"Ha tudni akarod, Isten mit gondol a pénzről, csak nézd meg azokat, akiknek adott belőle."
"Ha tudni akarod, Isten mit gondol a pénzről, csak nézd meg azokat, akiknek adott belőle."
A tizennyolc éves Helena, akinek már hét fiatal fiú kiontott vére szárad a lelkén, Oregon államban kóborol, új áldozatot keres. Súlyos balesetet szenved, s ezáltal sorsa váratlan és sokáig önmaga számára is érthetetlen fordulatot vesz. Az évszázadok óta titkolt képességekkel rendelkező Raven család fogadja be...
Egy gyönyörű és tartalmas album, melyben megtalálható a csillagképek évezredes fejlődése, a különböző kultúrák mondái, csillagmeséi. A történelem során az emberek más-más alakzatokkal népesítették be a varázslatos égboltot.
A Kossuth Kiadói Csoport egy gyönyörű, igényes albumban hozta közelebb a csillagokat, hogy el tudjunk igazodni az éjszakai égbolton. Sajnos a nagyvárosok ma már gátolják, hogy teljes pompájában csodáljuk az éjszaka csodáit a fejünk felett, az állandó rohanásban sokaknak talán eszébe sem jut felnézni erre az varázslatos világra. Világ életemben ámulattal figyeltem az eget, számos csillagképet felismerek és kifejezetten imádom a nyári csillaghullós estéket. Bár ehhez magam mögött kell hagyni a várost, amit sosem szoktam bánni. Nem is volt kérdés, hogy ez a kötet nekem kell és szerencsére nem is kellett csalódnom.
Gesztesi Albert remekül építette fel ezt az albumot. Mielőtt bevezetne minket a csillagképek történetébe, az első fejezetben rengeteg információt ad magáról az égboltról, számos csillagászati fogalommal ismertet meg, hogy biztonsággal tudjunk tájékozódni az égbolton. Miért látjuk az égboltot szabályos félgömb alakú kupolaként? Mekkora is ez a kupola? Milyen messze vannak a csillagok? Változatlan a csillagok világa? Minden csillag egyforma? Mozognak a csillagok? Milyen koordináták alapján tájékozódhatunk az égbolton? Ezek mind olyan kérdések, amikre választ kaphatunk a könyv olvasása közben.
Napnyugta után a kék égbolt halványulni kezd és, ahogy sötétedik előbukkannak a csillagok. Tudtátok, hogy egy tökéletesen derül, holdtalan éjszakán nagyjából 2500 csillagot láthatunk? A kötetben nagyon jól érthetően vannak leírva a tudományos információk, és abban is sokat segít a szerző, hogy laikusként miként is vágjunk neki az ismerkedésnek. Az egyik talán legismertebb csillagkép a Göncölszekér (Nagy Göncöl), mely a Nagy Medve része. Ha innen indulunk, szép sorjában számos izgalmas csillagképet fedezhetünk fel az égen.
Ezek után jöhetnek a színes, izgalmas történetek, melyekben megismerkedünk a csillagképek alakulásával, az ábrázolásuk fejlődésével egészen az ősembertől napjainkig. A legelső ábrázolások Európában a franciaországi Lascaux-barlangban találhatóak. A mintegy 17 ezer éves őskori festmények között egy bikát ábrázoló képen levő pontok a Fiastyúk csillaghalmaz lehet.
Az ember jellemzője, hogy képes alakokat vélni a különféle élettelen természeti képződményekben. A különféle népek, kultúrák ugyanazokban a csillagokban más-más alakzatot véltek látni. Egy közös pont: a csillagképek alapjait mindig a legfényesebb, legfeltűnőbb csillagok jelentették. Ilyen többek között a Göncölszekér, az Orion, A Cassiopeia vagy a Castor. Például az ókori egyiptomiak isteneikkel és istennőikkel népesítették be az égboltot, míg Kínában vagy Indiában számunkra szokatlan alakzat jelentek meg.
