A Szent Jakab-út:
"Egy ember, egy sír és zarándokok milliói."

Ki ne hallott volna még az El Caminóról, ugye? Egy egyedülálló spirituális és kulturális jelenség, melynek spanyol neve Camino de Santiago, azaz Szent Jakab-út. Zarándokok ezreit vonzza a Szent Jakab-út és hosszú utat képesek megtenni azért, hogy az út végén elérjék Santiago de Compostelát, ahol Szent Jakab végső nyughelye található. (Persze vannak kétségek, hogy vajon Szent Jakab apostol a "valódi Jakab-e" vagy sem.) Az elmúlt két évezredben számos építészeti remekművet húztak fel a Camino mentén és uralkodók, szerzetesek választották végső nyughelyükül.

A Camino de Santiago a Pireneusoktól Santiago de Compostelába vívő útvonal, melyre tökéletes infrastruktúrát építettek. Van a sárga jelzést viselő gyalogösvény, kerékpárút és országút is. Számos szálláshely várja a megfáradt utazókat, miközben egy olyan utat járhatunk végig, ahol a táj változatos, ahol a kultúra és a természet összefonódik. Nem muszáj gyalogos zarándoklatra indulnunk ahhoz, hogy ezeket a páratlan helyeket megnézzük, ebben segít az országút is, de egy biztos: nemcsak a táj változatos, az időjárás is szeszélyes Spanyolország északi részein.

Az út az Aragóniai úttal kezdődik, ahonnan még 858 km vár az utazókra Santiagóig. Mesés táj, de a túrázókra kemény hegymenet vár, ugyanis itt található a Szent Jakab-út legmagasabb pontja: 1640 méter. Ezen a részen kőfalvak, kolostorok és természeti kincsek feledhetetlenné varázsolják a túrát, mely során kihagyhatatlan látnivaló  többek között a jacai Szent Péter Székesegyház, a San Juan de la Peña, valamint a gyalogösvény és az országút találkozásánál fekvő Monreal, mely a Higa de Morneal hegy lábánál fekszik.

Aztán ott van a Navarrai szakasz, mely Franciaországból jön és a Pireneusok hegyhátain fut végig. Szintén változatos, akad 50 lakosú falucska is hegyi kolostorral, de ezen a szakaszon található Pamplona is, ahol érdemes megnézni a Szűz Mária Székesegyházat, ahol a klasszicista külső gótikus belsőt rejt (lásd fent), de akad még itt román kori Madonna-szobor is. De érdemes ellátogatni a Csillagerődhöz, vagy Estellában felmenni a 12. századi erődtemplomhoz, ahonnan szép kilátás nyílik a városra.

Majd jöhet a La Rioja tartomány, ahol kolostorok és isteni borokat kínáló kocsmák kísérik a zarándokok útját. Az út során érdemes megnézni Santo Domingo de La Calzadában a hatalmas székesegyházat, melynek bármily hihetetlenül hangzik, fő látványossága az üveg mögé tett tyúkketrec egy falfülkében benne egy fehér tyúkkal és kakassal emlékeztetőül egy réges régi történetre.

Lassan elérkezünk Kasztília-Leónba, mely az ország legnagyobb autonóm közössége. A Szent Jakab-út pedig keresztül halad Burgoson, Palencián és León. Itt aztán találunk "egekbe nyúló" székesegyházakat, mint például a Catedral de Santa Maria de Burgos.  Érdemes az Arco de Santa Maria nevű mesés diadalívet is megnézni vagy sétálni egyet a platánokkal és szobrokkal tarkított burgosi sétálutcában, a Paseo del Espolón. De ezen az úton találkozunk a Szent Jakab-út legkülönösebb látványával, amikor is a Camino és az autóút egymást fedve áthalad a romos kolostor, a Monasterio de San Antón templomíve alatt (lásd fent).

Végül az utolsó szakasz Galícián át vezet, ahol tágas legelők, eukaliptuszfák kísérnek utunkon, hogy végül elérjük az "Öröm hegyén" át a Santiago de Compostelát. Megpihenhetünk Galícia kapujában, az 1300 méteren fekvő O Cebreiroban, a különleges kőfaluban, mielőtt tovább megyünk a nyüzsgő kisvárosba, Sarriába, és megcsodálhatjuk Lugo óvárosát, melyek római kori városfal vesz körül.

