy előítélet, amelytől meg kellene szabadulnunk.”

A szerző ebben a könyvben bemutatja hipotézisét, mely szerint a 2017. október 19-én a Naprendszerünkön keresztülszáguldó objektum, az 'Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida. Szerinte egy távoli, földönkívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze. Egy idegen civilizáció első nyoma. Tizenegy napig volt megfigyelhető ez az objektum, ebben a könyvben pedig az ezekben a napokban gyűjtött adatok elemzéseiről és az általuk levont következtetésekről olvashatunk. Minden tudós egyetért abban, hogy különleges volt ez az objektum és számos furcsaságot figyeltek meg, ami alapján felállítottak számos tudományos hipotézist.

Hawaii egyik csúcstechnológiás teleszkópja rögzítette a látogatót. A tudósok számos elhaladó aszteroidát, üstököst vizsgálnak folyamatosan. Eleinte az 'Oumuamua is egynek tűnt a sok közül, de ahogy elemezték az adatokat, egyre több furcsaságra figyeltek fel, s végül arra jutottak, hogy egyik sem, hanem valami ami a csillagközi térből érkezett.

Az ember évezredek óta folyamatosan kutatja a környezetét. Jobb életet keresünk vagy egyszerűen csak kíváncsiak vagyunk. A végeredmény pedig az, hogy magát a bolygónkat is egyre jobban megismerjük és sokat kacsingatunk a világűr felé. Felmerül a kérdés: ha léteznek más civilizációk, vajon ők is ugyanezt teszik? Kimerészkednek az ismert világukból, hogy valami újat keressenek?

Nem könnyű a tudósok élete. Számos kérdés, amelyek általában újabb és újabb kérdéseket hoznak maguk után és rengeteg közülük megválaszolatlan marad. Ezt Avi Loeb ötletesen fogalmazta meg:

"A tudomány olyan, akár egy detektívregény, és ebben a közhelyben az asztrofizikusok számára egy csavar is rejlik, a tudományos nyomozómunkának ugyanis nincs még egy területe, ahol a léptékek és a koncepciók ilyen változatosságával találkoznánk. Az érdeklődési területünk kronológiailag az ősrobbanással kezdődik, és az idők végezetéig tart, miközben azt is elismerjük, hogy az idő és a tér relatív fogalom. Kutatómunkánk a legkisebb ismert részecskék, a kvarkok és elektronok szintjéig hatol, ugyanakkor az univerzum pereméig terjed, és – közvetve vagy közvetlenül – mindent érint a kettő között."

Mindenki megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokra vágyik. Főleg, amikor ilyen "elrugaszkodott" gondolat lát napvilágot, hogy a közelben járt egy földönkívüli életforma. De ilyesmi sosem lesz a kezünkben. Van tizenegy napnyi adat és bizonyíték, mely több kérdést hagyott maga után, mint választ. A tudománynak nincs más lehetősége, mint hipotézist állít fel. Eleinte maga a szerző is azt gondolta ez csak egy üstökös, de aztán a tudományos közösség jelentős részével együtt ráncolni kezdte a homlokát az adatok elemzése közben. Csillagközi égitest mivoltának köszönhetően egyre több tudóst kezdett el érdekelni, aminek köszönhetően egyre több adat állt rendelkezésükre, s ezáltal egyre több anomáliát tártak fel.

_oumuamua_aszteroida_1.jpg

Az 'Oumuamua utáni detektívmunka alatt rengeteg izgalmas kérdés merült fel. Hogy néz ki? Az égitestről nem volt és nincs is pontos kép, de többek között az alapján, hogy miként tükrözi vissza a napfényt, kirajzolódik egy kép a kinézetéről. Azaz, jelen helyzetben két variáció a legvalószínűbb. Mindkét esetben extrém formájú és kicsi, öt-tízszer olyan hosszú, mint amilyen széles és vagy szivarszerűen hosszúkás alakú vagy palacsintához hasonlóan lapos. Az előbbi lett a legelterjedtebb megjelenítési formája, melyet láthattok a fenti fantáziarajzon.

Lássuk a furcsaságokat: az alakja egyáltalán nem szokványos, kicsi és furcsa, aztán szokatlanul fényes (ha esetleg kisebb, mint amire a tudósok becsülik a méreteit, akkor példátlan a fényvisszaverő képessége), nincs gázképződés,  olyan gyorsan mozgott, hogy nem tudta magához húzni a Nap gravitációja, de ami a szerzőt arra késztette, hogy jobban elmerüljön a témában és sok kollégájával szembemenjen hipotézisével, az ‘Oumuamua útjával van összefüggésben. Az egyértelműen látszik, hogy útja egy részét a Nap körül tette meg, viszont nem olyan pályán mozgott, amilyenen pusztán a Nap gravitációs erejének hatására várható lett volna. De arra nincs magyarázat, hogy miért az eltérés. Hogy ez miért kulcsfontosságú, arról részletesen olvashatunk a könyvben.

A szerző nem csupán saját hipotéziséről beszél, hanem sorban felvázolja más tudósok különböző elméleteit, feltételezéseit arra vonatkozóan, hogy mitől furcsa ez az objektum. Ezeket sorban meg is cáfolja a tudomány segítségével. Mindegyik hipotézis nagyon érdekes a cáfolatukkal együtt. Élvezettel olvastam, ahogy próbálták megfejteni a világ különböző tudósai ezt a különös rejtélyt.

Közben azt is megtudjuk mikor kezdett el Loeb professzor a földönkívüli civilizációk lehetőségével foglalkozni. Egyre jobban érdekelte a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e. Az ezzel kapcsolatos munkájáról is rengeteg izgalmas információ található a könyvben. Emellett többek között arról is mesél, hogy kozmológus kollégájával miért és miként kezdtek el hallgatózni a világűrben. De azt is őszintén leírja, hogy bizarrnak találja, hogy a földönkívüli intelligencia keresésével foglalkozó szervezetet, a SETI-t milyen gyanakvás övezi, pedig nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy máshol is kifejlődtek intelligens létformák, s velük civilizációk. A földönkívüli élet iránti ellenállást sok tudós konzervativizmusának tartja betudhatónak. Pedig ezeket a számokat látva, nagyon is jogos a hipotézis, hogy van élet a Földön kívül is:

"A Tejútrendszer több tízmilliárd Föld nagyságú bolygónak ad otthont, ahol hasonló a felszíni hőmérséklet, mint nálunk. Mindent egybevetve, galaxisunk kétszázmilliárd csillagának nagyjából egynegyede körül kering a Földhöz hasonlóan lakható bolygó, amelyek felszíni körülményei lehetővé teszik a folyékony víz megjelenését és az általunk ismert élet kémiai feltételeinek kialakulását. Ha vesszük ezt a rengeteg bolygót – ötvenmilliárdot csak a mi galaxisunkban! –, ahol az életet a Földhöz hasonlóan lehetővé tevő körülmények jellemzők, akkor nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy máshol is kifejlődtek intelligens lények.

És most csak a Tejútrendszeren belül található lakható bolygókkal számoltunk. Ha ehhez hozzáadjuk az univerzum megfigyelhető részében lévő galaxisokat, akkor a lakható bolygók száma zettára (trilliárdra), vagyis 1021-re nő – ez több, mint ahány homokszem van a Föld tengerpartjain. "

lightsail-planetary-society-artist.jpg

Olvashatunk a Starshotról is, ami szintén megérne egy komplett könyvet. Tömören összefoglalva (de mindenképpen érdemes utána olvasni máshol!) néhány elkötelezett tudós és pár őket támogató milliárdos (az alapítók között volt Yuri Milner, Stephen Hawking és Mark Zuckerberg) közös projektje, ami arról szól, hogy egy kamerával felszerelt fényvitorlát küldjenek a Földről a legközelebbi naprendszerbe, az alfa Centauriba, hogy lássuk van-e arrafelé élet. Mivel pont ezen dolgozott Loeb professzor, amikor itt járt az 'Oumuamua, felmerült benne a gondolat, hogy mi van, ha egy földönkívüli civilizációnak is hasonló gondolata támadt és a furcsa égitest valójában egy fényvitorla, melyet egy idegen civilizáció küldött, hogy feltérképezze a mi naprendszerünket. A fenti képen erről látható egy fantáziarajz.

Az erről szóló tanulmányt a média nagyon felkapta, imádták, mindenki izgatottan fogadta, ám a tudóstársadalom nem repesett érte, ők óvatosabban reagáltak. Minden ismert lehetőséget megvizsgáltak, de nem jutottak előrébb. Rengeteg volt az anomália, mégsem mertek nyitottabbak lenni és más oldalról megközelíteni a dolgot. Ragaszkodtak hozzá, hogy természeti jelenség, amelyet nem tudnak megmagyarázni. Mitől más ez a hipotézis, mint az, hogy idegen civilizációra utal? Ha engem kérdeztek: semmiben. Ha viszont ez a hipotézis igaz, az megváltoztatja a gondolkodásunkat. A változástól pedig sokan félnek. Mert ez azt jelentené, hogy nem mi vagyunk az egyetlen intelligens faj az univerzumban. Rendkívüliek vagyunk, de nem egyediek. Ezt sokan nem lennének képesek elfogadni. Ami szerintem inkább izgalmas, mint probléma. Ma csak egy szűk réteg foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, de a szerző bízik benne, hogy a fiatal tudósok mernek kíváncsiak lenni és nem nyomja el őket a konzervativizmus.