Számos érdekességet tartalmaz a kötet többek között a babiloni zodiákus csillagképek történetéről, az asztrológiai vonatkozású adatokról, az egyiptomi ábrázolásokról és a Katalán manuscriptről. Aztán elérkezünk a középkorba, ahol a reneszánsz alatt, a csillagkép-ábrázolások csodálatos korszaka köszöntött be. Rengeteg művészi rajz, festmény, metszet, rézkarc készült a számos különleges égboltatlasz mellett. Mindezt megkoronázta a könyvnyomtatás, mely lehetővé tette, hogy széles körben elérhetővé váljanak ezek az alkotások. Az alábbi képeken: Bajer - Uranometria 1603-ból, az Egyszarvú ábrázolás a Flamsteed-atlaszban és Pardies 1674-es atlaszának egy lapja.
A kötetben helyet kapott számos kultúra égboltjának története is. Köztük a kínai, a japán, az ősi hindu, az arab, az afrikai bennszülött, a Csendes-óceáni-szigetek lakói, az ausztrál és amerikai őslakók és, ami számunkra különösen izgalmas, magyar elődeink csillagos égboltja is. Az alábbi képen Toroczkai Wigand Ede könyvéből származó képet láthatjuk, az Égabrosz csillagait.
Majd a kötet második felében a ma hivatalosan elfogadott 88 csillagkép részletes ismertetését találjuk számos izgalmas mese, legenda kíséretében, melyeket korabeli illusztrációk és térképek tesznek még érdekesebbé. A csillagok és az égbolt szerelmesei tutira imádni fogják a könyvet, de bárki, akit érdekel a történelem, a kultúrák, a legendák, az olykor vidám, néha szomorú csillagmesék, is örömét leli ebben az igényesen összeállított kötetben.
A kötetet a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket a Facebookon is!
A Végső Háború után 200 évvel járunk a mában, amikor a Tisza, Duna körül gyilkosan süt a nap, nem pöfögnek a gépek, nem működnek a gyárak, nincsenek sztrádák, sem autók, az élet teljesen átalakult. Szinte kihaltak a kutyák, új kedvencnek pedig az északról idehúzódott menyétféle, a rozsomák lépett elő az újfajta ember számára. Mindenki igyekezett alkalmazkodni ahhoz, ami van.
Egy gyerek az életéért harcol a kórházban, míg anyja egy vonaton ragad és kétségbeesetten próbál eljutni a fiúhoz. Egy barátnő, akiben lehet, hogy tragikus hiba volt megbízni. Talán ő tehet arról, ami most történik, vagy talán mégsem...
Teresa Driscoll korábbi thrillerével hatalmasat robbantott. Még hónapokkal a megjelenés után is az eladási listák élén volt Rajtad a szemem című regénye. Szerintem is eszméletlen jól sikerült, írtunk is róla: kattints!
Ezúttal sem kíméli a szerző az olvasók idegeit. Új regényének nyitányában a főszereplő, Sophie egy vonaton utazik, amikor hívást kap, hogy baleset történt, két kisfiú kórházba került és az egyikük a négyéves Ben, a kisfia. Nem tudták beazonosítani a két fiút, így csak annyit tud, hogy az egyik fiú súlyosan megsérült és minden bizonnyal meg kell műteni. Sophie teljesen kivan és a legszörnyűbb, hogy bár tudja, hogy ez rémes, azért könyörög, hogy a fia barátja legyen rosszabb állapotban. Tehetetlenül ül a vonaton és folyamatosan magát hibáztatja, amiért Sophie-ra bízta a fiúkat. Folyamatosan zavaros infókat kap a kórházból, fogalma sincs mit tehetne. Dühös és nyugtalan. Tudni akarja hogy van Ben és, hogy mi a fene történt.