Egy ilyen hosszú túrához nem jön rosszul, ha van kéznél egy jó kis útikönyv, amely tartalmazza a fő látnivalókat, nevezetességeket, fontos információkat, élménytúrákat, gasztro- és szállástippeket, az ünnepeket, fontos linkek, blogok és appok gyűjteményét, praktikus tanácsokat, egy kis szótárat, a legfontosabb spanyol kifejezésekkel és térképmellékletet is. Mindez megtalálható a Marco Polo sorozat egyik legújabb kiadásában, ráadásul elérhető áron és kedvezményesen kapható a kiadó honlapjáról rendelve.

A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

A jó útikönyv 10 ismérve

Prága, a Száztornyú város

Montenegró, egy felfedezésre váró paradicsom

Velence nem ér véget a karneválnál...

2019. szeptember 27-én ünnepli harmadik születésnapját a KultúrPara, ennek örömére egy napokon át tartó nyereményjátékkal várjuk olvasóinkat a Facebook oldalunkon, ahol több tucat könyv talál majd boldog gazdára. Kövess minket, hogy ne maradj le! :)

Szereted a lekváros buktát? Ha igen, ezt még jobban szeretni fogod!

Vajon humbug a bitcoin vagy a jövő pénze? 
Mire használható? Lehet vele fizetni vagy kereskedni? Hogyan? 
Biztonságos-e? 
Talán ezek a legfontosabb kérdések a kriptopénzek témáiban. 

Három jelentős művész, Kazimir Malevics, George Grosz és Pablo Picasso életútján keresztül megismerhetjük a XX. századi művészetre ható baloldali utópiákat és ideológiákat František Mikš provokatív könyvében.

František Mikš 2010-ben megnézte Picasso, A béke és a szabadság című kiállítást Bécsben, amely a végső lökés volt, hogy megírja ez a kötetet, melyben a művészet és a politika világát összekötő kapcsolatokról olvashatunk. A könyvben a kommunista ideológiák és a politika összefüggéseiről, izgalmas művészi sorsokról ír olvasmányos stílusban.

A XX. századi művészet három nagy alakjának életét ismerhetjük meg. Megtudjuk miként nyilvánult meg a politikai elkötelezettség Kazimir Malevics, George Grosz és Pablo Picasso alkotásaiban, hogy miként használta őket a politika és milyen lehetőségeket kaptak és milyen árat fizettek mindezért.

Kazimir Malevics és ikonikussá vált műve, A Fekete négyzet fehér alapon

Malevics formabontó művész volt. Megelégelte a hagyományokat és radikális újításairól lett ismert. A fenti képre a művészet új vallásaként tekintett és még ő maga sem tudta igazán, hogy mit is jelent, de állítása szerint teljesen a mű hatása alá került. Sorban jelentek meg egyre elvontabb alkotásai. A szuprematista művészetvallás képviselőjeként állt ki a bolsevik forradalom mellett, kiállt a "megtisztulás" mellett.

Felemelte a szovjet vezetés, még Chagallt is sikerült kitúrnia a Népi Művésziskola igazgatói székéből, és a bolsevik kultúrpolitika, a propaganda legfőbb kiszolgálójává vált. Ám minden "jónak" vége szakad egyszer. Itt is várható volt, hogy az anatgard-misztikus Malevics nem illik be hosszútávon a szovjet rezsimbe.

A pasi szerintem teljesen elborult volt. Kedvenc alkotásom tőle, ami tökéletesen példázza ez, a teáskancsója, mely eszméletlen látványos, de a célnak semmiképpen nem felel meg. Ezt számon is kérte a porcelángyár vezetősége Malevicsen, aki nemes egyszerűséggel csupán annyit mondott: "ez nem kancsó, hanem a kacsó ideája".

George Grosz balra, jobbra az I. Nemzetközi Dada Vásáron Berlinben 1920-ban fekete kalapban,
háttérben pedig Téli rege című képe

George Grosz egészen más tészta. A mizantróp karikatúraművészetéről süt a humorérzék és a gyűlölet a tömegek felé, amellyel a német szélsőjobb tökéletes fegyverévé vált. Esze ágában nem volt nagy művésszé válni, egyetlen célja volt: gazdagság. Különc és magányos művész volt, aki Berlin kávéházaiban ütötte el az időt és elkezdte lerajzolni a városi élet erőszakos, sötét oldalát.

Németország összeomlásával változott az ő művészete is és a dadaista mozgalom élvonalában találta magát, ahol az irracionalitásé és az értékek semmissé tételéé volt a főszerep. Bíróság elé is állították egyik durva kinyilatkoztatásáért, amikor 1920-ban egy disznófejű német tisztet ábrázoló bábut függesztettek a plafonra (ez a fenti képen is látható). Ettől már azért megijedt, mentegetőzött és végül meg is úszta, ám ez vezetett végül oda, hogy mindenhol kitaszítottá vált és kikötött a Német Kommunista Párt karikaturistájaként, pedig pontosan tudta, hogy mi mindenre képesek.