"A fiatalság nem biológiai kor kérdése, hanem egyfajta hozzáállás. Ez teszi hajlamossá az egyik embert arra, hogy új frontokat nyisson a természettudományos felfedezések terén, míg a többiek megpróbálnak a tradicionális határok között maradni. A tudóssá válás gyakran azzal a privilégiummal jár, hogy az ember fenntarthatja gyermeki kíváncsiságát, és megkérdőjelezhet indokolatlan elképzeléseket. Csakhogy ez a lehetőség nem sokat ér, ha nem használjuk ki. A konzervatív tudományos közösség széles köre hisz abban, hogy az intelligens élet valószínűleg csak a Földre jellemző egyedi jelenség, tehát idő- és pénzpazarlás lenne mesterséges jeleket keresni az égen, vagy halott civilizációk hulladékait a világűrben. De ez maradi gondolkodás. A kutatók legújabb nemzedékének olyan teleszkópokhoz van hozzáférése, amelyek a feje tetejére állíthatják ezt a gondolatot."

A kötetben az elmélet mellett arról is olvashatunk, hogyha a hipotézis helytálló, annak milyen következményei vannak. Hisz egy ilyen felfedezés a természettudományokra, a fajunkra, a vallásokra és a bolygónkra is hatással lenne. De arról is ír, hogy hol érdemes kutatni földönkívüli élet után és milyen típusú életformát érdemes keresni. Vagy, hogy milyen hangokra kell odafigyelni, melyek a világűrből érkeznek.

Kifejezetten tetszett, hogy nemcsak a különös látogatóról olvashatunk a kötetben, hanem számos szakmai érdekesség kutatási folyamatokról, eszközökről is helyet kapott. Ráadásul egy nemzetközileg elismert tudós múltjába és jelenébe is bepillantást nyerhetünk. Elmeséli miként nőtt fel és hogyan vált szenvedéllyé, hivatássá az életében a tudomány, az asztrofizika és az űrkutatás. Nagyon olvasmányos és bár akad benne szakzsargon, mégis közérthetően fogalmaz. Számos olyan gondolatot oszt meg az olvasókkal, amely gondolkodásra ösztönöz. Kicsit irigylem a diákjait, egy ilyen professzor mellett öröm lehet órákra járni.

avi_loeb_fo_ldo_nki_vu_li_b1_1.jpgA kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Fordította: Farkas Veronika

Kövess minket a Facebookon is!

Az univerzum is átállt a sötét oldalra?

Csillagképeskönyv

Mit tegyél, ha felfal egy fekete lyuk?

77 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7816387926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2021.01.24. 18:26:37

Ebben nincs semmi újdonság. Kb. egy másodperc alatt felfogtuk, amikor megjöttek az első mérési eredmények az objektumról, hogy a furcsa alakja miatt nyilvánvalóan nem lehet természetes eredetű tárgy. A pályája, sebessége és mérete miatt pedig nem lehet egy földi űrrakéta fokozat sem, amit esetleg valamikor régen, titokban lőttek fel valahonnan.
Ami a legvalószínűbb, hogy egy ősrégi roncsdarab szállt el mellettünk, ami évmilliók óta úton lehet. Egy űrhajó vagy űrállomás darabkája, burkolat vagy vázelem, amire valószínűleg rárakódott út közben némi por és jég.
A világűr valószínűleg tele van az elmúlt évmilliókban, évmilliárdokban működött különféle civilizációk hátrahagyott roncsaival, szemetével. Nyilván a jövőben számos bolygón, holdon fogunk mindenféle épület maradványokat, lezuhant űrhajó vagy űrszonda törmelékeket is találni, nem csak a Naprendszerben, hanem azon túl is, mindenfelé.

Visceroid 2021.01.24. 18:56:03

Na, akkor lassan bejelentik, hogy mégis vannak földönkívüliek? Mostanában egyre többet hallani erről is. Nem mintha bárkit is meglepne. A mai világban már olyan mindegy....

gtri 2021.01.24. 18:56:10

"A Tejútrendszer több tízmilliárd Föld nagyságú bolygónak ad otthont, ahol hasonló a felszíni hőmérséklet, mint nálunk. Mindent egybevetve, galaxisunk kétszázmilliárd csillagának nagyjából egynegyede körül kering a Földhöz hasonlóan lakható bolygó, amelyek felszíni körülményei lehetővé teszik a folyékony víz megjelenését és az általunk ismert élet kémiai feltételeinek kialakulását. Ha vesszük ezt a rengeteg bolygót – ötvenmilliárdot csak a mi galaxisunkban! –, ahol az életet a Földhöz hasonlóan lehetővé tevő körülmények jellemzők, akkor nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy máshol is kifejlődtek intelligens lények."
------------------------
Richard Dawkins írja a "Vak órásmester" című könyvében (Hangsúlyoznom kell, hogy Dawkins maga is valószínűsíti, hogy máshol is van élet a világegyetemben, de nagyon kritizálja a "ha a Földön létrejött az élet, akkor más hasonló bolygókon és létre kellett jönnie" érvelést):

"Ha az élet kialakulása csakugyan annyira valószínűtlen esemény, hogy az élet csupán egyetlen bolygón jött létre a világegyetemben, akkor ez a bolygó a mi bolygónk. Azt a tényt tehát, hogy a Földön van élet, nem használhatjuk fel annak a következtetésnek a levonására, hogy az életnek elég valószínűnek kell lennie ahhoz, hogy egy másik bolygón is kialakuljon. Az efféle érvelés körkörös lenne."

Dawkins a posztban is idézett logikai érvelést kritizálja és szerintem jogosan.

Arthur Arthurus 2021.01.24. 19:07:40

@gtri: Részemről nem tudom elképzelni, hogy ne létezne élet máshol is. Számtalanszor kiderült már, hogy nem vagyunk annyira egyediek semmilyen szempontból, és persze nincs rá bizonyíték, de egyszerűen a valószínűség is az ellen szól, hogy egyedül lennénk. Viszont úgy vélem, hogy az élet akár milliárd évekkel ezelőtt is létezhetett, egy olyan bolygón, amelyen mára a természeti körülmények vagy az élet velejárója miatt kihalt lett, amit egy aszteroida vagy bármi más semmisített meg, és létezhet olyan is, ami épp most van csak kialakulóban valahol. És nem feltétlen intelligens élet, lehet csak a mikrobák, baktériumok, egysejtűek szintjén, de létezik már nagyon régóta valahol.

Szerintem nálunk sokkal fejlettebb csak nagyon-nagyon kevés lehet, egyszerűen azért, mert úgy vélem, hogy ebben az univerzumban legalábbis (amennyiben a multiverzum elmélet helyes) az élet, legalábbis az intelligens élet velejárója önmagunk kipusztítása is. Lehetnek viszont olyan fajok, amelyek egy krízis határán nagyon kemény eszközökkel és talán maréknyian, de túlélték a saját kipusztulásukat, és azóta csak tovább fejlődtek saját lényüket, intelligenciájukat és tudományukat, technológiájukat tekintve is.

Persze minderre semmi bizonyíték. De épp annyira hibás kiindulni abból a feltételezésből, hogy csak mi élünk, csak itt van élet, mint abból, hogy a kreacionizmus valós. Ugyanabból az elvakultságból fakad mindkettő. Még egyszer hozzáteszem, ez az én véleményem, nem vagyok szakember, csak egyszerűen érdekel a téma, és a szakemberek sem tévedhetetlenek persze :) Avi Loeb könyve mindenesetre nagyon izgalmasnak tűnik, mert simán lehet, hogy semmi lényeges nem volt, de lehet, hogy mégis. :)

RzxN 2021.01.24. 23:18:44

Hemzseg odakint az élet, a Föld történetének is részesei ill. megfigyelői nálunk jóval fejlettebb civilizációk.
Nem értem miért probálják a végtelenségig titkolni, nem hiszek ebben a pánikot okozna dologban.
Örülnék ha még az én életemben bekövetkezne a nagy bejelentés.

nyelv-ész 2021.01.24. 23:19:12

Egyes szimulációk szerint a galaxisunkban valahol 3 és 10 között lehet azoknak a bolygóknak a száma, amelyeken a földihez hasonló élet létrejött, és akár magasabb rendű életformák is kialakulhattak. De ha nagyvonalúan ezt a számot 1000 körülire emeljük, még akkor is van egy óriási akadálya a kapcsolatfelvételnek: a távolság.
Ettől még nem kizárható, hogy valaha járt a Földön idegen civilizáció, csak éppen nagyon kicsi az esélye.

gtri 2021.01.25. 00:07:02

@Arthur Arthurus:

"De épp annyira hibás kiindulni abból a feltételezésből, hogy csak mi élünk, csak itt van élet, mint abból, hogy a kreacionizmus valós."
-------
Dawkins csupán annyit mond, hogy abból, hogy a Földön van élet nem következik, hogy a Földhöz hasonló bolygókon szintén kialakul az élet.A "ki kellett alakulnia máshol is, hiszen kialakult a Földön" érvelés helytelen, tudománytalan. Körülbelül annyira lenne tudományos, mint azt mondani: Ha Eurázsiában kifejlődtek a lovak, akkor Amerikában is ki kellett fejlődnie a lovaknak. Nos, az amerikai kontinensen nem fejlődtek ki a lovak. A spanyol hódítók vitték be a lovakat, addig az indiánok nem találkoztak ilyen állattal. De hát miért nem fejlődtekl ki a lovak a Föld egyik kontinensén, miközben kifejlődtek a másikon?

