Mi a karácsony lényege? Ajándékok vagy az együttlét? Minél tökéletesebb girlandok vagy a törődés? Hogyan gondolják ezt Disney-éknél? Tizenkét tanulságokkal teli mese, gyönyörű illusztrációkkal.
Mi a karácsony lényege? Ajándékok vagy az együttlét? Minél tökéletesebb girlandok vagy a törődés? Hogyan gondolják ezt Disney-éknél? Tizenkét tanulságokkal teli mese, gyönyörű illusztrációkkal.
"Tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb…"
Allison Dickson thrillerében megismerjük Phoebe Millert, aki gazdag apja halála után bevackolja magát kúriájába. Miután az apja, Daniel meghalt számos nő bukkant fel, akik erőszakkal és zaklatással vádolták. Phoebe a ház falai közé zárkózva menekül az emberek és főleg a sajtó elől.
Korábban sem volt egyszerű élete. Nehéz gyerekkor egy olyan apa mellett akkor nem egyszer még le is tagadta a lány létezését. Aztán jött egy nem tervezett terhesség, majd a baba halála és egy befuccsolt, boldogtalan házasság. Alkoholba és édességbe fojtja bánatát és fuldoklik az önsajnálatban egy "luxusbörtön" falai között. Elhagyja magát, depressziós és magányos. Közben pedig valaki figyeli egy kék autóból. Vagy csak túl paranoiás lett és képzeli az egészet?
Ám egy nap minden megváltozik, amikor a szűk kis zsákutca túloldalára egy új család költözik. A vidám, cserfes Vicky, Ron és jóképű tizennyolc éves fiuk, Jake. Ők elterelik a figyelmét a minden nap ott parkoló gyanús autóról. Úgy dönt, hogy nem élhet többé falak között, kedves és barátságos lesz az új szomszédokkal. Teljes pálfordulás. Innentől mintha egy teljesen más szereplő lenne, a másik Mrs. Miller...
Ahogy közelebb kerül a szomszéd családhoz már látja, hogy Vicky-éknél sem minden fenékig tejfel. Sorra kerülnek elő súlyos titkok, hullanak ki a csontvázak a szekrényből. Ezt csak tetőzi, hogy otthon is kezdenek elfajulni a dolgok közte és férje, Wyatt között. Amikor pedig már-már megfeledkezik a különös autóról, az újra és újra megjelenik.
Dickson kiváló író. Megnyerő, lendületes stílusban ír. Részletes képet kapunk a környezetről, a szereplőkről, s bár kicsit lassan indulnak be a dolgok, aztán sodornak magával az események. Sötét, borongós, nyomasztó, és a szerző folyamatosan azt érezteti velünk, hogy itt minden szereplővel valami gond van, mindenkinek vannak sötét titkai. Fordulatok, összeesküvés, véres konyhakés...
Egy nem mindennapi, a realitás talajától elszakadt, egyedi, érdekes regény, ami kicsit krimi, kicsit thriller és kicsit dráma is. És bár nem hibátlan, mégis kiváló szórakozást nyújt.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!
Fordította: Weisz Böbe
Ha tetszett, vagy érdekelnek a könyvek és sok más érdekes téma, kövess minket Facebookon is, hogy ne maradj le a frissekről!
Fiala Borcsa: minden lapnak három oldala van
Amikor az alig felnőttkor küszöbén tipródó fiataljaink indulatait mérsékletre intjük, általában kevés foganatja van, ismeri ezt a jelenséget mindenki, legyen akár benne ebben az életkorban, vagy haladja azt meg évekkel, évtizedekkel is. A következmények különbsége pedig gyakran csak szerencse kérdése. Mert az élethez az is kell, ahogy ez Philip Roth Düh című művéből a maga teljes realitásában látható.
Szürreális utazás a kettéosztott Amerikán - némi lovecrafti beütéssel.
"A Kopp-kopp a bosszú és az árulás velőtrázó története – mindössze három nap eseményeit mondja el, amelyekbe az egész világ beleremeg."
A skandináv krimik tarolnak világszerte és a magyar olvasók között is egyre népszerűbbek. Ezúttal a 21. Század Kiadó rukkolt ki egy jó kis regénnyel, méghozzá Anders Roslund tollából. A szerzőnek több könyve megjelent már magyarul, de párban alkotott korábban, most azonban első önálló regénye jelent meg Kopp-kopp címmel. A kötet szerintem egy skandináv krimi és egy thriller szerelemgyereke, mely A névtelen lányok sorozat nyitókötete.