Pablo Piacasso és az általa készített Sztálin-portré

Arról viszonylag kevés információ van a kötetben, hogy Picasso, aki sosem érdeklődött különösebben a politika iránt, miért választotta a Francia Kommunista Pártot és miért tartott ki mellettük haláláig. 

A szovjet irányítású baloldal emelte fel és tette őt a modern művészet jelképé és mutogatták akár egy "trófeafeleséget" szokás az összejöveteleiken. Szolgalélekkel szolgálta ki a szovjet propagandát és lett ő a nemzetközi békemozgalom rendezvényeinek egyik arca. Mintha nem is lett volna önérzete, mindent megtett, hogy megfeleljen az elvárásoknak, ám néha felszínre tört belőle a művész. Így született meg a fent látható Sztálin-porté, mely hatalmas port kavart. 

Hosszú éveken át ment ez így. Olyat alkotott, amit megrendeltek tőle és közben a rezsim rémtetteit elengedte a füle mellett. A kötet említést arról is, amikor '56 után Czóbel Béla felkereste, hogy álljon ki a magyarok mellett, de válaszra sem méltatta a megkeresést. Ő volt a moszkvai vezetés "hasznos idiótája".

Egy-egy apróságot emeltem ki csupán ebből a provokatív kötetből, aki többre kíváncsi a politika és a művészet kapcsolatából, annak mindenképpen ajánlom František Mikš érdekességekkel teletűzdelt művét, melyben azt is megtudjuk, hogy a három művész közül csupán Picasso nem került ki a kommunizmus bűvköréből, erről is bővebben olvashattok a könyvben. Rengeteg érdekes információ a művészetről egy igényesen összeállított kötetben, melyben számos fotó segít még jobban megérteni a múlt század három jelentős művészének útját.

Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak!

A borítóra kattintva elérhető a kötet kedvezményes áron a kiadó oldaláról.

Kövess minket Facebookon!

WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?

Örmények: egyszerűbb érzelmek, kegyetlenebb élet

A Krach sziget

2019. szeptember 27-én ünnepli harmadik születésnapját a KultúrPara, ennek örömére egy napokon át tartó nyereményjátékkal várjuk olvasóinkat a Facebook oldalunkon, ahol több tucat könyv talál majd boldog gazdára. Kövess minket, hogy ne maradj le! :)

Én kivágtam egy darabot 
magamból és eléd raktam. 
Te pedig most 
a kezedben tartva fogyasztod 
el....

Brian Tracy nálunk 2016-ban, a Bagolyvár Kiadónál megjelentetett műve kicsi, vékonyka kötet, célratörő címmel: Elég a dumából, csak csináld! A könyv nem kevesebbet ígér fellapozójának, mint hogy sikerhez vezető, 7 részből álló, egyszerű, gyakorlatias és kipróbált módszert ad bárkinek, aki hajlandó elolvasni és magáévá tenni a benne lefektetett alapokat.

"Épp most tetted ki a gyerekedet a buszmegállóban.
Egy pánikba esett vadidegen hív a mobilodon.
A gyerekedet elrabolták.
Az idegen közli, hogy az ő gyerekét is elrabolta valaki.
A gyerekedet csak úgy kaphatod vissza,
ha elrabolod valaki másét."

Nyáron jelent meg Adrian McKinty A lánc című izgalmas pszichothrillere, mely nem csak az olvasókat ragadta magával, hanem Hollywood is lecsapott rá. A Paramount Pictures hétszámjegyű összegért vásárolta meg a regény filmjogait. A film producere Shane Salerno és a Story Factory lesz. Nézzük mit tud a thriller, mely harmincöt országban kelt el.

A kötet egy minden szülő rémálma jelenettel indul: egy védtelen, gyanútlan tizenhárom éves lány, Kylie várja az iskolabuszt, amikor egy férfi odalép hozzá egy pisztollyal és bekényszeríti egy autóba. Aztán nagyon hamar szembesülünk vele, hogy ezek az emberek bármire képesek.

Közben megismerjük az elrabolt lány édesanyját, Rachelt, akinek a személyében egy harmincas igazi harcost ismerünk meg, akinek a tavalyi évben kemény csatát kellett vívnia a rákkal, de az első kört ő nyerte. Ám a mai napja katasztrofálisan kezdődik és egy sokkal durvább ijesztőbb helyzetben találja magát. Alig egy órája vált el a lányától a buszmegállónál és most kapott egy hívást a zaklatott nőtől. A nő azt állítja elrabolta Kylie-t és már a Lánc része.