Dawkins nem az "élet csak a Földön létezik" álláspont mellett érvel. Csupán rámutat, hogy nem logikus a posztban is bemutatott érvelés. A posztban bemutatott érvelés, bár népszerű, de tudománytalan, logikátlan.
Dawkins elkötelezett evolucionista és bemutatja, hogy mekkora szellemi teljesítmény van az evolucionizmus mögött. Éppen ezért bosszantja, ha hibás érveléssel találkozika a biológia területén.

rinoceros 2021.01.25. 00:07:10

"A tanulmány lényegében igazolta azoknak a parányi, de nagy tömegben előforduló becsapódásoknak az alakformáló erejét, amikkel egy aszteroida találkozik az útja során. A folyóparti kavicsokon szép gömbölyded formákat látunk, de az űrbéli sziklák sokkal szabálytalanabbak, krumpliszerűbbek. Domokosék kutatásai szerint azért, mert a sok mikrometeor, ami egy kisbolygónak ütközik, nem lecsiszolja, hanem éppen hogy felnagyítja az aszteroidák tökéletlenségeit, és előbb-utóbb kialakul egy vagy több él. Domokosék készítettek egy átlagoló kopási modellt, ami azon a feltételezésen alapult, hogy az aszteroidákat folyamatosan bombázó, nagy sebességű mikrometeorok véletlenszerű irányúak, vagyis bármelyik irányból ugyanolyan valószínűséggel érkezhetnek. A modell éppen olyan, nagy és viszonylag lapos területekkel, határozott élekkel rendelkező, krumpliszerű objektumokat adott ki, mint amilyen aszteroidákat látunk – legalábbis a Naprendszerben.
A magyar kutatók nyolc éve azt is megnézték, mit jósol a modell az aszteroidák további kopására, és elnyújtott formákat kaptak. Ezért csapott a homlokára Domokos, amikor meglátta az Oumuamuáról készült fantáziarajzot. „Annak idején ezt nem írtuk le, de ha még tovább megyünk a modellel, konkrétan ceruzaformát kapunk, éppen olyasmit, mint az Oumuamua alakja
– fogalmaz a professzor. „Az aszteroidáknak a Naprendszerben nincs elég idejük, hogy ilyenné kopjanak, mert előbb-utóbb egy nagyobb testtel ütköznek és eltörnek. A csillagközi tér viszont ritkább, kevesebb végzetes dolog akad egy ottani kisbolygó útjába, miközben mikroütközések folyamatosan érik.”
index.hu/tudomany/2017/12/18/oumuamua_aszteroida_magyar_kutatas_gomboc_csillagkozi/

Mad Marx 2021.01.25. 08:36:26

Ha a földönkívüliek tényleg annyira intelligensek, akkor miért mindíg a legostobább embereket viszik el?

Első mohikán 2021.01.25. 08:36:47

@steery: Érdekes meglátás. Ez magyarázatot adhatna arra, hogy miert nem állt meg, fordult felenk, hogy megvizsgáljon minket, hiszen mi másért repülgetne az űrben egy ertelmes lények alkotta valami? De nem tette, hiszen csak egy roncs.
Kezenfekvőnek tűnik, talan túl kézenfekvőnek.
Mindenestere ugyanezekre a problemákra meg mindig jobb magyarázat -Occam borotvája, ugye- az aszteroida, aminek a fura alakját a rá ható árapalyerők formaltak ilyenre.

Első mohikán 2021.01.25. 08:36:53

Az rendellenes(nek tűnő) alakjara már régen magyarázatot találtak.

www.csillagaszat.hu/hirek/miert-hasonlit-egy-szivarra-a-csillagkozi-terbol-erkezett-oumuamua-alakja/

A pályájában pedig semmi rendkívüli nincs, ilyne egy csillagközi térből erkező égitest -amikből szintén milliárdnyi van- útvonala.
Sajnos nem idegen civilizació alkotta szonda vagy űrhajó, ha az lenne, akkor rendellenesen, extrém módon változtat(gatta) volna a haladási irányát ÉS sebességét, hiszen bizonyára talált volna a rendszerünkön közelebbi vizsgálatra utaló nyomot....
De nem tette, hanem tovarobogott, mint minden tisztességes aszteroida.
Ez van sajnos. Varjuk a következőt!

kunzoo 2021.01.25. 09:18:43

Szóval az író alapvetésa az hogy ahol lószar van, verébnek is kell lennie.

octy 2021.01.25. 09:57:02

@Első mohikán: erről a tárgyról azt írták hogy a Napot elérve felgyorsult.

Kedélyes Paraszt 2021.01.25. 11:00:40

@octy: sima liba, beszart tőlünk, és eliszkolt. Ilyen sebességgel, amivel haladt, elég sokáig utazhatott a zűrben még a legközelebbi csillagtól is.

Arthur Arthurus 2021.01.25. 12:28:27

@gtri: Ismerem és tisztelem is Dawkins munkásságát, de szerintem itt az érvelési hiba ugyanúgy fennállhat mindkét oldalon. Nem azért feltételezem, hogy van élet máshol is, mert itt van, hanem azért, mert matematikailag jóval kisebb az esély rá, hogy máshol nincs, ha itt van. Az más kérdés, hogy intelligens élet-e, őszintén szólva annak a létében sem vagyok egyáltalán biztos, elnézve az itteni életet...) Szerintem Occam borotvája ebben az esetben Dawkins ellen szól, mivel hibás feltételezésen alapszik a feltételezése, miszerint azért kell hogy legyen máshol, mert itt van. Nem. Azért, mert matematikailag sokkal nagyobb az esély arra, hogy van máshol is. Más az ok-okozat, és a matematika és a valószínűség ellen érvelni nagyobb hiba, főleg, hogy más nincs a kezünkben.

Ettől függetlenül én sem gondolnám, hogy valóban földönkívüli élet által létrehozott jármű vagy ilyesmi lett volna, és azt sem, hogy valaha is találkozunk földönkívüli lényekkel, de mint elmélet, érdekes, és el lehet vele játszani, ahogyan azzal is, mi történik a társadalommal, ha egyik napról a másikra valamilyen okból megszűnik az áram. Ez utóbbi valószínűbb (akár szándékos támadásról beszélünk az okoshálózatok ellen, akár EMP-bomba hatásáról pl.), hogy megtörténik, mint az, hogy valaha földönkívüliekkel kommunikálunk vagy egyáltalán a jelét megtaláljuk.

steery 2021.01.25. 15:41:17

@Első mohikán: Lehet, hogy csak egy aszteroida. Valami kemény fémből készült lávatömb, ami hosszúkás formában szilárdult meg, aztán kirepült valahogy az űrbe. De az Occam elv használata ez esetben nem jó ötlet, mert eléggé valószínűtlennek tűnik, hogy egy ilyen hosszúkás tárgy természetes eredetű legyen. Milyen árapály erők? Ez a tárgy a mélyűrből jött, ki tudja, hány millió vagy milliárd éve van úton és nem valószínű, hogy ez idő alatt sok nagy tömegű égitest mellett elhaladt volna, amik árapály hatást gyakoroltak volna rá. Pont olyan módon, hogy ne ketté törjön, hanem megnyúljon. Az Occam elv szerint sokkal valószínűbb, hogy ez egy űrjármű roncsdarab.

Hegge Balázs 2021.01.25. 15:41:31

Lehet túl sok Alien filmet láttam, de nem biztos hogy okos dolog más életformákat keresni, mert a végén belefutunk vmi okosságba. Aztán meg is jöttünk.

Mivel a világegyetem végtelen, ezért az élet kialakulására való esély is végtelen. Elképesztő méretek és távolságok vannak odakint. Emberi ésszel felérni megérteni is nehéz.

De nagyot tud lökni az úr az ajtón 2021.01.25. 17:51:41

a magyar ballibsik miatt nem keresik velünk a kapcsolatot a földönkívüleik

Sequoyah 2021.01.25. 19:08:15

Komolyan az az egyik fo erv, hogy az "univerzum nagy"? Ez igy nagyon gyenge erv. Persze hogy nagy, de a praktikusan elerheto tavolsag az eleg kicsi, es egyaltalan nem biztoz hogy az intelligens elet eleg gyakori ahhoz hogy elerheto tavolsagban talaljunk egyet.
Hogy az univerzumban, mas galaxisokban van-e elet az szamunkra gyakorlatban mindegy...

Es ez a kerdes fuggetlen ettol a jelensegtol...

A masik erv mar egy fokkal erosebb. De fura palyaju egitesttel mar sokkal talalkoztunk, es eddig mindig volt termeszetes magyarazat, nincs egyelore okunk azt feltetelezni hogy itt ne lenne. Ami most kulonleges az inkabb csak az hogy nincs lehetosegunk tovabbi megfigyelesekre, ezert igencsak reszleges informacioink vannak, es tobbet mar sosem fogunk tudni. Szoval talan sohasem lesz magyarazat. Hipotezisek viszont vannak, szoval tudjuk magyarazni a mozgasat, viszont tovabbi megfigyelesek hijan bizonyitani mar nem tudjuk hogy melyik hipotezis a helyes.
De csak azert mert nem tudjuk hogy a sok lehetseges termeszetes magyarazat kozul melyik a helyez, meg veletlenul sem jelenti azt hogy egyik se lenne az...