"Gyötrelmes az egész. Mit szeretnék: hogy az én gyerekem legyen az, akinek összeomlott a tüdeje? Vagy akinek sérült a lépe? Mindkettő borzalmasan hangzik, de a lép valahogy szörnyűbbnek tűnik, én meg szörnyetegnek érzem magam, amiért azt kívánom, hogy valaki más szenvedje el a súlyosabb sérülést, de egyszerűen nem akarom, hogy Ben legyen az."
Közben felváltva járunk a múltban és napjainkban, hol Emma, hol Sophie narrálásában ismerjük meg a két nő életét és megismerkedésüket. A faluban Sophie és Ben épp a vásárlásból tartottak hazafelé, amikor megismerkedtek Emmával és kisfiával, Theo-val, akkor épp most költöznek ide és a költöztető kocsijuk jó kis felfordulást okozott a főtéren. Sophie kimenti a kavarodásból Emmát és hamar összebarátkoznak, annak ellenére, hogy vannak dolgok, amiket Sophie furának talál Emmában.
Sophie élete épp nem fenékig tejfel. A nagyvárosi életet és klassz munkáját adta fel a családalapításért. A terv az volt, hogy a második gyerek születése után visszatér a munkához. De már pár éve próbálkoznak Ben óta és semmi. Kezd beleőrülni a falusi életbe és a tétlenségbe. Férje, Mark ingázik London és Tedbury között, alig van otthon. Feszültség és boldogtalanság veszi körül. Aztán ott van Emma, aki hajadonként költözött a faluba. Múltját és jelenét is rejtélyek, pletykák övezik. Ráadásul nemsokkal az érkezése után addig elképzelhetetlen dolgok történnek a békés faluban...
"És aztán megláttam. A vörös színt.
Az élénk- és haragos vöröset... mindenütt.
Cseppek fröccsentek a falra is, mintha egy még meg nem száradt absztrakt festmény lenne.
És ott feküdt [...] egy nagy és szörnyű vörös tócsában, szeme a mennyezetre meredt. Halott volt."
A szerző jól kelt feszültséget, nagyon jól épül fel a történet, ahogy a fiához igyekvő anya küzdelmei és a tragikus balesetig vezető út lépcsői között ugrálunk. Apránként derülnek ki dolgok, amik arra utalnak, hogy Emma talán mégsem olyan jó barátnő, mint azt gondolta és most lehet, hogy fia életébe kerül, hogy azt hitte rábízhatja Bent.
Nagyon jól indult a regény, kíváncsi voltam, hogy pontosan mi is történt korábban. Voltak utalások már a regény elején is vérre, késre, szörnyű eseményre a nyáron, de sokáig csak kaptuk a puzzle darabkákat, időbe telt, hogy összeálljon a kép, hogy mi is történt Emmával és a két fiúval. Kísérteties, sötét, borús hangulat járja át a sztorit. Nem lesz kedvenc, nálam a Rajtad a szemem nyert, ha össze kéne mérni a két regényt, de leszámítva a kicsit lassú haladást, összességében jól szórakoztam a hibák ellenére is.
A kötetet a 21. Század Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket a Facebookon is!
Az új munkatárs, aki megkapta a munkád, de vajon az életed is akarja?!
Mi ez a könyv?
Fordulatos családregény vagy kulináris baba-ételkészítő tanfolyam?
Kicsit ez is, az is, ellenállhatatlan humorral fűszerezve
egy professzor-asszony tollából.
Már a cím is ellenállhatatlan, Falra hány borsó? -
avagy mit tégy anyaként, hogy ne a falon végezze
a ded táplálására készített kreálmányod.
„A nő teljesen belemerült a futásba, a fülhallgatójában szólt a zene. Fogalma sem volt, hogy a sötétség és az eső rejtekéből a férje les rá, és arra készül, hogy örökre véget vessen a házasságuknak.”