Első lépésben 25 ezer dollárt kell fizetnie a Láncnak. Ó, és bár csak ennyi lenne, de sajnos nem. Ha épségben vissza akarja kapni a lányát, akkor találnia kell egy célpontot és el kell rabolnia az illető gyerekét, aki átveszi Kylie helyét a Láncban. Amennyiben nem teszi meg, a lány meghal.

Ezen a ponton nagyon elgondolkodtatott a könyv. Vajon mi mindenre lennék képes azokért, akiket szeretek? Elrabolnék valakit, hogy megmentsem őket? Ölni is képes lennék a védelmükben? Vajon Rachel mit tesz? Egy szülő bármire hajlandó a gyermekéért. Akár arra is, hogy áldozatból bűnözővé váljon?

A regény során felváltva látjuk, hogy mi történik anyával és lányával. Megismerjük az anya rettegését és küzdelmét. Rachel számára hamarosan világossá válik, hogy a Lánc nem aprózza el a dolgokat. Végig megfigyelés alatt tartják. Tudják hol van, mit csinál vagy épp kit hív fel. Megismerjük a feladatlistáját és utána látjuk miként halad pontról pontra:

Közben a lánynak is kemény próbát kell kiállnia. Fegyverrel kocsiba kényszerítik, aztán végighallgatja, ahogy elrablói lelőnek egy rendőrt, majd egy pincébe zárják, ahol lánccal kikötik, kamerával megfigyelik, neki pedig fogalma sincs, hogy mit tehetne. Azt állítják, hogy nem akarják bántani, vizet, ételt kapott, a pincében van matraca, hálózsákja. Tehet ő bármit, hogy innen kiszabaduljon? Egyedül, védtelenül, bezárva, aki kétségbeesetten várja, hogy valaki a megmentésére siessen. Miután kisírta magát elkezd gondolkodni. Mi lenne, ha sikerülne kiszabadulnia a bilincsből? Vajon folyamatosan nézik a felvételt, amelyet a kamera készít? Ki tudna jutni a pincéből miután a bilinccsel sikerrel járt? Nem elveszett kölyök, ez tetszett. :)

Nagyon ütős lett a regény első fele. Filmszerűen peregtek az események. A történet önmagában is elgondolkodtató, és még egy kis leckét is kapunk arról, hogy milyen veszélyes, ha a Facebook-on túl sok rólunk az információ. Jól felépített a történet, végig izgultam és vártam mi lesz Rachel következő lépése. Közben szörnyű volt olvasni, hogy egy kamasz mit érez, mit gondol, miközben leláncolva várja elrablói következő lépéseit. Aztán jobban megismerjük Rachel ex-tengerészgyalogos segítőjét, miközben más családok reakciójából is kapunk érdekességeket. Ebből a sztoriból egy nagyon jó filmet lehetne összerakni, remélem a Paramount Pictures odateszi magát.

A kötet második fele teljesen más volt. Kicsit lassabb, kevésbé pörgős. A java inkább az érzelmekről, a történtek feldolgozásáról, a mindennapos harcról szólt és a nyomozásról a Lánc után. Számomra kevésbé volt izgalmas. Az, hogy a Lánc alapítóit megismertük, képeket kaptunk a múltjukról és választ kapunk jó pár kérdésre és persze, ahogy összefutnak a szálak, az tetszett. Ez a nyomozós rész nem olyan átütő, mint a nyitány és nagy csattanó sem maradt, mert már rájöttünk mindenre a végére, de azért sikerült egy mozgalmas zárást írni a történetnek. Kíváncsian várom a szerző további regényeit, mert a stílusa nálam nyert.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a lenti képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted, ráadásul még beleolvasót is találsz!

Köszönjük, 21. Század Kiadó!

Érdekelnek a könyvújdonságok?

Kövess bennünket Facebookon!

Tudod, mit rejtegetnek a szomszéd házban?

Azt tudom, hogy én miért gyűlölöm, de te miért?

Két nő, akik elveszíthetnek mindent

Faye élete kívülről tökéletes. A férje jóképű, gazdag, van egy ötéves kislányuk, Svédország legnagyobb forgalmú cégei közé tartozik az övék. De ez csak a látszat...