Egyebkent egy kontroll nelkul bukdacsolo objektumrol beszelunk, szoval furcsa lenne ha a sajat mozgasat nem tudna stabilizalni, de azert a nap korul tudna kormanyozni... Szoval ha mesterseges is, valoszinuleg mar inkativ...

Utobbihoz hozzatennem, hogy ha valaha is talalkozunk mesterseges, nem foldi eredetu eszkozzel, az valoszinuleg egy mar reg elfeledett/elpusztult civilizacio eszkoze lesz. Mint ha a mi Voyagerunket talalna meg evmilliok mulva valaki par csillaggal odebb. Szoval HA talalnank egy ilyen mesterseges objektumot, akkor az ehhez hasonloan nezne ki. Viszont valoszinnuleg sokkal tobb furan mozgo termeszetes objektumot fogunk talalni mire egy mesterseges is a horgunkra akad...

Sequoyah 2021.01.25. 19:08:23

@Arthur Arthurus:
Sajnos a statisztikaban 1 pelda az nem pelda. Az univerzum elmeletben jo esellyel vegtelen (lehet vegtelen terben, idoben, multiverzum, ciklikus univerzum stb...). Szoval az hogy mi letezunk az jelentheti azt is hogy minden csillaghoz tartozik egy civilizacio, de eppen azt is jelentheti, hogy a belathato univerzumunkban mi vagyunk az egyetlen, de akar meg tobb univerzumon keresztul is ritkasag lehet az intelligens elet.

Barmifele becslest a valoszinsegre akkor adhatunk, ha vagy talalunk legalabb 1 masik eletet, vagy reszleteiben megertjuk az elet kialakulasat, es a mechanikat ismerve adunk ra becslest.

Es egyebkent oriasi kulonbseg van akozott hogy eletrol beszelunk (akar egy amoba), vagy csillagkozi kommunkaciora kepes intelligens eletrol.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2021.01.25. 19:08:32

@steery: Leírták fent, hogy a mikrometeoritok állandó bombázása miatt minden aszteroida egy krumpli alakját veszi idővel fel. Ez az alakzat úgy erodálódik, hogy egyre jobban elvékonyodik. Nem megnyúlik, egyszerűen csak így kopik el. Egy idő után az alakzat kettétörik. Mi úgy tűnik, az "utolsó pillanatban" láttuk meg, a lecsiszolódás után, de még a kettétörése előtt.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.01.25. 19:55:30

@De nagyot tud lökni az úr az ajtón: Tévedsz. Azért nem kommunikálnak, mert matyi azt is teleszemetelné.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.01.25. 21:03:45

@Sequoyah: "Szoval az hogy mi letezunk az jelentheti azt is hogy minden csillaghoz tartozik egy civilizacio, de eppen azt is jelentheti, hogy a belathato univerzumunkban mi vagyunk az egyetlen, de akar meg tobb univerzumon keresztul is ritkasag lehet az intelligens elet"

És még nem is vettük az idő tényezőt...ha egy időben élünk, találkoznánk? Ha nem, legfeljebb a nyomokat találhatnánk.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.01.25. 21:03:55

@Arthur Arthurus: az értelmes élet véletlenek sorozatának eredménye.
Naptávolság
Hold
Maga a csillag
Kruyper öv
magnetoszféra
de még a víz mennyisége, a szárazulatok mozgása is determinálja.
És akkor még nem beszéltünk a napkitörések erejéről és időzítéséről,
a meteorológiai változásokról.
Mit hagytam ki?
Ja, rengeteg dolgot.
Az értelmes élet kialakulása pedig megáll a majmok , madarak, stb eszközhasználatánál, hacsak nem jön néhány véleten egybeesése....

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.01.25. 21:04:00

@janos_3: igazad van. Egy űrhajó sosem lesz szivar alakú. Minek? Hogy áramvonalas legyen?

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.01.25. 21:04:03

@steery: nem. Semmi nem támasztja alá a mesterséges eredetet.
Egy űrhajó nem szivar alakú .
Sokkal inkább fánk, ami a tengelye körül forog.
Gravitációs térben minden felgyorsul.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.01.25. 21:04:16

@steery: nagyon valószínűtlen, hogy egy ilyen formájú tárgy mesterséges legyen. Egy űrhajónál semmi nem indokolja a szivar alakot. Egy űrhajó nem kell, hogy áramvonalas legyen. Ezzel szemben a tengelye körül kéne forognia, hogy mesterséges gravitációt hozzon létre. Tehát valószínűbb egy fánk forma, ami haladási irányára merőleges kiterjedésű.

Minden tárgy felgyorsul, ha gravitációs térbe jut, ez sem új.

Sequoyah 2021.01.25. 23:02:21

@Igazamvanvagyigazamvan?:
Arrol nem is beszelve, hogy az emberi civilizacio evezredeken at fennalt ugy, hogy nem fejlodott tul sokat. Szocialis es gazdasagi egybeesesek sorozata kellett az ipari forradalomhoz.

Bar ahogy elnezem evmilliok/100milliok kellenek az intelligencia kialakulasahoz, es evezredek a technoligia civilizaciohoz, szoval az intelligencia lehet a szuk keresztmetszet valoban.

Maga az elet az nem feltetelnul nagy dolog, lehet hemzseg a galaxisunk, csak mind primitiv.

Sequoyah 2021.01.25. 23:16:54

@Igazamvanvagyigazamvan?: Az ido ebben mar benne van. Az altalam emlitett extrem esetben a belathato univerzum teljes 14 milliard everol beszelek, hogy akar egyedul lehetunk.

Ugye azt tudjuk, hogy barmi ami nem lehetetlen, barmilyen kis valoszinusegu is, biztosan megtortenik vegtelen sok idot es teret adva neki. Az univerzum pedig gyanusan vegtelen (valamilyen modon). Szoval extrem esetben az intelligens, urbe feljutni kepes civilizacio lehet minden trillard evben alakul ki 1x, es az az 1 akkor nyilvan mi vagyunk.

Persze nem hiszem hogy ennyire ritka lenne, de azert jo tisztaban lenni a lehetseges vegletekkel, mielott kijelentjuk hogy biztos sok helyen van elet csak mert mi is letezunk...

Sequoyah 2021.01.25. 23:17:04

@Igazamvanvagyigazamvan?:
"Minden tárgy felgyorsul, ha gravitációs térbe jut, ez sem új."

Csakhogy ma mar tupontosan ki tudjuk szamolni hogy hogyan is kene egy ilyen testnek gyorsulnia a nap korul. Tobb 100 muholdat lottunk mar fel a fold gravitacios teren kivulre, szoval ebben van gyakorlatunk. Es ez a test pont nem ugy gyorsul ahogy kene neki...
Persze ez sem peldatlan, tudjuk hogy ha pl egy ustokos a nap hohatasa miatt gazokat ereszt ki magabol, ez hasonlokeppen modositja a palyajat. Csak ez esetben nem talaltak erre trivialis jelet.

kunzoo 2021.01.26. 09:51:17

@Sequoyah:
A mostani felfedezések szerintem azt sejtetik hogy jó esély van életre máshol is. Pl. vizet találnak ott is ahol nem hitték volna. Szinte nagyságrendekkel több bolygót találnak mint amire korábban számítottak. A Földön is felfedeznek életet ott ahol korábban nem hitték. Pl. Fortyogó, savas vulkáni tavak, Antarktisz jege alatt. Szóval ne a szobahőmérsékletre gondoljunk elsősorban. Ráadásul a Földet már maga az élet formálta olyanná amit ismerünk. A kezdetekkori klímát a ma ismert élőlények túlnyomó része nem élhetné túl. Ezért szerintem nem is olyan könnyű meglátni azt az állapotot egy bolygón ami alkalmassá teszi az életre.
Az is jó kérdés, ha Einstein világa általános az Univerzumban, akkor Darvin törvényei is általános érvényűek? Az intelligens élet oly rövid időpillanat az Univerzum történetében hogy kicsi esély van rá hogy lássuk. Arról nem is beszélve hogy ami távol van tőlünk, annak egy múltbéli állapotát látjuk. Nem a jelenét. Ha van egy másik értelmes civilizáció, lehet épp ma állapítja meg hogy a frissen megfigyelt, 1 földtömegű bolygó, mely 1 napotömegű csillag körül kering, alkalmatlan az életre mert izzó láva borítja a felszínét. Tehát ha a
Univerzumban egyszerre vált alkalmassá a környezet az életre, egymás múltját látjuk csupán.

Négyes_ 2021.01.26. 09:51:19

A mesterséges létrehozást (vagy eredetet) több tényező is alátámasztja (a pálya és sebesség-változások mellett is). Amin érdemes elgondolkodni: miért utasítjuk el egyből a szokványostól eltérő dolgokat, mondván: "nem lehet idegen civilizáció sokkal inkább aszteroida, hiszen egy űrhajó nem ilyen".

