„Az olvasó gyilkos élményben részesül, miközben megérti, milyen rettenetes emberi árat kellett fizetni a rabszolgaságért… felsejlik előtte Toni Morrison A kedves című regénye, Victor Hugo Nyomorultakja, Ralph Ellison A láthatatlanja, Jorge Luis Borges, Franz Kafka és Jonathan Swift ábrázolóművészete… Colson Whitehead története nélkülözhetetlen az amerikai múlt és az amerikai jelen megértéséhez.”
(Michiko Kakutani, New York Times)
Mi jut eszünkbe a szóról, hogy palota? Hatalmas, impozáns, mesebeli királyi lakhely. És nem is tévedünk, a következőkben két részre bontva sorra vesszük a világ tíz legnagyobb palotáját, tartsatok velünk!
Versailles madártávlatból
Ugye megvan nagy vonalakban Odüsszeusz története? Trójai háború, majd évekig tartó hazaút küklopszokkal, nimfákkal, egyebekkel, hazaérve a duhajkodó kérők serege... Na de mi történt az évek alatt a feleségével, Pénelopéval?
A szivárványvilágban már írtam róla, hogy milyen idétlen kiegészítőkre költhetjük a pénzünket, majd, hogy mi mindent ehetünk csillogó egyszarvú barátunk ajánlásával, most pedig nézzük meg, mit kell tennünk, hogy hasonlítsunk is rájuk! Jöjjön néhány ötletes, cuki vagy épp merész halloween jelmez!
Forradalom, lazán, kicsit másképp.
Mi lett volna, ha...
...ha Magyarországot az USA-hoz csatolják...
....ha Schwarzenegger gépfegyverrel ront be az Andrássy út 60-ba...
Hm?
Az Amerikai Egyesült Államok történetének egyik nagy fordulópontja volt a polgárháború, melyben észak és dél harcolt egymás ellen. A konfliktus várható volt: a hatalmas kiterjedésű államszövetség tagjai merőben más természeti és kulturális közegben éltek. A Dél jóléte, és egyáltalán megléte nagyban függött a mezőgazdaságtól, elsősorban a gyapotföldektől, amelyeket rabszolgákkal műveltettek meg. Az iparosodott és városiasodott Észak azonban egészen más fejlődési utat járt be. A mai napig nagyban különböznek ezek az államok a többitől, elsősorban a Mély-Dél. Ismerkedjünk most meg néhány izgalmas látnivalóval a konföderációs államok területéről!
„Gyáva vagyok. Így jár minden hazaáruló,
aki cserben hagyja bajtársait.
Győzelem vagy Szibéria!”
A Waffen SS egyik felakasztott katonájának
mellén lévő fatábla felirata
Yasmine magyar származású édesanyjával, Lillával, és muzulmán édesapjával, Abd ar-Rashid Gibrannal él az Egyesült Arab Emírségekben. A fiatal lány minden vágya, hogy megismerhesse gyökereit, és beiratkozhasson egy magyar egyetemre. Ekkor még nem is sejti, hogy a hirtelen elérkező szabadság, az új barátságok és a váratlan szerelem okozta boldogság milyen nehéz és fájdalmas időszakot zúdít a fejére...
A történet bemutatja az európai ember számára felfoghatatlan keleti gondolkodásmódot, ahol az a természetes, hogy a nőnek, főleg egy ifjú felnőttnek a neve: Senki. Nincs beleszólása az életébe, nincs joga felszólalni, mindenről apja dönt, neki pedig csak ahhoz van joga, hogy egész életében fejet hajtson és behódoljon. Kezdetben az apjának, a vallásának, később pedig férjének.
Amikor azt halljuk, hogy egy magyar és egy arab fiatal szerelmi története következik, akkor én reflexből arra asszociálnék, hogy magyar lány, arab fiú. Dee Dumas regényében azonban fordult a kocka, hiszen adott egy ifjú hölgy az Emírségekből, aki anyja szülőhazáját szeretné felfedezni, és nem is sejti, hogy az izgalmasnak ígérkező kaland során majd beleszeret egy magyar srácba. Hiába él az Egyesül Arab Emírségekben nálunk elképzelhetetlen mértékű gazdagságban, amit Európáról hallott sokkal vonzóbb neki. Hibáztathatná bárki ezért?
"Szabadabb szeretnék lenni, én nem bírom ezt a kalitkát – csuklott el végül a hangja. – És amiket meséltél nekem az országról, szívesen megismerném. Nagyon vágyom oda, nem tudom megmagyarázni, hogy mi az oka,talán csak szabadulni akarok apámtól vagy a kötelességektől, de megfulladok, ha itt kell maradnom. Levegőre vágyom, s tudom, hogy van élet az emírségen kívül is, amit nagyon szeretnék megismerni. Ez a te életed, a múltad, s a gyökereim egy része. Ez a hely – tárta szét a karját a lány – lehet bármilyen gyönyörű vagy fantasztikus, de számomra csak egy börtön – keseredett el újra Yasmine."
Nincs könnyű dolga, de végül eljut egyetemre Kőszegre, ahol végtelen számú új impulzus éri köszönhetően egy teljesen más kultúrának. Magával ragadja ez az új világ, ez a különös szabadság, és persze az egyetem tökéletes hely, hogy az emberre rátaláljon a szerelem...
Yasmine és Bence eleinte ugyan közömbösek egymás iránt, végül elsöprő erővel ragadja őket magával ez a tiltott gyümölcs. Nemcsak a vallás és a szokások állnak a két fiatal útjában, hiszen Yasmine-t ott elrendezett házasság várja. Yasmine egyetlen szövetségese édesanyja, Lilla. De vajon ez elég? Főleg, amikor egy féltékeny, bolond ex is próbál nekik keresztbe tenni.
Lehet esélyük ilyen körülmények között a boldogságra?
A könyvet az Álomgyár Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet ezúton is köszönünk!
Ha elolvasnád a könyvet, a borítóra kattintva kedvezményes áron megrendelheted a Kiadó honlapján!
Kövess minket Facebookon!
„A férjem, a szerelmem meg a szeretőm
néha egy, néha kettő, néha három férfi.
éppen úgy, ahogy néha én is több vagyok
annál, ami elviselhető:
elvált nő, hű családanya, éhes kamaszlány
egyszerre."
A lovaspólóról szinte mindenki hallott már. Néhány ipse lovon ülve egy ütővel próbálja az ellenfél kapujába juttatni a labdát. De el tudjátok képzelni ugyanezt a sportot elefántokkal vagy tevékkel?