Mi történik, ha a nő szerint ő csak alapértelmezett anya, a férje viszont igazi apa, sőt, akár anyának is elmehetne helyette? 
Mi van, ha nem értenek egyet a csecsemő gondozása során? Ha az anya szerint jó a gyereknek a bolti bébiétel is, de az apa párás szemekkel, lelkesen párol, pürésít és utálja a vásárolt bébikaját? Ha az anya a sokadik textipelenka felületéről levakart ürülék láttán kategórikusan kijelenti, hogy ő ezt többet nem és jöhet az eldobható pelus, de a férj szerint az környezetszennyező és ráadásul szent meggyőződése, hogy nem tesz jót a csecsemő bőrének sem? 
Szerinted mi lesz a közös nevező?

Barcelona "páratlan fekvésű és szépségű város", mondta Don Quijte. Egyet kell értenem Cervantes szavaival, ez a különleges földközi-tengeri metropolisz magában hordozza a középkor, a szecesszió és a posztmodern nyomait is. Tökéletes őszi kirándulóhely.

Barcelona gyönyörű, izgalmas, különleges város. Szerencsémre volt alkalmam több napig kóborolni az utcákon, így kicsit bajban is vagyok, hogy mi legyen az a néhány látványosság, amit kiemelhetek ebben a posztban. Amikor az emberek meghallják, hogy Barcelona, legtöbbeknek Gaudí jut először eszébe. Ez természetesen abszolút érthető. Számos gyönyörűséget köszönhet a város Antoni Gaudínak. Ott van rögtön a Casa Batlló, a Casa Milá, a Güell-palota, a Güell-park, mely egy igazi mesepark és természetesen a legendás hírű, lenyűgöző Sagrada Família.

A metropolisz különlegességéhez tartozik tengerpartja, ahol élvezettel hűtik le magukat nyaranta a város lakói és a turisták is. Hangulatos sétát tehetünk a homokos parton, hogy aztán felpattanva a város libegőjére, a Telefèric de Montjuïc-ra gyönyörködhessünk a városban, hogy aztán a Castle de Montjuichoz érkezzünk, ahol egy hangulatos vár és gyönyörű panoráma vár minket. Emellett a Monjuic rejt még bőven látnivalókat. Például az alsó részén a Palau Nacional, mely már önmagában is szép épület, de érdemes betérni és megcsodálni a Katalán Nemzeti Szépművészeti Múzeum kincseit és az épület előtt hosszan húzódó lépcsősor alján vár minket a különleges Táncoló szökőkút (Font Mágica), mely fantasztikus élményt nyújt.

Szintén kihagyhatatlan a Tibidabo-hegy, mely a maga 512 méteres magasságával csodás kilátást kínál a városra. Itt láthatjuk a legszebb panorámát Barcelonában, de ha még nem lenne elég, akkor érdemes betérni a Temple de Sagrat Cor-ba, a lenti képen látható gyönyörű templomba, melynek még a tetejére is felmehetünk pár euróért, hogy Tibidabó legjobb kilátópontjáról leshessünk a mélybe 568 méter magasról.

Ha igazi barcelonai hangulatot akarunk, akkor irány a La Rambla, a pazar platánsor között húzódó széles sétálóutca, melynek végén vár minket a Kolombusz-szobor. Az emlékmű tetejére lifttel pár eurórért felmehetünk és gyönyörködhetünk a panorámában. A La Ramblán garantáltan mindig belebotlunk turistákba és helyiekbe is. Számos kávézó, bár, üzlet, trafik határolja, ahol bevásárolhatunk szuvenírből, ehetünk, ihatunk valami finomat miközben zsonglőrök és mutatványosok szórakoztatnak minket.

Egyetlen kivetnivalót találtam a kötetben, pontosabban hiányosságot. Szerintem a különleges falumúzeum, a Poble Espanyol megérdemelt volna egy részletesebb leírást, helyette csupán az élménytúrák között merül fel a neve. De semmiképp se hagyja ki, aki Barcelonába látogat ezt a páratlan szabadtéri múzeumot, ahol Spanyolország összes régiójának építészeti stílusa képviselteti magát. Egy különleges világba sétálunk be, amikor átlépjük a falu határát. Íme egy klassz videó ízelítőül:

Ettől függetlenül ez a Marco Polo kötet is hozza a megszokott és működő sémát: rengeteg információ látnivalókról, tuti gasztronómiai-, szórakozási- és szállástippek, programajánló esős időre is, hasznos linkek, praktikus tanácsok, térkép- és szótármelléklet és élménytúrák is találhatóak benne, mindezt pedig rendkívül kedvező áron kínálja a Corvina Kiadó.

A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és rendeld meg kedvezményesen a kiadótól!

Kövess minket a Facebook-on is!

Tenerife, az örök tavasz szigete

Montenegró, egy felfedezésre váró paradicsom

Garda-tó: déli életérzés, bájos óvárosok, festői kikötők, ízletes ételek és italok