Ez pont olyan, mintha most egy helikopter visszamenne az őskorba és meglátná azt egy előember, aki azt gondolná: "ez nem lehet ember alkotta dolog, sokkal inkább egy óriási szitakötő, hiszen amit ember készít az nem ilyen (hanem kőbalta, kés, vagy bot)".

Ha túl nagy a civilizációs, fejlettségbeli különbség, akkor nem is foghatjuk fel egy több száz (vagy ezer) évvel előttünk járó kultúra eszközeit.

Az Oumuamua majdnem biztosan idegen civilizáció terméke, amit először Avi Loeb fejtett meg és amely tényt minden bizonnyal jónéhány évtized múlva mások is bizonyítani fognak. A kérdés: honnan jött és jön e onnan még más idegen objektum is?

odamondó 2021.01.26. 09:51:24

A legveszélyesebb szerintem a földönkívüli életbe vetett hit. Elveszi az emberek figyelmét a valós itteni saját problémáinkról. A másik, hogy ha kiderülne van másik akár intelligensebb élet mint a miénk akkor mindenki onnan várná a megmentést. Ez olyan mint amikor sokan Magyarországon az EU-tól vagy az USA-tól várják a külső beavatkozást és a korrupció felszámolását.

Sajnos a saját problémáinkat magunknak kell megoldanunk.

Első mohikán 2021.01.26. 10:24:46

@steery: Én is, mas is linkelte be mar a magyarázatot az alakjára. Termeszetes úton keletkezett es formálódott ilyenre. Görgess feljebb/lejjebb.

Első mohikán 2021.01.26. 10:24:50

@octy: Hintamanővernek hívják, mi is kihasználjuk ezt a jelenséget a szondáinkkal a bolygókat használva, hogy irányt es nagyobb sebesseget valtsanak.
Az lett volna rendkívüli, ha nem gyorsul fel.

Kedélyes Paraszt 2021.01.26. 11:57:45

@Első mohikán: igen, hintamanőver. Erre a mi kezdetleges technológiánk miatt van szükség. Ha viszont valaki elevickélt ide jónéhány fényévről, annak valószinűleg ilyen dolgokat már nem kell alkalmaznia. A jelenlegi sebessége mellett még lenne értelme, de ez azt jelentené, hogy tényleg évmilliókat utazhatott, ergo max valami Voyager szerűség lehet. Ha más sebességi tartományokból lassult le itt a határon, akkor meg semmi jelentősége nincs a hintának.

midnight coder 2021.01.26. 11:57:49

@janos_3: "ha ez tudományosan megalapozott felfedezés lenne, akkor nem egy könyvből értesülnénk róla, hanem már rég elfogadott lenne."

Ja. Mert minden ami tudományosan megalapozott, már rég elfogadott. Ergo a tudomány semmit nem fedez fel napjainkban, mert csak az megalapozott amit már régen elfogadtak. Más bolygón pedig nyilván azért nincs élet, mert Isten csak ide teremett. :-)

A tudomány szerintem pont azért fogadja el nehezen a földönkívüli civilizáció létét illetve ide látogatását, mert a tudósok nagy része a zsidó-keresztény kultúrkörbõl érkezik, nagy részük pedig vallásos is.

midnight coder 2021.01.26. 11:57:56

@odamondó: Azt szerinted mibõl gondolja bárki is, hogy egy nálunk intelligensebb földönkívüli élet egy szalmaszálat is keresztbe tenne a mi megmentésünkért ? Simán lehet, hogy a galaktikus Mónika-show résztvevõi vagyunk, és az E.T.-k minden nap azon röhögnek egymás közt, hogy ma épp milyen balfaszságot csinált az emberiség.

steery 2021.01.26. 11:58:05

@Első mohikán: Igen, anno olvastam ezeket a magyarázatokat és csak azt tudom rájuk mondani, hogy hiszi a piszi. Mese habbal az egész. Totál erőltetett komolytalanság. Ennél már az is sokkal hihetőbb lenne, ha azt állítanánk, hogy az égitest egy gigantikus cseppkő darabja, ami valahogy kirepült az űrbe.

Kedélyes Paraszt 2021.01.26. 13:24:57

@midnight coder: játdszunk el a gondolattal. Tényleg ET-k röhögnek rajtunk. Ez azt jelentené, hogy legalább 1>= bolygón van olyan élet, ami képes hatalmas távolságok megtételére. Szerintem ez feltételez olyan intelligenciát, ami nem csak a saját életterük, hanem más, idegen bolygók életterét is védeni szeretné. OK, DE! hogyan lehet megtalálni galaxisok 100 milliárdjai között, galaxisonként több 100 milliárdnyi csillag közül épp a Földet? És ekkor még nem is biztos, hogy nagyságrendileg jó számokat mondtam. Mi olyan csepp vagyunk a tengerben, aminek a mérete fel sem fogható. Lásd még: en.wikipedia.org/wiki/Hubble_Ultra-Deep_Field
Miről beszélünk? Borotválhat itt Occam, de minek?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.26. 14:15:54

"galaxisunk kétszázmilliárd csillagának nagyjából egynegyede körül kering a Földhöz hasonlóan lakható bolygó, amelyek felszíni körülményei lehetővé teszik a folyékony víz megjelenését és az általunk ismert élet kémiai feltételeinek kialakulását."

Ez tudomásom szerint erős túlzás. Kezdjük rögtön azzal, hogy a meglehetősen gyakori kettőscsillagok körül nem lesznek hosszú ideig stabil bolygópályák, még kevésbé nagyjából állandő hőmérsékletűek.

Aztán a galaxis középpontja felé haladva egyre közelebb vannak egymáshoz a csillagok, tehát egy szupernóvarobbanás sokkal több életre alkalmas bolygón oltja ki az életet.

Na meg csak a mi Napunkhoz hasonló, esetleg annál is kisebb vagy csak picivel nagyobb csillagok körül alakulhat ki élet, mert a nagyobb tömegű csillagok élettartama egyszerűen túl rövid.

Az is igaz persze, hogy jelenleg inkább csak a nagyobb tömegű exobolygókat tudjuk észlelni, a Földhöz hasonlő tömegűeknek valószínűleg csak a jóval kisebb hányadát. Ahogy az is igaz, hogy mind a fedési módszerrel, mind a radiális sebességváltozáson alapuló módszerrel csak az exobolygók egy kisebb hányadát tudjuk észlelni. Igen tanulságos a Wikipedia alábbi oldalán látható grafikon a detektálási módszerekről:

en.wikipedia.org/wiki/Methods_of_detecting_exoplanets

Dawkinsnak igaza van abban, hogy a földi élet puszta léte nem lehet érv amellett, hogy máshol is kialakulhatott az élet. S bár mi kizárólag a földi életet ismerjük, és fogalmunk sincs arról, miféle más alapon, milyen más körülmények között alakulhat még ki élet, erősen valószínűtlen a miénknél sokkal alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten élet kialakulása. Ahogy az is valószínűtlen, hogy a szénen kívül más alapon létrejöhetett élet, tekintve a szén rendkívüli vegyületalkotó képességeit.

Azonban van itt egy más dolog is. Jelenleg elképzelni sem tudjuk, miként fejlődhetett ki spontán, természetes módon egy olyan bonyolult önszervező molekula, mint pl. a DNS. Ennek a valószínűsége valószínűleg valahol a nulla és a zérus között lehet, KIVÉVE akkor, ha az anyag tulajdonságai és az ezeket alakító természeti állandók és törvények ezt lehetővé teszik. Gondoljunk csak a szén tulajdonságaira (hányféle vegyületet képes létrehozni) és a triple-alpha processre, ami egyáltalán lehetővé tette a szén nagy mennyiségben való keletkezését. Ha azonban az anyag tulajdonságai mintegy előre predesztinálják a magasabb szintű önszervező molekulák létrejöttét, akkor az lesz erősen valószínű, hogy ez igen sok más helyen is megtörtént ill. meg fog történni.

Max. azon lehet elmélkedni, hogy ha igaz a húrelmélet bármelyik verziója, akkor létezhetnek olyan univerzumok, amelyek a miénktől kisebb-nagyobb mértékben eltérő fizikai törvényeik miatt kevésbé alkalmasak - vagy éppen a miénknél is alkalmasabbak - az élet kialakulására.

@rinoceros:

Abszolút logikus érvelés. Ha minden irányból azonos mértékben érik az aszteroidát mikrobecsapódások, akkor nem nehéz belátni, hogy a kezdeti aránytalanságok egyre nőnek. Egy 100m hosszú és 50m átmérőjű, henger alakú testből 40 méternyi kopás után lesz egy 60m hosszú és 10m átmerőjű test.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.26. 14:15:59

@Első mohikán:
@Kedélyes Paraszt:

A hintamanőver csak olyan égitestek közelében használható sebességnövelésre, amelyek egy csillag körül keringenek, vagyis rendelkeznek hozzánk képest sajátmozgással. Egy a Földről a Nap felé küldött űreszköz csak irányváltoztatásra használhatja fel a Napot, sebességnövelésre nem, hiszen a Naprendszer minden égitestjének sebességét (velocity) a Naphoz viszonyítjuk.