Egyből egy erős képpel nyit a szerző, amikor Ewert Grens főfelügyelő nyomozó besétált egy stocholmi lakásba, ahol brutális bűncselekmény nyomaira bukkant, valamint egy öt éves kislányra, aki csak a születésnapját szerette volna megünnepelni és annyira összezavarodott, vélhetően a sokktól, hogy észre sem vette, a családja már nem él. Szüleit és két testvérét agyonlőtték, őt pedig napokkal később a már bűzlő tetemek között találták. Az ügyet sajnos nem sikerült megoldani, de Grens sosem fogja elfelejteni azt a napot.
Aztán ugrunk előre majd két évtizedet, Grens nyomozónak már csak fél éve van a nyugdíjig. Bekopog ajtaján egyik kollégája és egy különös betörésről értesíti. A lakásból látszólag nem vittek el semmit, csupán a padlót rongálták meg. A dolog attól válik érdekessé számára, hogy a helyszín ugyanaz, ahol a lemészárolt családot és az apró túlélőt találták tizenhét évvel ezelőtt. A lány bekerült a tanúvédelmi programba, Grens pedig rádöbben, hogy hibát vétettek anno. Nem vették észre, hogy valaki elrejtett valamit a padló alatt. Biztos benne, hogy csak a gyilkos lehetett. Ha visszajött a tárgyért, akkor talán a lányt keresi, Zanát.
Ezt a feltételezését csak tovább erősíti, amikor észreveszi, hogy a lány kartonja eltűnt a rendőrség szigorúan őrzött részlegéről. Ezzel kezdetét veszi egy versenyfutás, melyben Zana élete a tét. De mit tehet, amikor csak az ismerheti a lány személyazonosságát, aki ellopta a tanúvédelmi aktákat?
Párhuzamosan megismerjük Piet Hoffmannt (róla a skandináv krimik rajongói már olvashattak magyar nyelven Börge Hellström ·és Anders Roslund Három másodperc című regényében, ez a kötet az Animus Kiadó gondozásában jelent meg), aki rendőrség megbízásából a maffiába beépülve dolgozott hosszú éveken keresztül, hogy megbuktassanak több bűnszervezetet. Akkor minden napja életről és halálról szólt, de már kiszállt abból a mókuskerékből és vezeti sikeres biztonsági cégét, riasztókat szerel be, tanúvédelmi program előtt állókat védelmez és éli békés mindennapjait feleségével és három gyermekükkel. Ám egy nap fenekestől felfordul az élete ismét, amikor a postalábából egy gyerekjátékba rejtett kézigránát kerül elő egy apró üzenettel.
Választania kell: beadja a derekát és teljesíti a titokzatos fenyegetők óhaját, miszerint háborút robbant ki az alvilágban vagy meghal szeretteivel együtt. De mi van, ha ő inkább a "C" opciót választja?
Elég sokára kezdtek el a szálak összefutni, számos elszórt információ csak a végére nyert értelmet, de azért fel-fel bukkantak jelek, hogy bizony sok közük lesz egymáshoz. Az elején úgy éreztem, hogy nekem lassú ez a regény, néha túl sok volt az információ, lassan csordogáltak az események, aztán volt egy fordulópont, ahonnan már pörgés volt ezerrel. Minden oldalon történt valami, ráadásul drámai fordulatokban sem volt hiány. Végig izgultam Zanáért, aztán megörültem, amikor végre róla is lett némi információ, ami végül csak arra volt jó, hogy tovább izguljak a leányzóért. :D
Bőven akadtak benne elgondolkodtató részek, izgalmak, feszültség, érdekes karakterek. A szervezett bűnözés és a politikai kötődések is rettentő jól vannak ábrázolva. Van itt minden: albán maffia, akció, különös gyilkosságok, korrupció, bosszú, árulás, gyász, de a bizalom és a hűség is lényeges szerephez jut. Amit pedig kifejezetten szerettem, hogy a csavarok tényleg megleptek. Számos krimi/thriller van a hátam mögött és már csak ritkán tudnak igazán meglepni, ezért külön köszönet jár Anders Roslundnak. Kíváncsian várom a folytatást.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!
Köszönjük, 21. Század Kiadó!
Fordító: Papolczy Péter
Érdekelnek a könyvújdonságok?
Kövess bennünket Facebookon!
Két izgalmas, lebilincselő pszichothriller
Mi van, ha valaki az egész családodat ki akarja irtani?
Főkép forrása: fb.com/21szazadkiado
"Az elég ugyanolyan jó, mint a bőséges" - amíg erre rá nem döbbennek a könyv főhősei, semmit sem képesek értékén becsülni. Egy kastély, családi titkok, szerelem, szenvedély - mindez kötelező egy karácsonyi bekuckózós olvasáshoz, és ez a történet tudja ezt.