"Sara Adams kilenc hónappal ezelőtt arra ébredt, hogy elveszítette az emlékezetét. A kezét fogó férfi állítása szerint ők a Fény követői. Ez egy zárt vallási közösség, amit a karizmatikus vezető, a rettegett Gabriel atya irányít. Sarának mint nőnek kötelessége a feltétlen engedelmesség, alá kell vetnie magát a férje akaratának.
Az emlékezete azonban lassan visszatér, előtörnek az emlékei. Rájön, hogy minden, amit mondtak neki, hazugság. A Fény egy alattomos és veszélyes szervezet, korrupt hatalma túlnő a világtól elszigetelt campus falain, melyek gyakorlatilag fogva tartják őt."
Végre megérkezett a Fény duológia második része. Kaptunk egy szép kis cliffhangert legutóbb, szóval nagyon vártam már. DE! Ha nem olvastad a sorozat első részét, akkor semmiképp se olvass tovább, mert erről nem tudok úgy írni, hogy ne legyen benne spoiler az első részből. Az első kötet spoilermentes ajánlója elérhető a címre kattintva:
Az előző kötetben megismerkedtünk a Fény szektával, ahol brutális, kegyetlen, elnyomott világban élnek a nők a férfiak mellett. Kőkemény agymosás és szép kis verések árán elhitetik velük, hogy nekik ez jó. Sara Adams szemén át látjuk, hogy miként változtatják meg a gondolkodását, hogyan képesek manipulálni, hogy még ő is elhiggye, hogy a közösség, a tanaik, a vezetőjük, Gabriel atya és még a büntetés is az ő érdekeit szolgálja.
Feltétlen engedelmességre nevelik a nőket, akik sok esetben nem önszántukból lépnek be a Fény egyházába. Drogokkal törlik az emlékeiket és addig gyötrik őket lelkileg, míg végül elhiszik, hogy boldog házasságban élnek a Fény közösségében. Van, akinek szerencséje van és tényleg rátalál a boldogság, de olyan is akad, akinek minden perc küzdelem a túlélésért. Hihetetlen számomra, hogy nők képesek teljes alárendeltségben, feltétlen engedelmesség mellett élni, ahol a férj az úr és bármikor joga van megverni, megalázni a feleségét.
Az előző kötet végén jó nagy bombát dobott a szerző. Arra az olvasó is rájöhetett menet közben, hogy ki volt Sara a való életben, így azon a ponton, amikor ezt olvastam már nem lepődtem meg, de Jacob titka nekem is ütős volt. Sokat megtudtunk az előző részben arról, hogy a Fény nemcsak egy rettenetes szekta, egy kegyetlen pokol, ártatlan nők börtöne, hanem egy korrupt és nagyon veszélyes szervezet, mely bőven túlnyúlik a kommuna falain, ráadásul még csúfos halált is hoz azoknak, akik nem képesek teljes mértékben elfogadni a működését.
Sara emlékei szépen lassan utat törnek a gyógyszer elhagyásával, ami óriási bajba sodorja. Egyre nehezebben tudja elviselni a helyzetet. Mindenki hazudott neki. Mindenki, akiről azt hitte szeretik, akikről azt gondolta a barátai. És a férje, a szerelme, a társa...vajon ő is hazudott neki? Vagy ő is csak áldozat, mint Sara? Utóbbiban nagyon reménykedett, de aztán újabb emlékek törtek rá, amik biztossá tették, hogy Jacob mindent tudott.
"Mindez, ami történt velem - az emlékek okozta eufóriától a kételyeimen át a kíváncsiságom miatt érzett szégyenérzetig -, egyszerre volt őrjítő, felkavaró és kimerítő."
Érdekes volt olvasni, ahogy Sara önmagával küzd. El nem tudom képzelni, hogy mit élhet át valaki, akinek ilyen szintű manipulált világban kell élnie. "Csak" kilenc hónapot töltött a Fény fogságában, de brutális módon mosták át az agyát és rá kell jönnie is ki ő valójában. Már nem Stella, de az emlékeinek köszönhetően már nem is Sara. Akkor ki ő most?
