Annyian és annyiszor mondják, hogy eltérő kultúrájú
emberek között csak óvatosan a házassággal,
de hol érdekli ez a Kelet mesés gazdagságától
és a férfi eszméletlen érzékiségétől elszédült libát?
A Kossuth Kiadó az arab világban játszódó vaskos regényt dobott piacra Laila Shukri tollából, Perzsa szerelem címmel.
A történet lényege: Lidkának, a lengyel szép lánynak, páratlan lehetőség hullik ölébe: elmehet Kuvaitba, egy évet tölthet ott egy nyelvi ösztöndíjjal.
Óriási örömmel készülődik a nagy útra, tudja, hogy az élete már sosem lesz többé olyan, mint eddig, de hogy ez mennyire így lesz, sosem merte volna gondolni.
Az ösztöndíj nagy dolog, hiszen a vidékről származó Lidkának alig vannak munkalehetőségei, dacára az idegenforgalmi diplomájának: százával hemzsegnek hozzá hasonló a lányok alkalomra várva a munkaerőpiacon. Na de egy arabul is beszélő idegenvezető, az már valami! Az ösztöndíj pedig mindent kifizet, amely költségként felmerülhet a tanfolyammal kapcsolatban: az utazást, a szállást, az étkezést, még zsebpénzt is kapnak, akiket beválasztanak ebbe a programba.
És Lidkának sikerül bekerülnie.
Amikor megérkeznek a papírok, hogy indulhat, nem mindenki örül az útnak. Jarek, a szerelme óvja is: "hát menj csak, menj, csak nehogy fogjanak és bevágjanak a hárembe a csúcs lökhárítóiddal." Lidka nagyot nevet ezen a mondaton, pedig, ha tudná, hogy mi vár rá, nemhogy leülne, hanem le is feküdne a földre, mert onnan már csak nem lehet leesni.
Tehát elindul azzal a Jarekkel való közös megegyezéssel, hogy kettőjük miatt megy el, és az ott szerzett pénzből simán állni tudják az esküvőjüket is, sőt. A repülőgépen egy arab asszony kiokosítani igyekszik Lidkát: bármi provokáció lehet a férfiak felé, ne pillantson rájuk sem, mert ők ezt is biztatásnak vehetik. Nem kell reagálni semmire, bármilyen udvarias is legyen az a férfi, egyedül ne menjen sehová, mindig legyen elfedve a válla, a minit és a mély dekoltázst pedig felejtse el. Lidka hiszi is, nem is, hogy így kell viselkednie, öltözködnie, és persze, a szabad európai kultúrán nevelkedett nő is berzenkedni kezdett benne: majd ő megmutatja.
Az álnév mögött rejtőző lengyel írónő, Leila Shukri jól ismeri a Közel-Keletet, arab országokban él és utazgat. Jelenleg az Egyesült Arab Emirátusokban lakik, de már tervezi, hogy máshová költözik. Célja a Közel-Keleten tapasztalt emberi jogi mulasztások, visszásságok és bűnök – többek között prostitúció, gyerekrabszolgaság és – kereskedelem, becsületgyilkosság – bemutatása.
Megérkezése után Kuvait legszigorúbban őrzött leánykollégiumában kap elhelyezést, ahol az épületet magas fal vesz körül, a kapuban pedig őrbódéra lett figyelmes, benne fegyveres őrrel. Másnap kioktatják őt a sok-sok szabályra, amit be kell tartania, amelyektől egészen elkeserítőnek érzi helyzetét. Szobatársa aztán megnyugtatja, hogy nincs az szigorú szabály, amelyet ne lehetne kijátszani, csak fel kell találnia magát.
(Azt hiszed, a könyv felének tartalmát idecitáltam neked? A félreértések elkerülése végett leírom: a 13. oldalon járunk a több, mint 500 oldalból.)
Nos, Lidkának sikerül feltalálnia magát, olyannyira, hogy a későbbiekben lehetősége nyílik megismerkedni Hasszánnal, az elbűvölő szír férfivel, aki elrabolja a Kelet mesés gazdagságától és a férfi eszméletlen érzékiségétől megszédült libuska szívét. Nem figyel azokra a jelekre, amelyekbe lépten-nyomon belebotlik az országban, és ha észre is veszi, csak legyint, hogy Hasszán hálistennek nem olyan.
Hát pedig de.
Az esküvő után eltűnik a mesés szerető és helyét átveszi az hagyományos arab férj, aki élet-halál ura a családban, akinek az anyja a legfőbb asszony, akinek akarata parancsként hasít a háztartásban. Lidka, az európai szabadságban szocializálódott asszony keserűen tapasztalja meg, hogy Jareknek igaza volt, ő pedig egy erőszaktól sem visszariadó arab férfi felesége, aki fogolyként, cselédként lábtörlőnek tartja házában. A helyzet még rosszabb lesz, amikor Hasszán anyja és testvére is beköltözik melléjük a házba. Lidka ekkorra abbahagyta tanulmányait, megszakította kapcsolatát családjával és gyereket vár.
Van-e kiút a borzalomból?
Néha egy-egy asszonynak sikerül kikerülni a kalitkából, amelybe önként röppent be gondtalan madárkaként, de nem ez a jellemző. Előre elnézést kérek az összes arab férfitól, aki tiszteli és becsüli a nőket és feleségükkel megfelelően bánnak egymás kölcsönös megelégedésére - tudom, hogy vannak ilyen férfiak is. Soha nem fogom elfelejteni, egyik ismerősöm arab férfihoz ment feleségül itt, Magyarországon. Én voltam a tanúja. Amikor bementünk a helyiségbe, ahol összeadták őket, a férfi - maximális tisztelet mellett - olyan látható örömmel és gyengédséggel kötötte be a fejemet valami kendővel, amely elfedte a hajamat, hogy minden rossz érzésem eltűnt az iszlám vallású helyen. Ha tudnak és akarnak, nagyon tiszteletre méltó férfiak az arabok. Csak nem mindenki ilyen.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!
Köszönjük, Kossuth Kiadó!
Érdekelnek a könyvújdonságok, hogy mit olvass és mit ne? Kövess bennünket Facebookon, és nem maradsz le egy lehetséges könyvedről sem.
Kőgazdag ázsiaiak - érdekel? Kattints!
Szeptember 22-én, szombaton indul a KultúrPara Születésnapi Nyereményjáték, ahol kilenc napon keresztül izgalmas könyveket nyerhettek a Facebook oldalunkon! Kövess minket, hogy ne maradj le! :)