Csillagközi viszonylatban elképzelhető a Nap felhasználása hintamanőverhez, de csak akkor, ha a kiindulási ponthoz vagy a célponthoz képest a Nap rendelkezik számottevő sajátmozgással. Egyébként inkább csak irányváltoztatás lehetséges.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.26. 17:33:13

@nyelv-ész:

"De ha nagyvonalúan ezt a számot 1000 körülire emeljük, még akkor is van egy óriási akadálya a kapcsolatfelvételnek: a távolság."

A másik akadály az idő. A földi civilizáció párezer éves. Mi van, ha az általad említett 1000 néhányszor tíz- vagy százmillió évvel előttünk jött létre (és már ki is pusztult), vagy éppen ennyivel utánunk fog létrejönni?

Kedélyes Paraszt 2021.01.26. 17:33:22

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Én csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy ha valaki eljön hozzánk, akkor neki nincs szüksége hintára, elvégre rendelkeznie kell olyan technológiával, ami ezt nem teszi szükségessé. Vagy ha nem, akkor ő egy Voyager szerű technológia, amit csak úgy kilőttek a zűrbe néhány 1000 millió évvel ezelőtt ugyebár, lesz ami lesz alapon. És ekkor még csak a szomszédból idult el. Abból, az általam linkelt wikis cikkben levő BÁRMELYIK galaxisból a büdös életbe nem ér ide semmi. Ha belegondolunk, és figyelembe vesszük az univerzumunk korát, a mi jelenlegi technológiánkkal soha nem fogunk kapcsolatot teremteni senkivel sem. Ha léteznek is kb hasonló fejlettségi szinten levő lények bárhol is, ők is csak álmodhatnak erről, soha nem is fogunk tudni egymásról.

Billy Hill 2021.01.26. 17:33:28

@odamondó: "Sajnos a saját problémáinkat magunknak kell megoldanunk." - Most akkor a 22-es választásokkal sem fognak segíteni...?! ;-)

Exploiter 2021.01.26. 17:33:31

Hogy a galaxisban rajtunk kívül épp van, rég kialakult, vagy ki fog alakulni valamilyen magasabbrendű életforma, annak az esélye szinte 1.
Azért, mert egyszerűen túl nagy az időtáv és túl nagy a galaxis ahhoz, hogy ez ne történjen meg.
Az, hogy pont most, pont ott és pont úgy, hogy tudjunk is egymásról, szinte 0.
Azért, mert egyszerűen túl nagy az időtáv és túl nagy a galaxis ahhoz, hogy ez megtörténjen.

Sequoyah 2021.01.26. 17:33:33

@odamondó:
"A másik, hogy ha kiderülne van másik akár intelligensebb élet mint a miénk akkor mindenki onnan várná a megmentést. "

Vagy eppen ellenkezoleg. Egy ismeretlen kulso ero ellen inkabb hajlamosak osszefogni az emberek, mert megijedunk toluk.
Vagy legalabb is szimplan csak kapna ezaltal egy kezzelfoghato celt az urkutatas es a tudomany. A mainal nem sokkal fejlettebb technologia mar akar kepes is lehet kimutatni, ha egy kozeli exobolygo elheto legkorrel es novenyzettel rendelkezik. Lehet kapna hirtelen 100milliardokat project hogy legalabb egy szondat odakuldjunk ami nem 10000, hanem egy emberolto alatt odaer.

Ez az "onnan varna a megmentest" dolog csak onnantol mukodne, miutan mar kapcsolatba leptunk egy ilyen civilizacioval, es kialakult egy bizalom. Addig csak felelem lesz.

Sequoyah 2021.01.26. 17:33:36

@steery: Sok ember nem eleg kepzett hogy megertse a magyarazatokat, es akkor vagy hiszi vagy nem. De folosleges kommentet irnod arrol hogy te valamihez nem vagy eleg okos, csak magadat teszed komolytalanna vele.

Ha van valami konkret logikus erved a fenti magyarazat ellen, akkor ird le. Ha viszont csak buta inzultusokra telik, akkor inkabb maradj csondben.

Sequoyah 2021.01.26. 17:33:38

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

" Jelenleg elképzelni sem tudjuk, miként fejlődhetett ki spontán, természetes módon egy olyan bonyolult önszervező molekula, mint pl. a DNS."
Ezzel a kijelenteseddel most szepen semmisnek tekintetted a mai tudomany egy jelentos reszet, csak azert mert nincs benne meg a tankonyvekbe.
Mar ma is ismerunk a DNS-nel egyszerubb molekulakat amik kepesek lemasolni magukat. Illetve mar ma is ismerunk spontan kialakulo aminosavakat es komplexebb molekulakat. Persze a ketto kozott meg nem ismerunk minden lepest, de abszolut el tudjuk kepzelni, vannak hipoteziseink.

Az hogy nem tudunk meg mindent, nem jelenti azt hogy semmit sem tudunk. Az ollo evrol evre zarul.

Sequoyah 2021.01.26. 17:33:41

@De_Wer:
"miért utasítjuk el egyből a szokványostól eltérő dolgokat, mondván: "nem lehet idegen civilizáció sokkal inkább aszteroida, hiszen egy űrhajó nem ilyen"."
Nem lett tudomanyosan elutasitva. Senki sem allitotta hogy bizonyitottan nem mesterseges. De nem ez a legkezenfekvobb magyarazat.

"Az Oumuamua majdnem biztosan idegen civilizáció terméke"
Majdnem biztosan NEM idegen civilizacio termeke. Majd ha radiojelekkel kuld udvozlo uzeneteket akkor lehet mondani hogy majdnem biztosan idegen civilizacio (esetleg foldi csalas). De az hogy fura az alakja es fura a palyaja az ennek kijelentesehez edeskeves. Nagyon sok fura dolgot lattunk mar amirol kiderult hogy termeszetes.
Ne ess bele az osszeeskuves-elmelet hivok tipikus hibajaba, hogy csak mert valami nem tokeletesen megmagyarazott, az egybol ufo...

Sequoyah 2021.01.26. 17:33:43

@kunzoo:

Valamifele primitiv eletre persze hogy komoly esely van. Ezt mar ertjuk annyira hogy feltetelezhessuk, hogy par alapveto feltetel teljesulese eseten par milliard ev alatt kialakul.
De az intelligencia es az urkutatas kialakulasa az nagysagrendekkel komplexebb, es egyaltalan nem olyan konnyu ra a valasz.
Szoval ha nekem kellene tippelnem, akkor azt mondom hogy eletet biztos talalunk par fenyeven belul, de akar mar a sajat naprendszerunkben. De nalunk fejlettebb, urjaro intelligens eletet nem talalunk a kornyezo 100, esetleg 1000 fenyeven belul, ahol meg van esely barmifele kommunikaciora.

Darwin torvenyei pedig vegtelenul egyszeruek es altalanosak, mint az 1+1, szoval mindenhol ervenyesek:
- Egy magara hagyott rendszer elonyben reszesiti a tartosabb dolgokat. Ha kesobb ranezel egy ilyen rendszerre, akkor csak azokat a dolgokat tudod megfigyelni, amik egyben maradtak. Amik instabilak, szetestek es megsemmisultek, azokat nem is latod. Tehat az univerzum preferalja a tulelni kepes dolgokat.
- Egy hosszu ideig fennmaradni kepes "dolog" vagy valtozatlan marad, vagy energia jelenlete eseten valtozik veletlenszeruen. Ami valtozik az vagy komplexebbe valik veletlenszeruen, vagy egyszerubbe. Ez is egy vegtelenul egyszeru primitiv szabaly.
Ha ez a ketto fenall, akkor kesz, van evolucio, es csak ido kerdese.

"Tehát ha a Univerzumban egyszerre vált alkalmassá a környezet az életre, egymás múltját látjuk csupán."
Igen, ezert is irtam, hogy praktikusan igazabol mindegy szamunkra hogy az univerzumban letezik-e valahol meg elet. Persze erdekel minket nagyon, ezert kutatjuk, de hatasa nem lesz a foldi eletre. Az a fontos, hogy a kozvetlen kornyezetunkben letezik-e ilyen, hogy barmifele kommunikacio lehetseges legyen.
Egy 10 fenyevnyire levo civilizacio eseten fizikailag nem lehetetlen hogy egy ember elete soran megjarjunk egy oda-vissza utat. 100-1000 fenyev eseten meg lehetseges hogy ha nem is ketiranyu kommunikacioval, de legalabb egy iranyban elkuldhessenek magukrol informaciot, peldaul a tortenelmukrol, tudomanyukrol stb...
Na az Andromeda eseten mar eleg eselytelennek tunik ez. Az is kihivas hogy egy Dyson-gombot meglassunk ot ilyen tavolsagbol, ami azert eleg extrem jele mar egy ertelmes civilizacionak.

]{udarauszkasz 2021.01.26. 17:33:45

A kerdes az, hogy miert olyan palyan mozgott, hogy az osszes belso bolygot egymas utan felfedezhette, es mi gyorsitotta fel a Naptol mar tavolodo szakaszban? (amikor lassulnia kellett volna?)
Ha tenyleg csak a jo oreg Kepler tolta vegig a kozmoszon, akkor nem lehetne kiszamitani, hogy honnan jott?

ZX 2021.01.26. 17:33:48

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Kezdjük rögtön azzal, hogy a meglehetősen gyakori kettőscsillagok körül nem lesznek hosszú ideig stabil bolygópályák, még kevésbé nagyjából állandó hőmérsékletűek."