És ezután már csak egy fontos kérdés maradt: kiben bízhat? Vajon hányan vannak, akikre hozzá hasonlóan erőszakkal kényszerítették ezt az életet? Egy dologban volt csak biztos: ki kell innen jutnia élve, hogy aztán megmenthesse az ártatlanokat. Ki kell oltania a fényt, hogy eltörölhesse a sötétséget...
"Nagy volt a kísértés, hogy bevalljam neki: visszatértek az emlékeim, de küzdöttem ellene. Bármilyen bizarrul hangzott is, valódi csatát kellett vívnom önmagammal. A nyomozó, az a független, öntörvényű nő, aki egykor voltam, átlátta, milyen veszélyes lenne szólni Jacobnak vagy bárkinek a Fényből. Felért volna egy halálos ítélettel."
És ott van még Jacob. Az első rész végén megtudtuk kicsoda ő valójában és mit tervez. Jajj, de nagyon drukkoltam neki, hogy legyőzze a rohadékokat! Tetszett, ahogy megismertük a másik énjét. Megtudtuk ki ő valójában és miként élte meg, ahogy bánnia kellett Sarával. Bár voltak furcsa dolgok vele kapcsolatban a könyvben. Az odáig oké, hogy beleszeretett a lányba. Hiba volt, nyilván ez előfordul és nem is feltétlenül irányítható. De! Akinek ilyen múltja van, az nem hiszem, hogy ennyire szétesne. Szó nélkül nézte végig, ahogy nőket raboltak el, embereket gyilkoltak meg, így kicsit számomra hiteltelen az elvakult hiszti, amit levágott, amikor beütött a krach. Rendben van, hogy a szeretet furcsa dolgokat művel az emberrel, de ez nálam nem passzolt.
Főleg, hogy vele ellentétben a kiscsaj teljesen összeszedett volt (nyilván nem mindig, de amikor a legjobban kellett, helyén volt az esze). Pedig, ami az elmúlt egy évben vele történt...na neki joga lett volna darabokra hullani. Ezt leszámítva nagyon jól sikerült a regény. Amihez több mellékszereplő is hozzá járult erőteljesen, függetlenül attól, hogy épp a jó vagy a rossz képviselőjeként jelent meg a regényben.
Nálam nagyon betalált a történet és az írói stílus is. Sőt! Nekem ez a rész még jobban is tetszett, mint az első kötet. Végig pörgött a sztori. A szerző bőven adott rá okot, hogy izguljunk a szereplőkért. Az események filmszerűen peregtek végig a szemeim előtt. Őszintén szólva örömmel megnézném, ha készülne belőle film. Nagyon ütős mozit össze lehetne hozni ebből a sztoriból. Remélem még lesz alkalmam a szerzőtől olvasni!
Köszönöm a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak!
A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron a kiadó oldalán, ahol lehetőségetek van beleolvasni is a regénybe.
Kövess minket Facebookon is!
Érdekel egy másik izgalmas Kristály Pöttyös kötet is? Kattints!
Esti Ujság 1944. október 20-i számából
Nem kell mondanom, hogy ez a parancs nem érte el célját, ugye?
Többek között a körzetbe vezényelt páncélosok miatt sem.
A kötet írója, Számvéber Norbert, irigylésre méltó tájékozottsággal
vette számba 1944. október 29-től 1945. február 13-ig a budapesti csatában
részt vett páncélosokat.
Néha percre lebontva a hadszíntér eseményeit.
A korabeli képek az Arcanum adatbázisából származnak, engedélyükkel közzétéve
Egy tehetséges, fiatal izraeli pár, akik képregényben mesélik el közös életük vicces, szép vagy épp szomorú pillanatait.