A Mikulás megfázott, egy ötven éve elfekvő levél, egy sértődés és egy ki nem beszélt félreértés borzolja az idegeket Mikulásfalván - íme egy egyszerűen szeretnivaló, abszolút nem szabványos, cuki Mikulásos történet!
Valami mindig hiányzik. Valami sosem teljes. Valamit mindig elveszítünk. Valami mindig véget ér. De valami újat mindig találunk. Valamit mindig felfedezünk. Valami új mindig elkezdődik.
Rendhagyó önéletrajzi regény,
mely megmutatja a legendás szerző,
Gabriel García Márquez életének első harminc évét.
Az elmúlt pár éven a Magvető Kiadó gyönyörű igényes kiadásban sorra jelentette meg a legendás, Nobel-díjas kolumbiai Gabriel García Márquez könyveit. A gyűjteménybe idén is érkezett két új kötet. Az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet című kötete már többször is megjelent magyar nyelven, de ezzel a mesés új borítóval tökéletesen illik az új életműkiadás sorába. A másik idén érkező könyv viszont először jelenik meg nálunk: Az évszázad botránya. Ez nem egy regény, hanem a szerző kiemelkedő újságírói tevékenységének emléket állítva tartalmaz ötven cikket, melyek 1950 és 1984 között íródtak.
Ebben a posztban az elsőről mesélek, a másikkal érkezem majd később. Azért élek, hogy elmeséljem című kötetet izgalmas volt újra elolvasni, mert valamikor 15-16 éve már olvastam, de teljesen más volt most elmerülni ebben az izgalmas életútban, mint szinte gyerekként. Ebben a regényes memoárban Márquez saját életének első harminc évét meséli el nekünk 1927-es születésétől kezdődően. Eredetileg három kötetesre tervezte memoárját, ennek az első része volt ez a kötet, de sajnos egészségi állapota már ezt nem tette lehetővé.
Rendkívül jól sikerül memoár. Regényes, olvasmányos, melyben megismerjük szülőfaluját, több generációs családját. Annyira részletesen és érzékletesen ír, hogy sokszor olyan érzésem volt, mintha én is ott lettem volna. A fülledt utcákon jártam, ahol láttam magam előtt az életében megforduló katonákat, prostikat, a mérhetetlen alkoholt. (Jobbra: Gabriel García Márquez a '40-es évek közepén, Fotó: Gara-Archive)
Közel minden könyvét elolvastam már Márqueznek. Volt, ami nagyon tetszett és volt, ami kevésbé. De az, hogy kiváló író és életének története is egy pezsgő regénynek hat, nem lepett meg. Kaptunk egy izgalmas szeletet az útról, ami eljuttatta odáig, hogy az egyik legismertebb íróvá váljon. Imádtam megismerni a fiatal kölyköt, akinek gondjai voltak az iskolában, aki szerette is elkerülni azt, aki folyamatosan elemezte a környezetét és szívta magába a tudást, hogy aztán egyre jobb megfigyelő váljon belőle.
Tetszett, hogy nem szépítette a dolgokat, hanem arról is őszintén mesélt, hogy léhűtő volt, hogy hajtotta a lányokat, nőket, hogy ugyanúgy ivott és füstölt folyamatosan, mint kortársai közül sokan. Arról is mesélt, hogyan próbálkozott újságíróként, regényíróként, milyen bizonytalanság gyötörte és számos írót is említ, akikből merített, akikre felnézett. Ráadásul ez a könyv nem csupán az ő életútja, hanem egy érdekes családregény, melyben kapunk egy átfogó képet a második világháború utáni évek Kolumbiájáról, ami nem volt épp makulátlan.
Ez a könyv tökéletes passzol és kell is az életműsorozatba, amely parádés. Ugyanolyan élmény volt mozgalmas életéről olvasni, elmerülni a fiatal Márquez hullámvölgyeiben, mint bármelyik regénye. Beszippantott a stílusa és a történet. Szerintem nem csupán a rajongók számára kötelező olvasmány, hanem bárki élvezetet talál benne, aki elmerülne egy zseniális szerző szárnypróbálgatásaiban és egy családja mozgalmas életében.
Köszönet a Magvető Kiadónak ezért a kiváló kötetért, melyet a borítóképekre kattintva kedvezményes áron megvásárolhattok a kiadótól!
Fordította: Székács Vera
Kövess minket Facebookon!
Mi történik velünk, ha meghalunk? Nem tudom - de Jodi Picoult tudni véli. Könyv emberi sorsról, szenvedélyről, bűnről és megváltásról.