Még jó, hogy ezt a Tatooine lakosai nem tudják. :D:D:D

ZX 2021.01.26. 17:33:50

@Kedélyes Paraszt: Egy dolgot felejtetek el. Az univerzum minimum 13 milliárd éves. Ha 2 milliárd év elment mire kifejlődött bárhol az élet, majd 5 milliárd év arra, hogy olyan fejlettek legyenek mint most az ember, további 1 milliárd év mire rájöttek, hogyan lehet gyorsan utazni az űrben, akkor is még 5 milliárd évük volt felkutatni más civilizációkat.

midnightcoder2 2021.01.26. 17:52:01

@Kedélyes Paraszt: Nem tudom miért köti mindenki automatikusan össze az intelligenciát az empátiával? Szerintem a legjobb indulattal is legfeljebb nincs összefüggés a kettõ között.

És hogy honnan tudhatja E.T. hogy hova kell jönnie röhögni? Egyrészt, akinek mélyebb ismeretei vannak tér, idõ, anyag, energia mibenlétérõl, mûködésérõl, annak akár jobb mûszerei is lehetnek. Másrészt, akár õk, vagy az õseik is hozhatták ide magát az életet. Nem magát az embert, de az elsõ DNS-sel bíró életformákat.

midnightcoder2 2021.01.26. 17:52:04

@Sequoyah: Ha egy rendszerben kialakult az élet és mûködik az evolúció, akkor szerintem idõvel kialakítja az intelligenciát is. Az evolúció során a fajok versenyeznek a túlélésért, és a bevethetõ különféle fegyverek között messze a leghatékonyabb az intelligencia. Egy állatnak több ezer év kell amíg kifejleszt egy olyan bundát mint ami a jegesmacinak van, míg egy embernek pár óra kell hogy megölje a jegesmacit, lehúzza a bundáját, és ruhát csináljon belõle.

gtri 2021.01.26. 18:23:06

@Arthur Arthurus:
"Ismerem és tisztelem is Dawkins munkásságát, de szerintem itt az érvelési hiba ugyanúgy fennállhat mindkét oldalon. Nem azért feltételezem, hogy van élet máshol is, mert itt van, hanem azért, mert matematikailag jóval kisebb az esély rá, hogy máshol nincs, ha itt van."

A kísérletek szerintem Dawkinst igazolják (eddig legalábbis).
Például kísérletekkel laboratóriumokban előállították más számtalanszor az őslevest, amiben aminosavak keletkeztek (az ősföld feltételezett légkörét szimulálták lombikban, energiát közöltek az eleggyel szikrák formájában és azt tapasztalták, hogy aminosavak -a fehérjék építőkövei- jöttek létre). De soha nem tapasztalták, hogy az építőkövekből fehérje született volna.
Aminosavakat találtak a meteoritokban is...rengeteg helyen felfedeztek szerves alkotóelemeket a világegyetemben. De soha, semmilyen kísérletben nem álltak össze a szerves alkotóelemek fehérjékké (pedig ott próbáltak optimális körülményeket teremteni). Vagyis az élet keletkezése eddigi tudásunk szerint nagyon ritka, szinte csodaszámba menő esemény. Ha nem az lenne, akkor ma nyüzsögnének a szakirodalomban a "lombikomban életett teremtettem" cikkek. Soha sehol nem sikerül még eddig elkapni azt a pillanatot, hogy létrejön egy önreprodukáló molekula.

"Nem azért feltételezem, hogy van élet máshol is, mert itt van, hanem azért, mert matematikailag jóval kisebb az esély rá, hogy máshol nincs, ha itt van."
A fenti mondatában feltételezi, hogy az élet nem egy különleges esemény, egy "teljességgel valószínűtlen, alig-alig előforduló" esemény hatására keletkezett a Földön. Ha azonban az élet egy "elképzelhetetlen véletlen" miatt jött létre, akkor a "matematikailag jóval kisebb az esély rá, hogy máshol nincs" kijelentés téves. Akkor valóban előfordulhat, hogy a Földön van élet, de máshol nincs. Előfordulhat, hogy csak a Földön történt meg az a ritka esemény és sehol másutt.

A lényeg: Nem tudjuk az élet keletkezésének gyakoriságát/valószínűségét. Ha teszem azt az élet 10^40 évenként egyszer jön létre a világegyetemben, akkor 10^21x10^10=10^31 (a lakható bolygók száma szorozva a világegyetem években kifejezett életkorával = a "bolygóévek" száma) is sokkal, de sokkal kisebb szám lesz, mint 10^40. Milliárdszor kisebb szám lesz.

Kedélyes Paraszt 2021.01.26. 18:23:10

@ZX: ja, de ehez az is kell, hogy kvázi végtelen kapacitásuk legyen. Ha csak évente egy milliárd galaxissal végeznek, akkor szerinted most hol tartanak? Elárulhatnám, de majd felszorzod. START-CALC. Ja, ez nem tud kezelni csak 32 bites aritmetikát, Neked kellene egy-két(!) nagyságrenddel nagyobb. És ekkor még ki sem léptél innen a szomszédból.

Sequoyah 2021.01.26. 18:23:13

@]{udarauszkasz:
Nem latogatott meg minden bolygot, hozzank pl kozel sem jart. Ezert is volt nehez megfigyelni. Az egvilagon semmi kulonleges nincs a palyajaban, azon kivul hogy eleg kozel jart ahhoz hogy kepesek legyunk eszlelni.

Azzal kapcsolatban pedig hogy "gyorsitott", pedig vedd figyelembe, hogy ez egyaltalan nem egy urhajohoz melto gyorsitas volt. Nagyon minimalis kulonbseg volt a szamitott es valos sebessege kozott, es kozel sem annyi amennyit a naprendszerbol eltavozni kivano urhajotol varnank.

kunzoo 2021.01.26. 20:22:47

@Sequoyah:
Az intelligens élőlény az egy dolog, a másik a híradási képessége. Pl
az ember történelme százezer évben mérhető, de hogy jeleket küldjön az űrbe-akár akaratán kívül- mennyi? százhúsz év?

kunzoo 2021.01.26. 20:22:50

@ZX:
Arra kevés lehetőséget látok hogy a korai Univerzumban kialskuljon az élet. Még nem volt elég változatos a világ, nem alakultak ki a nehézelemek. Szerintem el kellett telnie egy pár csillaggenerációnak hogy létrejöjjenek az élethez szükséges elemek. Tehát az életek nagyjából egyidősek ezért nem is láthatjuk őket.

Kedélyes Paraszt 2021.01.26. 21:00:25

@midnightcoder2: Bárhogy csűrjük csavarjuk, azt be kell látni, hogy c alatti, vagy akár(!) közel feletti sebességgel nem lehet a mi univerzumunkban értelmes távolságot megtenni. Ehez sok-sok c kell, hogy bejárjunk galaxisokat. Vagy kell lennie valami más technológiának, amivel ezt a gátat átléphejtük. De ekkor is fenntartom azt az álláspontom, hogy akár csak egy galaxis jelenlegi földi életformáit kutatva végtelen kapacitást emészt fel.

HARP3R 2021.01.26. 21:14:02

@De_Wer: Igen nagyjából egyetértek. Az 'Oumuamua nem aszteroida és nem is üstökös. Az a csillagász, aki ezt az objektumot aszteroidának vagy üstökösnek gondolja, nyugodtan visszaadhatja a diplomáját. Hogy micsoda valójábAn?
.
kaveszunetben.blog.hu/2021/01/26/nehany_eve_itt_jartak_az_idegenek_es_mi_eszre_sem_vettuk
.
...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.27. 09:56:49

@kunzoo:

"Szerintem el kellett telnie egy pár csillaggenerációnak hogy létrejöjjenek az élethez szükséges elemek."

Eddig helyes.

"Tehát az életek nagyjából egyidősek ezért nem is láthatjuk őket."

Már jópár milliárd évvel a földi élet megjelenése előtt rendelkezésre állt elég nehéz elem. Ez onnan tudható, hogy a nehéz elemek jelentős része szupernóvarobbanások során keletkezik ill. szóródik szét, a szupernóvák pedig többnyire nagy tömegű, ezért rövid életű csillagokból jönnek létre.

(Való igaz, "normál" csillagokban is keletkeznek nehéz elemek, egy részük idővel szét is szóródik, és ez lassúbb folyamat, na meg egyéb úton is létrejönnek nehéz elemek. De a szupernóvarobbanások önmagukban gondoskodtak elegendő nehéz elemről már az univerzum korai időszakában.)

dmwd 2021.01.27. 09:56:56

Aki a kapcsolat felvételben reménykedik, annak figyelmébe ajánlom, hogy a dínók kb 165 millió évig uralkodtak a földön, mint domináns életforma és még csak a kereket sem találták fel, pedig idejük bőven volt rá. Biztosan kell valami szikra, ami a technikai civilizáció létrejöttéhez szükséges. Azzal elintézni, hogy az értelem az, azt nem érzem kielégítőnek, hiszen például a busmanok szintén pont olyan értelmesek, mint bárki más, de ők mégsem érzik, hogy szükségük lenne egy részecskegyorsítóra. Az a 165 millió év pedig borzasztóan sok, most senki nem mer akár 30 évre előre jósolni, akkora a fejlődés üteme. Ok, a magfúziós erőművek sorozatgyártását mindig 30 évvel későbbre jósolják, de ez a kivétel csak erősíti a szabályt.

midnightcoder2 2021.01.27. 09:57:03

@gtri: "Ha nem az lenne, akkor ma nyüzsögnének a szakirodalomban a "lombikomban életett teremtettem" cikkek."

Azért viszonylag kevés tudósnak volt erre eddig pár millió éve és bolygó nagyságú laborja.

midnightcoder2 2021.01.27. 09:57:08

@Kedélyes Paraszt: Azért elég sok dolog lehet még ott a tér-idõ-anyag-energia környékén amirõl mi még nem tudunk. Az mondjuk szerintem is hülyeség, hogy valaki rádióhullámok alapján akar másik galaxist keresni: 500 éve még az emberiség nem nagyon szórta a rádióhullámokat, és lehet hogy 500 év múlva már megint nem fogja - akár mert összeomlik a civilizáció és baltával kergetjük egymást, akár mert találunk jobb megoldást az adatok átvitelére.

steery 2021.01.27. 11:49:09

Pont azért nem hiszem el, mert megértem és rögtön látom, hogy ostobaság az egész. De fölösleges kommentet írnod arról, hogy szerinted mások nem elég okosak az ilyen ostobaságok benyeléséhez, mert csak magadat teszed komolytalanná vele.

Szerintem bőven elég logikus érv az aszteroida (vagy üstökös) hosszúkássá válás ellen az egyre aszimmetrikusabbá váló profil. Egy gömb minden irányból egyforma méretű felületet mutat az űrből érkező részecske és mikrometeor bombázással szemben. Egy tojás vagy pálcika égitest viszont nem. Ezért oldalirányból nagyobb pusztítás éri a felszínét, illetve több részecske csapódik bele és növeli meg a vastagságát. Vagyis egy pálcika vagy szét fog töredezni a romboló hatásoktól vagy vissza fog hízni, gömbölyödni a lerakódások miatt. A forgás tengelyiránya, a haladási irányhoz képest, valamint a forgási sebesség ezt nem befolyásolja érdemben, mert statisztikailag eloszlik hosszú idő alatt a becsapódások esetleges aszimmetriája. Ha nem így lenne, tömegével találnánk az űrben pálcika alakú üstökösöket, aszteroidákat, mert ez lenne a normális. Csakhogy nem így van. Vannak ugyan tojás, meg hóember alakú égitestek, de pálcikák nincsenek.

MEDVE1978 2021.01.27. 14:36:36

Hát ezt már sohasem fogjuk megtudni (mármint, hogy mi volt az). Az biztos, hogy nem Neumann szonda. Azoknak ugyanis más működési mechanizmust álmodtak meg anno.
Az biztos, hogy az intelligens eredet ellen szól, hogy maga a jelenség nem állt meg, nem váltott célzottan többször irányt stb. Ettől persze még lehetett nyugodtan valami más idegen faj űrszemete is, ahogy valaki írta. Ha idegen civilizáció küldte, akkor az rossz hír, egyszerre két dolog miatt is: az idegen civilizáció nem találta meg hatékonyabb útját a közlekedésnek (tehát normál sebességgel, az univerzum távolságaiban gondolkodva kifejezetten lassan közlekedett), illetve mi sem voltunk elég érdekesek ahhoz, hogy megálljon.

A fermi paradoxonra (miért vagyunk egyedül, hol van minden más idegen civilizáció) rengeteg megoldást találtak már. Nyilvánvaló, hogy ezek keveréke lesz majd végül a megoldás. Szerintem az idő nagyon nagy tényező. Az univerzum 13 milliárd, a Föld 5 milliárd éves, az emberi társadalom 10000, kb. 50-70 éve kutatjuk az univerzumot. Ez irtózatosan kevés, olyan mintha: tegyük fel, hogy egy sejt 100 év alatt egyszer osztódik, én pedig egyszer 1 másodpercig nézek a mikroszkópba és azt várom, hogy pont lássam az osztódást. A valószínűsége nagyon kicsi. És ott van a többi szűrő: az idővel összefüggő az önfelszámolás vagy akár a transzcendencia az intelligens fajoknak. Az önfelszámolást az atomfegyverekkel már majdnem megléptük, de lehet biológiai fegyver vagy klímaváltozás vagy akármi, ami pillanatok alatt képes kiírtani minket. A transzcendencia a másik véglet. Ha az emberiséget nézem, előbb-utóbb szükségszerű az áttérés a gépi életbe. Hogy miért? Mert gépként lehet 1000 évet élni, az emberi test nem alkalmas erre. Egy gépi civilizáció perspektívája viszont gyökeresen tér el egy emberétől. Egyszerűen az időhorizont, az eszközök miatt. Ha egy ilyen civilizáció például már fel tudja használni a saját csillaga energiáit vagy a saját galaxisa egy töredékének energiáját miért akarna terjeszkedni? Mi motiválja? Ki mondja, hogy térben kell terjeszkedni? Az is lehetséges, hogy a nagyon kevés civilizáció, ami mondjuk túlél 100.000 évet az más irányba terjeszkedik, pl: átmegy más univerzumokba stb.

Aztán ott vannak a mindenféle kozmikus események, mint sterilizáló sugárzás, szupernóva, túl hideg, aszteroida, túl meleg stb.

Szerintem az élet egy nagyon gyakori és alap dolog az univerzumban. Persze univerzum mértékkel élve, minden 100. bolygón valamikor a története során valameddig. Utána jönnek a nagy filterek és az se jó, ha minden szuper. Nem tudom, hogy valaki hallott-e az ediacara-ról. Ez egy földtörténeti kor valamikor 570 millió évvel ezelőtt, még a kambriumi robbanás (többsejtű, páncélozott állatok rengeteg fajának megjelenése) előttről. Ezek már többsejtű lények voltak, de rendkívül békés életet éltek: lebegtek a sekély tengervízben és a kültakarójukon át szívták fel a tápanyagot. Rengeteg virág, matrac, levél, paca alakú ilyen lény volt. Viszont semmi nem kényszerítette ezeket továbbfejlődésre, jól elvoltak. Az élet nyugodtan megmaradhat ilyen szinten is és folytatódhat több millió, milliárd évig (Nálunk vélhetően a kambriumi robbanás után megjelent fajok váltak ragadozóvá és egyszerűen felzabálták ezeket a fajokat).
Sokan találgatják azt, hogy a tudat, intelligencia egyáltalán hogyan jöt létre. Láttam olyan megoldási javaslatot, amelynek az volt a lényege, hogy az intelligencia = a ragadozó életmóddal, konfliktussal, amikor az állat kitér a támadás elől / támad, módszereket keres a túlélésre.

Bobby Newmark 2021.01.27. 14:36:40

@midnightcoder2: Az ilyen szellemi maszturbációt leborotválja a faszba Occham.
Amit idehoztak, annak is valahol ki kellett alakulnia, plusz nulla jele van annak hogy hozták. Így nettó faszság ilyeneket feltételezni. Sokkal kevesebb valószínűtlen baromságot kell ahhoz feltételezni, ha azt fogadjuk el hogy itt alakult ki.

FutureFry 2021.01.27. 16:48:37

@Kedélyes Paraszt: “… Ehez sok-sok c kell, hogy bejárjunk galaxisokat. …”
Nem kell sok-sok C, a. “time dilation” miatt. Pl. kényelmes földi gravitációt biztosító 1g-s gyorsulással (félútig, onnan meg 1g-s “fékezéssel”) tőlünk az Androméda galaxis kb. 28 év alatt elérhető lenne. (Az más kérdés, hogy közben a Földön kb. 2 millió év telik el).

FutureFry 2021.01.27. 17:22:39

@FutureFry: Elfelejtettem a lényeget, az utazó ez alatt sohasem éri el a C-t (bár nagyon-nagyon megközelíti)

Kedélyes Paraszt 2021.01.28. 08:53:15

@FutureFry: És mit ért el vele? Megérkezett egy galaxis széléhez, ahol várja több 100 milliárd csillag.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.01.28. 12:59:37

@MEDVE1978:

"Hát ezt már sohasem fogjuk megtudni (mármint, hogy mi volt az)."

Nem is olyan biztos. Ha jól emlékszem, valami 26km/s sebességgel távolodik a Naprendszertől, vagyis akár mai vagy legalábbis a közeli jövőbéli technikával utána lehetne küldeni valamit, ami valamikor utoléri. (A Voyager 1 jelenleg kb. 15km/s sebességgel távolodik a Naptól, és az 40 éves technika.) Csak éppen semmi értelme nem lenne, annyira valószínűtlen, hogy mesterséges eredetű.

"az idegen civilizáció nem találta meg hatékonyabb útját a közlekedésnek (tehát normál sebességgel, az univerzum távolságaiban gondolkodva kifejezetten lassan közlekedett)"

A mi Voyagereinkről még lesújtóbb véleménye lehet annak, aki egyszer talán megtalálja őket, miközben addigra már ki tudja, milyen fejlett technikával fogumk utazni.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2021.02.02. 08:43:23

@FutureFry: Már csak az a nem mellékes apróságot kell megoldani, honnan a faszból lesz az űrhajódnak 28 éven át FOLYAMATOSAN 1g gyorsulást/lassulást biztosító energiája.
süti beállítások módosítása